Brunszvik család

A Korompai Brunszvik grófi család. A család nevét az idő folyamán sokféleképpen írták, például: Brunczvik, Brunßvyk, Prunczbik, Brünczwyk, Brunsvik, Brunswick, de a legelfogadottabb a Brunszvik írásmód.

A család történeteSzerkesztés

Nemességét először 1598-ban Nyitra megye hirdette ki. A Brunszvik család 1758-tól 1893-ig Martonvásárhoz köthető. Brunszvik Antal, Mária Teréziától kapta a grófi címet és a martonvásári birtokot,[1] ahol később fia Ferenc építette fel a Brunszvik-kastélyt[2]

Az első ismert magyarországi ősük a protestáns Brunczvik János postamester volt a Pozsonyt Eperjessel összekötő királyi postaút galgóci állomásán.[3] Dédunokái közül Ferenc a ma is létező nemesi, Mihály pedig az időközben kihalt, alsókorompai és martonvásári grófi ágnak az őse.

A grófi Brunszvik család 1899-ben Géza halálával kihalt. Az utolsó családtag, aki a Brunszvik nevet viselte Mária, Géza nővére, aki a birtok eladásakor magyar állampolgárságát is feladta, a hely iránti kötődése jeleként azonban végrendeletében a martonvásári óvodára és az iskolára is jelentős összeget hagyott.

A család ismertebb tagjaiSzerkesztés

Idősebb Brunszvik Antal (1709–1780) Brunszvik Mihály és Vitális Mária fia, Antal, a kurucok által ostromolt Lipótvárban jött a világra, ahol apja a labanc parancsnoknak volt a titkára. 1745-ben feleségével, Adelffy Máriával együtt Pestre került, ahol a királyi kúrián személynöki, majd nádori ítélőmester lett. Ekkor akadt meg a szeme a martonvásári birtokon, amelyet bérbe vett. Később Bécsbe, a királyi kancelláriához került, majd kinevezték Esztergom megye főispáni helytartójává. 1775 őszén elnyerte a grófi címet és az újabb kinevezését Lembergbe (ma: Lviv), a galíciai határvitákat rendező bíróság élére. 1779-ben Bihar vármegye főispánja lett. A fiatal Kazinczy Ferenc is ott volt Nagyváradon, amikor beiktatták hivatalába. Köszöntésére Révai Miklós, a későbbi jeles nyelvész verset írt. 1783-ban gyermekei között szétosztották a birtokait. Alsókorompa sorshúzás útján a fiatalabb fiúé, Józsefé (a majdani tárnokmesteré és országbíróé), Martonvásár pedig Antalé lett.

Ifjabb Korompai Brunszvik Antal (1746–1793) A bécsi Theresianum és a nagyszombati egyetem elvégzése után a kamara szolgálatába lépett. 1774-ben elvette a pozsonyi vár egyik udvarhölgyét, a szép és okos, de szegény Seeberg Anna bárónőt. Az 1780-as években királyi biztosként közreműködött a kolostorok feloszlatásában. Részt vett II. József közigazgatási reformjának bevezetésében. 1790-től Bars megye főispánja és a Helytartótanács pedagógiai referense. Mária Terézia, 1775. október 7-én kelt oklevéllel grófi rangra emelte Gyermekei: Teréz, Ferenc, Jozefin, és Karolina.

Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvodák megalapítója

Brunszvik Ferenc (1777–1849) A pesti királyi gimnázium után jogot tanult, de ezt az 1797. évi nemesi felkelés miatt abbahagyta. Pest megyei aljegyző, több megye táblabírója, Beethoven barátja és mecénása, mintagazda, a ló- és juhnemesítés szaktekintélye. Földesúrként kemény és önkényeskedő. Felesége Justh Szidónia, négy gyermeke közül csak Mária és Géza érte meg a felnőtt kort.

Brunszvik Géza Nevéhez fűződik a martonvásári óvodaalapítás (1883), amelyet korán elhunyt gyermekei (Gábor, Gizella és Mária) emlékének szentelt. Közben a Deym Jozefával (nagynénjének, Jozefinnek az unokájával) kötött házassága zátonyra futott. A gróf, hogy elválhasson, az unitárius hitre tért. 1893 őszén eladta a birtokot és második feleségével, Siegl Szerafinnal együtt Ausztriába költözött.

Brunszvik Júlia (1786–1866) 1819-től elnök a Budai Jótékony Nőegyletben; 1847-től gróf; 1853-tól elnök Magyarország első bõlcsödéjében, amelyet 1852-ben alapított Majer István[4][5]

A kihalt grófi ág leszármazásaSzerkesztés

 
Brunszvik Teréz

Beethoven és a Brunszvik családSzerkesztés

Ludwig van Beethoven, mint a Brunszvik-lányok zongora tanára többször megfordult a kastélyban. 1799-ben özvegy Brunszvik Antalné született Seeberg Anna bárónő, aki a 24 éves lányával, Terézzel és a 20 éves Jozefinnel elment a császárvárosba azzal a nem titkolt céllal, hogy egyik vagy másik lányát férjhez adja. Ekkor kérte meg Beethovent, hogy tanítsa meg a lányokat zongorázni. Beethoven nem szeretett tanítani. Az volt a véleménye, hogy tanítson az, aki nem tud komponálni. De a lányokkal kivételt tett. 18 napig foglalkozott Beethoven a lányokkal. A lányok révén Beethoven megismerkedett Brunszvik Ferenccel, a lányok testvérével, aki később barátja és mecénása lett. 1808-ig háromszor látogatott el Martonvásárra. 1806-ban itt fejezte be az Appassionata-t, amit Brunszvik Ferencnek ajánlott. Beethovent Jozefinhez fűzték gyengéd szálak erről tanúskodik az a 14 levél, amely a 20. század elején került elő. Teréz pedig mélyen tisztelte Beethovent.

Kastélyok, paloták, kúriákSzerkesztés

 
A martonvásári Brunszvik-kastély

ForrásokSzerkesztés

  1. http://galeria.organic.hu/2003_02/martonvasar/
  2. Archivált másolat. [2009. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
  3. Archivált másolat. [2008. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
  4. a b HORNYÁK MÁRIA. A 150 éve alapított ELSŐ HAZAI (PESTI) BÖLCSŐDE és FORRAYNÉ BRUNSZVIK JÚLIA grófnő. Martonvásár: Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány (2002). Hozzáférés ideje: 2018. május 22. 
  5. Magyarország első bõlcsödéje, emléktábla, Budapest V.
  6. Nagy Iván, Magyarország családai (1857), “Forray család”, szöveg elérhető az Arcanum Digitális Tudománytár jóvoltából

További információkSzerkesztés