Wikipédia

Magyaralmás

magyarországi község Fejér vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 22. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

Magyaralmás község Fejér vármegyében, a Móri járásban.[6]

Magyaralmás
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Magyaralmás címere
Magyaralmás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásMóri
Jogállásközség
PolgármesterPap Tibor (független)[1]
JegyzőSolti-Tóth Csilla
Irányítószám8071
Körzethívószám22
Testvértelepülései
Lista
Homoródalmás
Népesség
Teljes népesség1642 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség68,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság225[3] m
Terület22,42 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájSörédi-hát[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 17′ 30″, k. h. 18° 19′ 24″47.291731°N 18.323369°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 30″, k. h. 18° 19′ 24″47.291731°N 18.323369°E
Magyaralmás (Fejér vármegye)
Magyaralmás
Magyaralmás
Pozíció Fejér vármegye térképén
Magyaralmás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyaralmás témájú médiaállományokat.

Fekvése

szerkesztés

A Móri-árokban fekszik, a megyeszékhely Székesfehérvár és Mór között nagyjából félúton, az utóbbihoz valamivel közelebb.

A közvetlenül határos települések: észak felől Csákberény, kelet felől Zámoly, délkelet felől Sárkeresztes, nyugat felől Fehérvárcsurgó, északkelet felől pedig Söréd. Csak kevés híja van annak, hogy nem határos dél felől még Mohával is.

Megközelítése

szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Székesfehérvártól Móron át Győrig vezető 81-es főút. A főút a község délnyugati határszéle mellett húzódik végig, de központját nem érinti, azon csak a 81 116-os számú mellékút halad végig.

Vasútvonal nem érinti, bár a nyugati határszéle közelében húzódik a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal.

Története

szerkesztés

A falu az Árpád korban már lakott település volt. Első írásos említése egy 1193-as oklevélben található, ebben Almas néven szerepel. Legközelebb 1304-ben “almas” alakban bukkan fel egy oklevélben. “Magyar-Almás” formában 1851-ben, a jelenlegi Magyaralmás elnevezést – nem hivatalosan – 1897-ben olvashatjuk. Ezt a névalakot 1903 óta tekinthetjük hivatalosnak.

A hagyomány úgy tudja, hogy Árpád vezér után nyerte ez a völgy a nevét, amely déli irányban húzódik Almástól, s valaha itt lehetett egy település, esetleg egy nomád hagyományoknak megfelelő nyári szálláshely. Tény, hogy a falu eredetileg királyi birtok volt, lévén Fejér vármegye területe a fejedelmi törzs szálláshelye volt, s később, ajándékozás útján került ki a királyi család kezéből.

Magyaralmás a magyar hadtörténelemben több ízben is szerephez jut, így a török korban 1593-ban, majd 1601-ben és 1602-ben. Wathay Ferenc fehérvári várkapitány is megemlékezik a településről históriás énekében. Az 1593-as ütközet, amely a török és a keresztény hadak között zajlott a városért, Almás és Zámoly között dúlt, s korábban – tévesen – pákozdi csataként emlegették.

A második világháború magyarországi eseményei során, az utolsó hónapokban, 1944 karácsonya és 1945. március 18. között igen súlyos harcok dúltak a faluban illetve annak határában.


Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés

A településen 2001. december 2-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[17]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1539
1523
1546
1613
1629
1625
1642
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,5%, református 23,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 16,8% (19,9% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek, cigánynak, ruszinnak és szlováknak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26% volt római katolikus, 20,4% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 15,8% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei

szerkesztés
  • A római katolikus templom, amely provinciális barokk stílusban épült 1787 és 1791 között. (Műemléki védelem alatt áll.) A templomot Áron Nagy Lajos festőművész 1940-41-ben készített alkotásai díszítették, azonban ezek a front alatt aknatalálat következtében megsemmisültek. A település legrégebbi épülete a katolikus paplak, nagy valószínűséggel 1760-ban már létezett. A "kastélyként" emlegetett bérlőlak 1910-12 között épült.
  • Bronzkori leletek

Ismert lakói

szerkesztés
  • Itt született és egész életében itt is élt Auszmann György (1894–1969) magyarországi német származású gazdálkodó, kommunista párti országgyűlési képviselő.
  • Itt született Schmidt Gábor (1944–2014) kertészmérnök, dendrológus, növénynemesítő, egyetemi tanár.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Magyaralmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyaralmás, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ Móri Járási Hivatal - Kormányhivatalok
  7. ↑ Magyaralmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Magyaralmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  9. ↑ Magyaralmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  10. ↑ a b A 2001. december 2-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. december 2. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  11. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  12. ↑ Magyaralmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  13. ↑ Magyaralmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  14. ↑ Magyaralmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  15. ↑ Magyaralmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  16. ↑ Magyaralmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
  17. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  18. ↑ Magyaralmás Helységnévtár
  19. ↑ Magyaralmás Helységnévtár

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyaralmás&oldid=27703572”