Wikipédia

Felcsút

magyarországi község Fejér megyében

Felcsút község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban, Székesfehérvártól 39 km-re északkeletre.

Felcsút
Légi felvétel a községről
Légi felvétel a községről
Felcsút címere
Felcsút címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásBicskei
Jogállás község
Polgármester Mészáros László István (Fidesz-KDNP)[1]
Jegyző Dr. Sissa András
Irányítószám 8086
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség1913 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség82,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185[3] m
Terület22,02 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájDunazug-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájEtyeki-dombság[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felcsút (Magyarország)
Felcsút
Felcsút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 18″, k. h. 18° 35′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 18″, k. h. 18° 35′ 08″
Felcsút (Fejér vármegye)
Felcsút
Felcsút
Pozíció Fejér vármegye térképén
Felcsút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felcsút témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

FekvéseSzerkesztés

A Mezőföld északkeleti részén, a Váli-víz jobb partján terül el. A falu főutcája a 811-es főút, mely Székesfehérvárral és Bicskével köti össze a települést. Határában találkozik a 811-es főút a Söréd felől Csákváron át idáig húzódó 8126-os úttal, és itt ágazik ki utóbbiból a Szárligetre vezető 8113-as út is.

Településrésze Szúnyogpuszta, mely Felcsút centrumától 2 kilométerre fekszik nyugati irányban. 2011-es adatok szerint Szúnyogpuszta lakónépessége 62 fő, a lakások száma 15 volt.[6] Szúnyogpusztán az őstermelő Pák-To Kft. telephelye üzemel. A Pák-To Kft. étkezési tyúktojás termelésével és értékesítésével foglalkozik.[7]

TörténeteSzerkesztés

Első írásos említése 1269-ből származik, nevét a Csút személynévből származtatják. A község területéről bronzkori és római kori leletek is előkerültek. A középkorban legnagyobb birtokosai a fehérvári keresztes lovagok voltak, a török idők után került a pálos rend tulajdonába. Középkori pusztatemploma ez idő tájt pusztulhatott el.[8] Több kutató Felcsút területére, vagy környékére helyezte a középkori Berencse nevű elpusztult falut is.[9] 1542-ben a helyi lakosság a katonaság ellen panaszkodott.[10] Feltételezhető hogy a sávolyi vagy sarvoli nemesek Felcsútra költöztek és innen ered a két település névegyeztetése.[11]

1716-ban a faluba új telepesek érkeztek.[12] 1778-1788 között a Gányi család pereskedett itteni birtokaiért.[13] Egyházlátogatási jegyzőkönyvekben az 1805-ös, 1818-as, 1839-es és 1869-es évben szerepel.[14] Klasszicista stílusú római katolikus plébániatemploma 1828 és 1840 között épült fel; oltárképét id. Dorfmeister István festette 1792-ben.[15] A református templom 1895-ben készült el, a Községházát 1906-ban adták át. Jelentős előrelépés volt az azóta már nem üzemelő vasútvonal megépítése. A Tanácsköztársaság bukása után Felcsút átmenetileg román megszállás alá került. 1931. július 16-án a település határában ért földet repülőgépével az Atlanti-óceán átrepülése után Magyar Sándor és Endresz György. Útjukkal a trianoni békedöntés igazságtalanságaira próbálták felhívni a világ közvéleményének figyelmét. A falu történetének feldolgozásához fontos kiindulópont a levéltári anyag, sajnos a Fejér Megyei Levéltárban a falura vonatkozó külön közigazgatási iratanyag csak 1856-tól maradt fenn.[16]

A szovjet csapatok 1944. december 24-én érték el a községet. A közelben húzódó front miatt sokan elmenekültek, a falu csak 1945 március végén - április elején népesült be újra. A harcok alatt a katolikus iskola berendezése nagyrészt, a református iskoláé pedig teljesen megsemmisült. 1945 tavaszán kezdetét vehette a tanítás, a szorgalmi időszakot meghosszabbították július közepéig, így a tankötelesek nem vesztettek évet.

Az 1945-ös földosztás során a község lakosság 148 házhelyhez jutott, melyből 122-t épített be. A felcsúti Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke körüli 1972-es politikai konfliktust dolgozta fel Ember Judit és Gazdag Gyula 1972-ben készült dokumentumfilmje, A határozat.

Felcsút a rendszerváltás után jelentős fejlődésnek indult, kiépültek illetve megújultak közművei és intézményei, 2000 őszén került átadásra a Sportcsarnok. A 2010-es kormányváltás után a település fejlődése újabb fokozatba kapcsolt. Megépült a Pancho Aréna, a felcsúti Puskás Akadémia FC székhelye.

A település múltjának emlékei a Helytörténeti Múzeumban tekinthetők meg.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

A településen 2011. június 19-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[23] mert az előző polgármester személye vonatkozásában összeférhetetlenség kimondására került sor.[26] Az önkormányzati törvény 2010 decemberében életbe lépett egyik módosítása ugyanis arról rendelkezett, hogy összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni azon polgármesterek megbízatását, akik 60 napon túli, rendezetlen köztartozással rendelkeznek, és a Fejér Megyei Bíróság szerint Varga György beleesett ebbe a körbe, így 2011. február 28-ával megszűnt a polgármesteri jogállása.[27] Az időközi választáson ezzel együtt is jogosult maradt az indulásra, de csak a második helyet érte el.[23]

2018. augusztus 12-én ismét időközi polgármester-választást tartottak Felcsúton,[25] ezúttal az előző polgármester lemondása miatt.[28] E választás különös érdekessége volt, hogy két Mészáros László nevű jelölt indult egymás ellen; kettejük között csak a második keresztnevük alapján lehetett különbséget tenni a választási dokumentumokban.[25]

DemográfiaSzerkesztés

Lakosságszám[29]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 1 046 —    
1880 1 133 0,80%
1890 1 207 0,63%
1900 1 196 −0,09%
1910 1 312 0,93%
1920 1 442 0,94%
1930 1 513 0,48%
1941 1 625 0,65%
1949 1 325 −2,55%
1960 1 640 1,94%
1970 1 558 −0,51%
1980 1 593 0,22%
1990 1 509 −0,54%
2001 1 671 0,93%
2011 1 870 1,13%
2018 1 851 −0,15%

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 0,3% szerbnek, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,1%, református 18,2%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,8%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 16,3% (25,5% nem nyilatkozott).[30]

Gazdasági helyzeteSzerkesztés

2009-ben Felcsút volt az egy főre jutó havi jövedelem alapján a leggazdagabb magyarországi település 171 092 forinttal, megelőzve Budapest II. kerületét, valamint a harmadik helyezett XII. kerületet. 2008-ban Felcsút a 336. helyen állt. A CID Cég-Info Kft. szerint valószínű, hogy Felcsútot néhány új, magasan adózó vállalkozói adófizető adatai emelték az átlagjövedelmet mutató rangsor első helyére.[31] A Heti Válasz oknyomozó írása alapján a megoldás kulcsa egy Felcsúton élő vállalkozónak a magyar állam által kifizetett több milliárdos kártérítés.[32]

EgészségügySzerkesztés

2017-ben átadásra került a felcsúti faluház két helyiségében kialakított új fogorvosi rendelő. A két helység egy részét leválasztották és ólomajtóval látták el, ahol helyet kapott a fogorvosi röntgen készülék. A fogorvosi rendelő végleges felszerelése 11 millió forintba került.[33][34]

KözlekedéseSzerkesztés

KözútSzerkesztés

Felcsúton áthalad a Székesfehérvártól Bicskéig (pontosabban az M1-es autópályáig) vezető 811-es főút. Itt menetrend szerinti autóbusz-járatok közlekednek.

VasútSzerkesztés

1898-as megnyitásától az 1980-as években történt megszüntetéséig áthaladt a településen a 6-os számú Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal, amelynek két megállóhelye is volt Felcsút térségében: Felcsút megállóhely és Alcsút-Felcsút állomás. A megszüntetett vonal helyén 2015-ben új kisvasút létesült, melynek hivatalos neve Vál-völgyi Kisvasút; ez utóbbi a megnyitása évében, 2016-ban az Alcsúti arborétum és a Puskás Akadémia végállomások között közlekedett, egyetlen közbenső megállási ponttal (Felcsút állomás, az egykori Alcsút-Felcsút nagyvasúti állomás helyén), de több lehetőség is felmerült a nyomvonal meghosszabbítására.

SportSzerkesztés

A településen található a Puskás Akadémia FC labdarúgóklub, amely a magyar labdarúgó bajnokság első osztályában szerepel. Többször ért el dobogos helyezést és ennek köszönhetően többször indult nemzetközi kupasorozatok selejtezőiben. A csapat otthona a 3400 férőhelyes Pancho Aréna.[35]

NevezetességeiSzerkesztés

Nevezetes személyekSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

  • Felcsút központja a kisvasút Puskás Akadémia állomásától nézve

  • Endresz György és Magyar Sándor emlékműve

  • Felcsút római katolikus temploma

  • A felcsúti római katolikus templom bejárata

  • Kopjafa és emlékmű a felcsúti Endresz György Általános Iskola épülete előtt

  • A felcsúti labdarúgó stadion, a Pancho Aréna

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. ↑ Felcsút, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  7. ↑ Pák-to Kft. (magyar nyelven) (html). Cylex Tudakozó. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  8. ↑ Nagy Lajos 1966: Pusztatemplomok Fejér megyében. Alba Regia 6-7 C, 175; Farkas Gábor 1977: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11, 210-211.
  9. ↑ Schmidtmayer Richárd 2008: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében. Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14, 86-89.
  10. ↑ Buzási János 1977: Haus- Hof- und Staatsarchiv, Bécs - Ungarische Akten - Allgemeine Akten - Tematikus repertórium. Levéltári leltárak 70, 26, 28.
  11. ↑ Nagy Lajos 1966: Pusztatemplomok Fejér megyében. Alba Regia 6-7, 175.
  12. ↑ Fejér vm. közgyűlési jegyzőkönyvei 1716, 71; Nagy Lajos 1960: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). Alba Regia 1 C, 89.
  13. ↑ Bakács István, Dávid Lászlóné 1969: P szekció - Kisebb családi és személyi fondok 2 - Repertórium. Levéltári leltárak 47, 293. Archiválva 2010. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
  14. ↑ Nagy Lajos 1958: A Székesfehérvári püspökség levéltára. Levéltári leltárak 6. Budapest, 59, 116, 125.
  15. ↑ Magyar Katolikus Lexikon: Dorfmeister István
  16. ↑ Gácsi Varga Krisztina 2001: Magyarország levéltárai, 125.
  17. ↑ Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  18. ↑ Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  19. ↑ Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  20. ↑ Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  21. ↑ Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  22. ↑ Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  23. ↑ a b c Felcsút települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. június 19. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  24. ↑ Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  25. ↑ a b c Felcsút települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. augusztus 12. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  26. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  27. ↑ A bíróság rábólintott: a Fidesz megszabadult a felcsúti polgármestertől. Nol.hu, 2011. március 31. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  28. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  29. ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  30. ↑ Felcsút Helységnévtár
  31. ↑ Felcsúton jobban keresnek, mint a Rózsadombon? (HTML). Piac&Profit, 2010. június 1. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  32. ↑ Élő Anita: Felcsút titokzatos milliárdosa (HTML). Heti Válasz, 2010. június 25. [2014. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  33. ↑ Zsohár Melinda: Új fogorvosi rendelő Felcsúton (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. szeptember 26. [2017. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  34. ↑ Mi a helyzet a rendelőkkel? – Valahol új eszközök beszerzése, máshol energetikai korszerűsítés a cél (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. július 28. [2017. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 26.)
  35. ↑ https://www.pfla.hu/?q=static/pancho_arena
  36. ↑ https://forbes.hu/a-magazin/magyarorszag-50-leggazdagabb-embere-mar-nem-csanyi-az-elso/

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felcsút&oldid=25922861”