Főmenü megnyitása

Sárosd nagyközség Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.

Sárosd
Az Esterházy-kastély (1895-1899 között)
Az Esterházy-kastély (1895-1899 között)
Sárosd címere
Sárosd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállás nagyközség
Polgármester Dunkl Gergely (független)[1]
Irányítószám 2433
Körzethívószám 25
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség3199 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség66,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság134[3] m
Terület48,12 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sárosd (Magyarország)
Sárosd
Sárosd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 02′ 35″, k. h. 18° 38′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 35″, k. h. 18° 38′ 54″
Sárosd (Fejér megye)
Sárosd
Sárosd
Pozíció Fejér megye térképén
Sárosd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárosd témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Sárosd Fejér megye középső részén helyezkedik el, légvonalban Székesfehérvártól és Dunaújvárostól is nagyjából egyforma távolságra. Jól megközelíthető gépkocsival: Székesfehérvár, Seregélyes, és Dunaföldvár irányából a 6228-as, Adony, Pusztaszabolcs és Káloz felől pedig a 6209-es úton. Vonattal a település a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt, Sárosd vasútállomás.

Sárosd centrumától 3 kilométerre fekszik, északkeleti irányban Tükröspuszta településrész, melynek lakónépessége 2011-es adatok szerint 54 fő, a lakások száma 19 volt.[6]

TörténeteSzerkesztés

Sáros(d) neve az oklevelekben 1272-ben fordul elő először.

1342-ben Sárosdi Bálintnét, valamint Leonard fehérvári polgár özvegyét és fiát Istvánt fivéreik örökségük felől 20 M-val kielégítették.

1346-ban Máté fia Petheu fehérvári polgár eladta Seregélyes körül 3 birtokrészét Ugali Pálnak. Az eladott birtokrésszel együtt adta IV. László király és a fehérvári keresztesek oklevelét.

A fent említett oklevél szerint a három birtokrész közül az egyik sárosi királyi lovászoké volt.

A 14. század végétől a településen kun szállás létesült.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% románnak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,9%, református 5,1%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 16,9% (26,8% nem nyilatkozott).[7]

Itt születettSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

  • Esterházy kastély, egy műemlék jellegű épület, mely szociális otthonként működik.
  • Római katolikus templom.
  • Egy, a második világháborúban elesettek emlékére felállított emlékmű.
  • Gyimesi Károly helytörténész régészeti gyűjteménye.
  • Sallay László kovács műhelye.

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Sárosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Sárosd, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  7. Sárosd Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés