Sárosd

magyarországi nagyközség Fejér vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 22.

Sárosd nagyközség Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.

Sárosd
Az Esterházy-kastély (1895-1899 között)
Az Esterházy-kastély (1895-1899 között)
Sárosd címere
Sárosd címere
Sárosd zászlaja
Sárosd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállásnagyközség
PolgármesterDunkl Gergely (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2433
Körzethívószám25
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség3064 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség66,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság134[3] m
Terület48,12 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 02′ 30″, k. h. 18° 38′ 56″47.041531°N 18.648900°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 30″, k. h. 18° 38′ 56″47.041531°N 18.648900°E
Sárosd (Fejér vármegye)
Sárosd
Sárosd
Pozíció Fejér vármegye térképén
Sárosd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárosd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Közép-Mezőföldön, a Duna és Sárvíz között, a Velencei-tótól délre helyezkedik el, a vármegye középső részén, légvonalban Székesfehérvártól és Dunaújvárostól is nagyjából egyforma távolságra. Jól megközelíthető gépkocsival: Székesfehérvár, Seregélyes, és Dunaföldvár irányából a 6228-as, Adony, Pusztaszabolcs és Káloz felől pedig a 6209-es úton. Vonattal a település a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt, Sárosd vasútállomás.

Sárosd centrumától 3 kilométerre fekszik, északkeleti irányban Tükröspuszta településrész, melynek lakónépessége 2011-es adatok szerint 54 fő, a lakások száma 19 volt.[6] Ugyancsak különálló településrésze – sőt a középkorban még önálló, egy időben mezővárosi címet is birtokló település – volt Jakabszállás, a központtól körülbelül 2 kilométerre dél-délnyugati irányban; utóbbi ma teljes egészében magánterület.

Története

szerkesztés

Sáros(d) neve az oklevelekben 1272-ben fordul elő először.

1342-ben Sárosdi Bálintnénak, valamint Leonard fehérvári polgár özvegyének és fiának Istvánnak fivéreik örökségükből a rájuk eső részt kiadták.

1346-ban Máté fia Petheu fehérvári polgár eladta Seregélyes körül 3 birtokrészét Ugali Pálnak. Az eladott birtokrésszel együtt adta IV. László király és a fehérvári keresztesek oklevelét.

A fent említett oklevél szerint a három birtokrész közül az egyik sárosi királyi lovászoké volt.

A 14. század végétől a településen kun szállás létesült.

Külterületi településrésze volt Jakabszállás, egy időben Jakabszállás-puszta. A hely Mátyás király idején mezővárosi rangot is viselt, de később, a török időkben többé-kevésbé elnéptelenedett. Egykori területe ma egy sárosdi székhelyű mezőgazdasági vállalkozás nagy kiterjedésű itteni telephelyéhez tartozik.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Kiss Tivadar (független)[7]
  • 1994–1998: Kiss Tivadar (független)[8]
  • 1998–2002: Kiss Tivadar (független)[9]
  • 2002–2004: Kiss Tivadar (független)[10]
  • 2004–2006: Lehotainé Kovács Klára (független)[11]
  • 2006–2010: Lehotainé Kovács Klára (független)[12]
  • 2010–2013: Lehotainé Kovács Klára (független)[13]
  • 2013–2014: Dunkl Gergely (független)[14]
  • 2014–2019: Dunkl Gergely (független)[15]
  • 2019–2024: Dunkl Gergely (független)[16]
  • 2024– : Dunkl Gergely (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2004. május 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[11] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[17] A választáson az addigi polgármester is elindult, de 25 %-ot alig meghaladó eredményével, négy jelölt közül csak a harmadik helyet érte el.[11]

2013. április 7-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani Sárosdon,[14] az előző polgármester lemondása miatt.[18]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3296
3251
3199
3240
3140
3179
3064
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% románnak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,9%, református 5,1%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 16,9% (26,8% nem nyilatkozott).[19]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% ukránnak és románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,9% volt római katolikus, 3,8% református, 0,9% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% izraelita, 2,2% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 17,4% felekezeten kívüli (40,6% nem válaszolt).[20]

Itt született

szerkesztés

Nevezetességei

szerkesztés
  • Esterházy kastély, egy műemlék jellegű épület, mely szociális otthonként működik.
  • Római katolikus templom.
  • Egy, a második világháborúban elesettek emlékére felállított emlékmű.
  • Gyimesi Károly helytörténész régészeti gyűjteménye.
  • Sallay László kovács műhelye.

Testvértelepülések

szerkesztés
  1. a b Sárosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Sárosd, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  7. Sárosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Sárosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  9. Sárosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  10. Sárosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  11. a b c Sárosd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. május 22. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  12. Sárosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  13. Sárosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  14. a b Sárosd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. április 7. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  15. Sárosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  16. Sárosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  17. Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  18. 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  19. Sárosd Helységnévtár
  20. Sárosd Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés