Németh Miklós (politikus)

magyar politikus

Németh Miklós (Monok, 1948. január 24. –) magyar közgazdász, politikus, a rendszerváltás előtti utolsó magyar kormány miniszterelnöke, és az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság első kormányfője.

Németh Miklós
Németh Miklós Fortepan 124978.jpg
A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 13. elnöke
Hivatali idő
1988. november 24. 1989. október 23.
Előd Grósz Károly
Utód tisztség eltörölve
A Harmadik Magyar Köztársaság ideiglenes miniszterelnöke
Hivatali idő
1989. október 23. 1990. május 23.
Előd új tisztség
Utód Antall József

Született 1948. január 24. (72 éves)
Monok
Párt MSZMP (1976–1989)
MSZP (1989–1990)

Foglalkozás
Iskolái

Díjak Magyar Érdemrend nagykeresztje (2009)
A Wikimédia Commons tartalmaz Németh Miklós témájú médiaállományokat.

ÉletrajzaSzerkesztés

Paraszti családba született 1948. január 24-én a Zemplén megyei Monokon.

1971-ben szerzett diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, amely ott marasztalta oktatói és kutató munkát adva neki. 1974–75-ben ösztöndíjjal tanult a Harvard Egyetemen, az Amerikai Egyesült Államokban. 1977-ben az Országos Tervhivatalban osztályvezető-helyettes lett.

Politikai pályafutásaSzerkesztés

1976-ban lépett be a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1981-től dolgozott a pártközpont gazdaságpolitikai osztályán, 1986-tól már mint osztályvezető. 1987-ben a Központi Bizottság gazdaságpolitikai titkárává választották. Kádár János leváltása után, 1988-ban bekerült a Politikai Bizottságba, melynek 1989. október 7-éig, az MSZMP átalakulásáig tagja volt.

 
Németh Miklós átadja a lebontott vasfüggöny egy-egy darabkáját id. Bush amerikai elnöknek és James Baker külügyminiszternek

1988. november 24-én alakított kormányt, mely 1990. május 23-áig volt hivatalban. A Németh-kormány már programjában felvállalta a „szocialista jogállam” megteremtését. Az MSZMP átalakításáig a reformszárny az európai baloldalhoz hasonló irányultságú pártot alakított ki. Az MSZMP 1989 elejéig a „szocialista pluralizmus” talaján állt, ami nagyjából azt jelenti, hogy a szocializmus reformjával és az elméletben elismert többpártrendszerrel a szocialista demokrácia létrehozható és fenntartható. A versenyhelyzetet nem kedvelték, a társadalomba való állami beavatkozást továbbra is szükségesnek tartották. Februárban azonban már egyszerűen tudomásul vették a többpártrendszert – február 20–21-én született a rövid távú program, amelyben az alkotmányos többpártrendszer bevezetésének szándékát deklarálták. Választási program még sokáig nem volt, csak október 9-én álltak elő egy programnyilatkozattal, amely a demokratikus szocializmust emlegeti, vegyes tulajdonviszonyú piacgazdaságot ígér. A közvélemény azonban az őszi pártkongresszustól már nem a párt ügyeinek rendezését, hanem az ország helyzetének kezelését várta.

A Németh-kormány idején fogadta el az országgyűlés a rendszerváltáshoz elengedhetetlenül szükséges törvényeket, melyek biztosították a békés és lehetőség szerint zökkenőmentes átmenetet. Nagy Imre és társai újratemetését követően, július 14-ei nyilatkozatában kegyelettel emlékezett meg Nagy Imréről és az 1956-os forradalom valamennyi áldozatáról.

Noha a frissen alakult MSZP elnökségébe is beválasztották, gazdasági programját a párt legnagyobb platformja, a Vass Csaba által vezetett Haza és Haladás Platform elutasította, emiatt Németh kilépett az MSZP elnökségéből.[1]

Az 1990-es választásokon függetlenként indult, és (az egykori pártfunkcionáriusok közül Szűrös Mátyás mellett) egyedül ő volt képes választási körzetében (Szerencs) parlamenti mandátumot nyerni. 1991-ig független képviselőként politizált tovább az Országgyűlésben.

További pályafutásaSzerkesztés

1991-ben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyik alelnöki székét kínálták fel neki. Az állást elfogadta, aminek érdekében lemondott mandátumáról és távozott a magyar politikai közéletből.

Tisztségét egészen 2000. május 2-áig töltötte be, közben 1993-ban a Heriot-Watt University (Edinburgh), 1999-ben pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem díszdoktora lett. 2001-ben Johannes Rau államfő a Német Szövetségi Köztársaság Nagykeresztje kitüntetést adományozta neki az NDK-menekültek előtt 1989-ben történt határnyitásban játszott szerepe elismeréséül.

Neve az 1994-es, a 2002-es, illetve legutóbb a 2010-es választások kapcsán is felmerült[2] mint lehetséges MSZP-s miniszterelnök-jelölt, ám a konkrét jelölésig, vagy ennek közelébe eddig még egyszer sem jutott el.

2014-ben a 1989 – Poker am Todeszaun című rendszerváltásról szóló dokumentumfilm berlini bemutatóján nyilvánosan kért elnézést a rendszerváltás előtti utolsó magyar–osztrák határon lelőtt ember feleségétől. Gundula Schafitel élettársával, Kurt-Werner Schulzcal együtt 1989. augusztus 21-én éjjel akart átkelni a határon, ám egy magyar határőr – Németh korábban elrendelt tűzparancstilalma ellenére – lelőtte a férfit.[3]

MűveiSzerkesztés

  • Időszerű gazdaságpolitikai kérdések; Reform, Bp., 1988
  • Helmut Kohl: Németország egységét akartam; szerk. Kai Diekmann, Ralf Georg Reuth, előszó Németh Miklós, németről ford. Striker Judit; Zrínyi, Bp., 1998

ElismeréseSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lásd: Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, p.31–36.)
  2. Ágh Attila szerint Németh Miklós ideális kormányfőjelölt lenne az MSZP számára Archiválva 2009. július 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, Inforadio, 2009. június 4.
  3. Németh Miklós bocsánatkérése (magyar nyelven). Index.hu. (Hozzáférés: 2014. november 11.)
  4. Német kitüntetést kapott Németh Miklós volt kormányfő. www.atv.hu (2014. jún. 15.) (Hozzáférés: 2014. jún. 15.)
  5. Hazám-díjat kapott Kulka János (hu-HU nyelven). 24.hu, 2019. november 16. (Hozzáférés: 2019. november 16.)

ForrásokSzerkesztés

Elődje:
Grósz Károly
Magyarország miniszterelnöke
1988–1990
 
Utódja:
Antall József