Letenyei Lajos

magyar mezőgazdász, gazdasági író
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. március 21.

Letenyei Lajos, Letenyey (Felcsút, 1822. február 6.Felcsút, 1868. szeptember 27.) magyar mezőgazdász, gazdasági író, földbirtokos.

Letenyei Lajos
Született1822. február 6.
Felcsút
Elhunyt1868. szeptember 27. (46 évesen)
Felcsút
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásamezőgazdász,
gazdasági író,
földbirtokos
SablonWikidataSegítség

Életrajza

szerkesztés

Letenyey István megyei szolgabíró és Horváth Anna fia. A gimnáziumot Székesfehérváron, a bölcseletet a Pesti Egyetemen végezte. A mérnöki pályára szánta magát és kezdetben a pesti Mérnöki Intézetben tanult, azonban korlátolt anyagi helyzete miatt a gazdászati térre utalta és 1842-ben a keszthelyi gazdasági intézet (Georgikon) növendéke lett. Gazdászati észleleteken kívül a természettan alapelveire szentelte idejét, különösen a füvészetet kedvelte és Linné rendszere nyomán 320 darabból álló növénygyűjteményt alkotott, melyet 1859-ben a kerti társulat kiállításán bemutatott, ahol a bírálók jegyzőkönyvileg dicséretre méltatták. Intézeti tanulmányait elvégezve, 1844-ben Nagy Károly, gróf Batthyány Kázmér teljhatalmú gazdasági kormányzója, meghívta a somogy-baranyai uradalmak juhászatához. 1846-ban a gróf őt három társával a hohenheimi (Stuttgart városrésze) intézetbe küldte, hogy a gazdászatból magasabb elméleti képzést nyerjen. Bővebb tapasztalásgyűjtés végett a külföldi híresebb gazdaságokat is megtekintette. 1847-ben meghívták a Pécsett keletkezett újabb szervezetű vasgyárhoz felügyelőnek, ezt az állást azonban a közbejött politikai viharok miatt nem foglalhatta el. 1848-ban Fehér megye szentlászlói gazdaságában működött. 1853-ban végül ősi tanyáján, Felcsúton telepedett le, ahol 1868. szeptember 27-én tüdősorvadásban meghalt.

A szaklapokban számos cikke kiadatásra került. A munkáinak kiadatását Gyürky Antal kezdte meg, de csak egy füzet jelent meg belőle.

Arcképe kőnyomat. nyomt. Deutsch testvérek Pesten (a 3. sz. munkában).

Cikkei a Magyar Gazdában (1844. Gazdasági tudósítás Somogy alsó vidékéről); a Pesti Divatlapban (1848. 20. sz. Felcsút); a Falusi Gazdában (1857-59. Értekezés a mély szántásról, dicséretet nyert czikk, Vidéki közlemények, A szőrféreg, Az ürge, A szúnyog, Éji lepkék, 1860. Hasznos madarak, Mikép irtsuk ki a gyomokat saját növényelleneik közvetítésével, Ártalmas növények, 1862. 1865. Gazdasági tudósítások Vértesaljáról, Növényhonosítás szemesítési és termelési kisérletekkel, Honosítási elvek és intézmények, Honosító egyletek, Növény-nemesítési észleletek, Növénytermelési kisérletek, A gyomok és távolításuk általában, Ipar- és kereskedelmi növények: Festő csülleng, Izacs, Isatis tinctoria, A cséplőgépek helyes alkalmazása egyéni és nemzetgazdasági szempontból, Tájékozásul, Tagosítás, legeltetés, nyári istállózás, A tagosítás jogszerű kifejlődése és történeti adatai hazánkban, Hazánk befásítási ügyében, Az istállózás mint lényeges tényezője gazdaságunk javításának, Átmenetel az istállózási rendszerre, Gazdasági táp- és haszonnövények ismertetése, ábrákkal, Tengeri kukoricza, 1866. Elmélkedések az ó és új év felett, Mit remélhetünk gazdászatunk fölvirágzását illetőleg ez évben, Észrevételek a gőzgéppeli csépeltetés jelen évi működéséről a Vááli völgyben, A vidéki gazdasági egyletek hivatása, Selyembogarak tenyésztése, Egyéni nézetek a marhavész tovaterjedésének meggátolásáról, Fokozatos átmenet a váltórendszerre, Az inség enyhítése ügyében, Az idei szüretről, 1866. Második szüret, 1866-67. Gazdasági tudósítások Váál völgyből, Őszinte szó a Falusi Gazda ügyében, Kártékony állatok, A föld-haszonbérlet, farm, jövője hazánkban, Szeszezzük-e borainkat vagy ne? Tájékozásul, Szőlőszet köréből: A harmadik kötözés és negyedik kapálás, A szőlő rothadásairól, A szőlő eredete és kiterjedése, Gyakorlati szőlőjavítás, A pásztás szőlőjavításról, A szőlőifjításról, A szőlőültetésről, Őszinte szó Magyarország Flóra-barátihoz, A boroshordók épségben tartása, A romlott hordók javítása, A pincze, Bizalmas szó falusi gazdasszonyainkhoz, A fehérmegyei gazdasági egylet ujjáalakítása ügyében, 1868. Terményiparnak fokozása érdekében, Természetrajzi közlemények: A lepék rendje, Nap-lepék, Szövönczök, Káposztavetemér, Káposzta-hernyó); a Gazdasági Lapokban (1858. Kártékony állatok az állatország rovarosztályából, 1860. Ártalmas növények, a növényország kétszikűek osztályából, 1867. A szerbtövis); a Vasárnapi Ujságban (1858. Kártékony állatok, 1860. Selyembogarak tenyésztése, 1864. Ártalmas növények); a Magyar Gazdában (1860. Önkéntes pályázat, Ártalmas növények, zsurló, békarokka, guzsalka, zsoltina, Serratulla, 1861. Konkoly, Vidéki tudósítások Vértesaljáról, Ártalmas növények, Tippan, Agrostis, Berghirse, Taraczkbuza, Triticum arvense, Üszög); a Kerti Gazdaságban (1859. Kártékony állatok az állatország rovarosztályából, szövönczök, Spinner Bombices, A földi giliszta, Ártalmas növények a növényország gombák rendéből); a Gazdászati Füzetekben (1862. Birka-métely); a Székesfejérvári Borász-Csarnokban (1863. Szőlőültetés körüli nézetek, Ártalmas növények, taraczkos gyökűek); a Honban (1865. 69., 170., Hazánk befásítása ügyében); a Szőlőszet és Borászatban (1866. Egy szőlész-borászati lap állandósítási terve, A szőlő eredete és kiterjedése. A szőlőtalaj és készítésmódja, A szőlőültetés körüli okszerű eljárás); az Igazmondóban (1867. 5. sz. Szerb tövis, 1868. 4. sz. Terményiparunk fokozása érdekében); a Falusi Gazda Naptárában (1867. Fesztetics György, 1868. Hasznos madarak, 1869. A burgonya betegségéről.)

  • Szőlőszeti tájrajz. Fehérmegye válvölgyi és tabajdi szőlőmívelés ismertetése, tanulságos észrevételekkel a mai szőlőipar fejlesztéseül. Pest, 1859.
  • Magyarországi kártékony állatok és ártalmas növények, melyek ismerete, távolításuk módjával minden háztartás-, kertészet- és gazdászatnak érdekében áll. Rövid népszerű szöveggel és 143 felvilágosító ábrával. Jutalmazott pályamű. Uo. 1865. (Miskolczy S.-el együtt.)
  • Letenyey Lajos összes munkái. Irányeszmék. Kiadta Gyürky Antal. I. füzet. Szerző arczképével. Ugyanott, 1865. (A szerző életrajzával.)