Dég

magyarországi község Fejér vármegyében

Dég község Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.

Dég
A Hollandi-ház a Festetics-kastély parkjában[1]
A Hollandi-ház a Festetics-kastély parkjában[1]
Dég címere
Dég címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásEnyingi
Jogállás község
Polgármester Gárdonyi Sándorné (Fidesz-KDNP)[2]
Irányítószám 8135
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség1971 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség46,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150[4] m
Terület46,86 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5][6]
Földrajzi középtájMezőföld[5][6]
Földrajzi kistájKáloz–Igari-löszhátak[5][6]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 15″, k. h. 18° 26′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 15″, k. h. 18° 26′ 32″
Dég (Fejér vármegye)
Dég
Dég
Pozíció Fejér vármegye térképén
Dég weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dég témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

 
A dégi kastély madártávlatból
 
A kastélypark, Magyarország legszebb tehénistállójával, a Hollandi-házzal

A község Fejér vármegye délnyugati részén, a 64-es főút mellett fekszik. Székesfehérvártól 42, Siófoktól és a Balaton partjától 35 kilométerre található. A környező települések közül Kálozzal a 6304-es út, Lajoskomárommal és a 65-ös főúttal a 6402-es út köti össze.

Természetföldrajzilag a terület a Mezőföldhöz tartozik. A szűkebb kistáj Dégi-süllyedék néven ismert. Kiterjedése kb. 5 km². A nagytáj jellegzetes formái (löszvölgyek, dombok, patakok, tavak), növényzet és állatvilág itt megtalálható. Egy része – a kastélypark és környéke – megyei értékű természetvédelmi terület.

A kedvező talajtani és éghajlati adottságok következtében szántóföldje a mezőgazdaság legfrekventáltabb területének számít. Kiválóan termeszthetők itt gabonafélék, kukorica és cukorrépa. A község egyes részein szőlőkultúra is megtalálható (borospincék és borfeldolgozó üzem).

Története szerkesztés

Dég már közel ezer éve lakott, a neve az Árpád-korban használt német eredetű (Deeg, Degu) személynévből származik. Igazán fejlődésnek a 18. század második felében indult, amikor itt telepedett le a Festetics család. A 19. század elején a grófi család nagyszabású építkezésbe kezdett, megépült az uradalmi központ, kastély, és kialakult a kastélypark.

A nagy építkezések idején volt a család jószágkormányzója Kováts Ferenc mérnök, szakíró (a dégi temetőben nyugszik). Az ő fia volt Kovács Pál (1808–1886), akit Dég legjelesebb szülöttjének tekinthetünk. Amellett, hogy 1835-től haláláig Győr orvosa volt, beírta a nevét az irodalomtörténetbe is: a reformkorban volt író és kiváló lapszerkesztő (Hazánk).

A község 1950-ig Veszprém vármegyéhez tartozott. A második világháborút követően területe és a lakossága jelentősen, mintegy felére csökkent, jelenleg megállapodott; közepes méretű község.

2014 szeptemberében sikeresen befejeződött a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ[7] vagyonkezelésében lévő dégi Festetics-kastély kertrekonstrukciójának első üteme.[8]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Verebics Géza (független)[9]
  • 1994–1998: Verebics Géza (független)[10]
  • 1998–2002: Verebics Géza (független)[11]
  • 2002–2006: Verebics Géza (független)[12]
  • 2006–2010: Szabadiné Petróczki Márta (független)[13]
  • 2010–2014: Gárdonyi Sándorné (független)[14]
  • 2014–2019: Gárdonyi Sándorné (Fidesz)[15]
  • 2019-től: Gárdonyi Sándorné (Fidesz-KDNP)[2]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2201
2178
2184
2077
1996
1971
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,1%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (16,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,5%, református 21,6%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 13,9% (22,4% nem nyilatkozott).[16]

Nevezetességei szerkesztés

A kastély szerkesztés

 
A Festetics-kastély

Dég ma a Festetics család jóvoltából műemlékben gazdag település. A Balaton felé húzódó dúsan termő vidéken, vizek szaggatta tájba épült meg hazánk egyik legcsodálatosabb klasszicista kastélya Pollack Mihály tervei alapján (1815–19), ahol az Etelka-víz a Bozót-patakkal találkozik, a Mezőföld úgynevezett Dégi-süllyedékében. Az építész számára ez az épületegyüttes egyfajta előtanulmány volt a későbbi években megvalósított Magyar Nemzeti Múzeumhoz. A kastélyt körülvevő angolpark szintén az építész-kertépítész érdeme, a ritka fajokból álló, értékes növényállományával, és a romantikus szigeten található úgynevezett Hollandi-házzal (ez egy időben Mezőgazdasági Tájmúzeum volt).

Birtokosai a nagy múltú tolnai Festetich család tagjai voltak – oldalági leszármazottai azoknak, akik hazánknak a keszthelyi Georgikont alapító Festetich Györgyöt is adták –, később pedig a Degenfeld család.

A kastélynak a természettel való kapcsolata olyan szép, amire kevés példa található. Magyarázata az, hogy Pollack Mihály a tanulmányai során megértette, hogy a klasszicizmus stílusigénye szerint egy kastélyépületet a hozzá tartozó angolkerttel együtt kell megtervezni.

A falu közepén átfolyik a Bozót-patak, amelynek hídján keresztülhaladva a református templom, majd a római katolikus templom tűnik fel. Mindkettő a tájképi kert látványának része.

A kertben a kastély közelében sziklakert épült, amely hűtőzőt rejt magában. A lapályon átfolyó Etelka-víz hídja után érünk a kastélyhoz, így északról érkezünk. Balra a régi kiskastély, szemben évszázados tölgyek között a portikusz díszlik kocsifelhajtóval.

A napfényes déli oszlopcsarnokból kitekintve tárul fel a park teljes pompájában. Az előtérben idős faóriások között hatalmas gyepes tisztás terül el, mely enyhén lejt a völgyében lévő tó felé. Partján fehér, fekete nyár és hársmatuzsálemek, jegenyenyár és erdei fenyők csoportja. A szigetén „hollandi” kerti lak áll. Régen csak csónakkal lehetett megközelíteni (ma kis híd vezet a benne lévő múzeumba). Sajnálatos módon a területet árvíz tette tönkre, így a tájmúzeumi kiállítást megszüntették. A néhol 4-5 méter mély tavon tavirózsák és tömegesen nyíló sárga vízitökök látványa jelent élményt.

A tavon túli erdős dombon (Magyar-domb) vadaskert volt karámba zárt szarvasokkal, fácántenyészettel. Ma is szép részlete a kertnek a süllyesztett teraszos rozárium. Kővázákkal ékes lépcső vezet le kettős dór oszlopsorához, az azon túli teniszpályához. Mellette egy öreg közönséges pagodafa árnyékában antikizáló sziklabarlang, forrás van. Dór oszlopok között oroszlánfej köpi a vizet.

A kastélytól délkeletre neogótikus kerti házat találunk vadgesztenyék, platánok, [bukszusok romantikus ligetében. Csodálatos az őszi lombszíneződés is, érdemes kirándulni a településre! Műemléki védettség alatt áll, a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésében van a 28 hektáros terület.

A templom szerkesztés

Ugyancsak műemlék a község 1820-as években épített katolikus temploma, amit Pollack Mihály tervezett.

További számos műemlék jellegű épület is található a településen (mezőgazdasági szövetkezeti iroda épülete, dézsmapincesor, istálló, református parókia, Dégi Borház Kft. pincéje).

Emlékművek szerkesztés

A 20. század háborús áldozataira négy emlékmű is emlékeztet: az első világháborús emlékmű a Gillányi-hegyen, a községi második világháborús emlékmű a református templomkertben, valamint orosz és német katonai emlékművek.

Dég híres szülöttei szerkesztés

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Festetics-kastély, Dég, Hollandi-ház. [2009. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 4.)
  2. a b Dég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. Dég, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  5. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  7. Történeti park Dégen (magyar nyelven) (html). forsterkozpont.hu, 2014. szeptember 9. [2014. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 9.)
  8. Befejeződött a dégi Festetics-kastély kertrekonstrukciójának első üteme (magyar nyelven) (html). magyarhirlap.hu, 2014. szeptember 9. [2014. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 9.)
  9. Dég települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Dég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  11. Dég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  12. Dég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  13. Dég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  14. Dég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  15. Dég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  16. Dég Helységnévtár

További információk szerkesztés