Főmenü megnyitása

A Gödöllői Városi Múzeumnak az 1998 és 1999 között felújított Hamvay-kúria ad otthont. A múzeumban bemutatásra kerül, hogy az őslakos reformátusok, a betelepülő katolikus iparosok, az izraelita kereskedők, az értelmiségiek és művészek, valamint a premontreiek hogyan formálták át a város képét, hogyan hatottak a település életére. Ezen kívül megtekinthető Ignácz Ferenc és Csupor Zoltán magángyűjteménye is.

Gödöllői Városi Múzeum
Town Museum of Gödöllő 05.JPG
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Gödöllő
 Magyarország
Cím 2100 Gödöllő
Szabadság tér 5.
Alapítva 1978
Igazgató Gaálné Dr. Merva Mária
Elhelyezkedése
Gödöllői Városi Múzeum (Pest megye)
Gödöllői Városi Múzeum
Gödöllői Városi Múzeum
Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 35′ 55″, k. h. 19° 20′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 55″, k. h. 19° 20′ 56″
A Gödöllői Városi Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gödöllői Városi Múzeum témájú médiaállományokat.
Körösfői-Kriesch Aladár portréja

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A felújítási munkák során a múzeum területe kétszeresére nőtt és egy új festett, tájképekkel díszített barokk szoba is kialakításra került. 2000. március 15-én nyílt meg az új állandó kiállítás, valamint időszaki kiállítások is megtekinthetők a múzeum épületében. Az új épület 2000-ben elnyerte a Múzeumpártoló Önkormányzat I. díját, 2001-ben "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetésben részesült, 2002-ben pedig megkapta a Gödöllő Városért-díjat.

A kiállítás különlegességének számít, itt látható az ország egyetlen állandó szecessziós kiállítása, valamint az országos cserkészgyűjtemény. A múzeum öt állandó tárlattal rendelkezik, ezek közül a legrégebbi a helytörténeti kiállítás, melynek első darabjait 1952-ben kezdték gyűjteni.

KiállításokSzerkesztés

Gödöllő, a nyitott városSzerkesztés

Helytörténeti kiállítás, mely a település történetét mutatja be keletkezésétől 1950-ig. A 18. századi Grassalkovich uralkodócsalád idejéből láthatók tárgyak és dokumentumok. A helytörténeti kiállításban bemutatásra kerül a királyi család kultusza Gödöllőn, Erzsébet királyné személyes tárgyai (stóla, cipő, zsebkendő, kesztyű), különböző ábrázolások Erzsébet királynéról (szobor, grafika, metszet, archív képeslapok), egyéb használati tárgyak a királyi család tagjainak képével (olló, csésze, váza, bonbonniére), a gödöllői lakosok kapcsolata a kastéllyal (kertészlegény munkakönyve, a kapus esküje, az uradalmi ügyvéd kinevezése), valamint Rudolf trónörökös csecsemőkori személyes tárgyai (pólya, rékli, sapka).

A 20. századi gyűjtemény is igen gazdag, benne bemutatásra kerülnek a város szülötteinek Ambrus Zoltán írónak és Nagy Sándornak, a gödöllői művésztelep alapítójának személyes tárgyai, bútorai, valamint Brüll Adél-Léda gödöllői otthonának berendezési tárgyai is.[1]

A gödöllői művésztelep (1901-1920)Szerkesztés

Képző- és iparművészeti kiállítás, mely a Magyar Örökség-díjas gödöllői művésztelep gyűjteményét, valamint a Nagy Sándor-ház és a Remsey család magángyűjteményének egyes darabjait mutatja be. A gödöllői művésztelep 1901-től 1920-ig működött, a magyarországi szecesszió egyetlen szervezett, állandó társulása volt. Tagja volt többek között Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő, Toroczkai Wigand Ede, Mihály Rezső. A telep életében jelentős szerepet töltötte be a szövőműhely, mely 1904-ben kezdte meg működését és 1907-ben az Iparművészeti Iskola tanműhelyévé vált.[2]

Zsivajgó természetSzerkesztés

Természetrajzi- és vadászattörténeti kiállítás, mely Gödöllő és környékének élővilágát, a Gödöllői Tájvédelmi Körzet élőhelyeit mutatja be. Képet kaphatunk a környék vadállományáról, illetve a volt királyi vadászterületekről. A dioráma a gyertyános tölgyes élővilágát szemlélteti az itt élő emlős- és madárfajokkal, mellette a tisztásokkal váltakozó nyílt mocsarasodó erdő világa és a nyílt vizű nádas tó látható.[3]

A magyar cserkészet története 1910-től napjainkigSzerkesztés

 
A múzeum épülete, a volt Hamvay-kúria

A cserkészek az 1930-as években Gödöllőn tartották két legjelentősebb találkozójukat: 1933-ban a IV. fiúcserkész világtalálkozót (Gödöllői Jamboree), 1939-ben a leánycserkész világtalálkozót (Pax Ting). A Bokody József által alapított, 1994-ben létrehozott cserkészgyűjtemény 2009. október 20-án került át Budapestről Gödöllőre. A kiállítás életképekkel, tárgyi emlékekkel, fotókkal mutatja be a magyarországi cserkészet csaknem 100 éves történetét, illetve a gödöllői cserkésztalálkozók dokumentumait. A könyvtári és a levéltári anyag a Gödöllői Városi Információs Központ és Könyvtárban található.[4]

Máriabesnyői Mária MúzeumSzerkesztés

A Gödöllő Városi Múzeum részét képezi a magyarországi Mária-kultuszt bemutató Mária Múzeum kiállítása, mely a máriabesnyői bazilikában tekinthető meg. Magyarországon a hazai Mária-tisztelet bemutatására több kísérlet is történt, ennek egyik példája Kátay Géza római katolikus plébános által 1981-ben Petőfiszálláson létrehozott gyűjtemény, mely a hazai Mária-tisztelet tárgyi és néprajzi emlékeit mutatta be. A gyűjtemény ezután Gödöllőre került, ahol Nagy László Tamás (1955-2000) kapucinus atya, rendfőnök tovább gyarapította és gondozta. A Mária Múzeumot a máriabesnyői kolostor udvarának hátsó részében, a földbe süllyesztve alakították ki.

Tamás atya halála után a gyűjtemény visszakerült Petőfiszállásra. 2007-ben a Máriabesnyői Katolikus Plébánia felkérésére a Magyar Kapucinus Delegáció támogatásával a Gödöllői Városi Múzeum kezdte el az új kiállítás megtervezését és kialakítását. Végül 2008 augusztusában, Nagyboldogasszony napján, a lourdes-i jelenés (1858) százötvenedik évfordulóján megnyílt állandó kiállítás Máriabesnyőn.[5]

A kiállítás nyolc nagyobb tematikai egységből áll, felépítése:

  • Ordo Fratrum Minorum Capuccinorum
  • Venerabilis familia Máriabesnyőensis
  • Mária aranyház – Titkos értelmű Rózsa
  • Magyarok Nagyhatalmú szószólója
  • Búcsújáró magyarok
  • Az Istenszülő tisztelete a keleti kereszténységben
  • Búcsúfia – vásárfia
  • Devóció és dekoráció

Kulturális városnéző sétákSzerkesztés

A Gödöllői Városi Múzeum városnéző sétákat is szervez, melyek a városban élő jelentősebb személyek gödöllői életének emlékeit mutatják be. Az Irodalmi túra során megtekinthető a Léda-villa, Brüll Adél (1872-1934) gödöllői lakhelye, Ambrus Zoltán (1861-1932) nyaralója, Sík Sándor (1889-1963), Németh László (1901-1975), Ferdinandy György (1935-) és Ottlik Géza (1912-1990) háza. A Szecessziós túra során megtekinthető a gödöllői művésztelep kiállítása, Nagy Sándor, Belmonte Leo, Körösfői-Kriesch Aladár és Remsey Jenő háza, a szövőiskola épülete, valamint a kortárs gödöllői iparművészek alkotóháza is.

ForrásokSzerkesztés

  1. Gödöllő, a nyitott város - helytörténeti kiállítás (Hozzáférés: 2011. július. 5)
  2. A gödöllői művésztelep története (Hozzáférés: 2011. július. 5)
  3. Zsivajgó természet (Hozzáférés: 2011. július. 5)
  4. A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig (Hozzáférés: 2011. július. 5)
  5. A Máriabesnyői Mária Múzeum története (Hozzáférés: 2011. július. 5)

IrodalomSzerkesztés

  • Gellér Katalin - Keserü Katalin: A gödöllői művésztelep, Corvina Kiadó, Budapest, 1987. ISBN 963-8107-17-0
  • Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve: tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez, Gödöllő, Gödöllői Városi Múzeum, 2009, ISBN 978-963-87880-2-3
A Wikimédia Commons tartalmaz Gödöllői Városi Múzeum témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozásokSzerkesztés