Főmenü megnyitása

Mórágy (németül Maratz) község Tolna megyében, a Bonyhádi járásban.

Mórágy
Mórágyi parasztház
Mórágyi parasztház
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásBonyhádi
Jogállás község
Polgármester Glöckner Henrik (független)[1]
Irányítószám 7165
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség736 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség40,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mórágy (Magyarország)
Mórágy
Mórágy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 12′ 57″, k. h. 18° 38′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 57″, k. h. 18° 38′ 35″
Mórágy (Tolna megye)
Mórágy
Mórágy
Pozíció Tolna megye térképén
Mórágy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mórágy témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Geresdi-dombságban, Bátaszéktől 6 km-re északnyugatra található.

MegközelíthetőségeSzerkesztés

Vonattal a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán két megállóhelyről is (Mórágy és Mórágy–Alsónána) elérhető volt, de 2009. december 19-e óta a vonat itt már nem áll meg.

TörténeteSzerkesztés

Az 1990. évi népszámlálás szerint csupán 848 lelket számláló helység csaknem hatezer éves történelmi múltra tekint vissza. Mindezt azon egyedülálló természeti adottságának köszönheti, hogy a Magyarországon másodsorban a Velencei-hegységben megjelenő gránit kőzet mellett kizárólag még Mórágyon emelkedik a Kárpát-medence különböző mélységeiben húzódó Variszkuszi-hegységrendszer egy gránit tömbje a földfelszín fölé.

Mórágy Tűzkő-dombja még napjainkban is számos titkot rejt az archeológusok számára. Az időszámításunk előtt 5500-től 3400-ig tartó Újkőkorszakból kerültek itt elő az ásatások során pattintott szerszámok és emberi csontvázak, melyek emberi település maradványaira utalnak. A „Mórágyi Vénusz” csontváza a mai napig megtekinthető a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban.

Mórágy neve először egy 1267-ből származó írásos dokumentumban merül fel mint „Silva regalis Moorag”, amely magyarul annyit tesz, Mórágy Királyi Erdő.

Az 1526-os mohácsi csata után Mórágy török fennhatóság alá kerül. Az 1720-as években érik el az első Rajna-vidék-Pfalzból és Hessenből jövő német bevándorlók a települést, akik valójában megteremtették a helyi mezőgazdaság alapjait.

A mezőgazdasági munka, a bányászat és kézművesség egészen az 1900-as évek elejéig biztosítottak megélhetést az itt letelepedetteknek, akik a megélhetési források kiapadásával viszont Szlavóniába, Boszniába vagy Európa nyugati fejlődő iparvidékeire vándoroltak. A második kivándorlási hullám 1929-ben kezdődött, majd a kitelepítésekkel együtt egészen 1944-ig tartott. A második világháború idején a Volksbund és az SS megjelenése vihart kavart a mórágyi társadalom mély vizeiben. A háború és az ún. „málenkij robot” megtizedelte a lakosságot.

A falu szegénysége, valamint az elnéptelenedés veszélye, amelyben hagyták 1944-ben éppúgy, mint az 1980-as évek végén, a Kádár-korszak után felrázta, újraélesztette a lakosságot. Az emberek újult erővel kezdték megmenteni a pici falut, és ez az erőfeszítés a mai napig is tart. Igaz ugyan, hogy bizonyos gazdasági mutatók szerint Mórágy a többszörösen hátrányos helyzetű települések sorába tartozik.

Ennek ellenére a mai napig is tartó lassú fejlődés töretlen. A 872 fős lakosság ma már iskolával, óvodával, állandó orvosi- és gyógyszerellátással, kihelyezett rendőri megbízottal, rendszeres kulturális élettel rendelkezik, folyamatos az idősek szociális ellátása. Az egyre szépülő házak, a sok virág, a fiatalok itthon maradása, letelepedése mind arra utal, hogy az évezredek óta létező falu töretlenül írja tovább történetét.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 9,6% németnek, 6,3% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37%, református 13,2%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 24,1% (24,1% nem nyilatkozott).[3]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Helytörténeti Gyűjtemény az egykori hengermalomban
  • A település határában található Magyarország egyik legrégibb kőzete, a karbonkorban mintegy 360 millió évvel ezelőtt keletkezett Mórágyi-rög, amely a Pre-Variszkuszi őshegység felszíni maradványa.

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Mórágy Helységnévtár
  4. Mórágy testvér települései (magyar nyelven) (html). Mórágy község honlapja. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)

További információkSzerkesztés