Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézet

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. április 30.

A Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézet megszüntetett, – 1994-ig önálló költségvetési szerv-ként és jogi személyként működő – büntetés-végrehajtási szerv. Alaptevékenységként a szigorított javító-nevelő munka végrehajtását látta el. Felügyeleti szerve az Igazságügyi Minisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága volt.

Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézet
Alapítás éve1985
OrszágMagyarország
Hely2462 Martonvásár, Tordasi út
Elhelyezkedése
Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézet (Magyarország)
Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézet
Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézet
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 20′ 00″, k. h. 18° 46′ 19″47.333333°N 18.772028°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 00″, k. h. 18° 46′ 19″47.333333°N 18.772028°E
Térkép

Története

szerkesztés

A Büntetés-végrehajtási szervezet 1985 márciusában vásárolta meg a 7 hektáros ingatlant, miután a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával a büntetési nemek köre a szigorított javító-nevelő munkával bővült. Minimális átalakítást követően ez évben kezdődött az elítéltek befogadása.

A létesítmény úgynevezett „félszabad” jellegű volt, ami azt jelentette, hogy a belső működése inkább a munkásszállások házirendjéhez hasonlított és jóval nagyobb mozgási lehetőséget, szabadabb életvitelt biztosított a fogvatartottak részére, mint a hagyományos, „zárt” rezsimű büntetés-végrehajtási intézetek.

Az elítélteket a munkahelyeken nem őrség, hanem a munkáltatást végző üzem „civil” művezetője felügyelte. Az elhelyezés nem zárkában, hanem lakóhelyiségben történt, azok ajtaja állandóan nyitva volt, a szálláskörlethez tartozó helyeken pedig szabadon lehetett közlekedni.

Bár a Btk. 1988-ban hatályba lépő rendelkezései a szigorított javító-nevelő munka kiszabásának lehetőségeit még bővítette, a közveszélyes munkakerülés törvényi tényállását már 1989-ben eltörölték.

Az 1990 évi amnesztia további létszámcsökkenéshez vezetett, majd a létesítmény működését megalapozó büntetési nem a bírói ítéletkiszabási gyakorlatban is „elhalt”.

1992-ben a még itt lévő fogvatartottakat (121 fő ) az igazságügy-miniszter határozatlan idejű büntetés-félbeszakításban részesítette és szabadította.

A szigorított javító-nevelő munka jogintézményét 1994-ben megszüntették. Működési célját elveszítve még az évben – telephelyként – a Baracskai Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez csatolták.

  • Lőrincz József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon (1997.)
  • 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról

További információk

szerkesztés
  • Hivatalos oldal
  • Három börtön összeérő története. Közép-Dunántúli Országos Büntetés-Végrehajtási Intézet; összeáll. Gaál Béla, Gaál Etelka; Duna-Mix Kft., Vác, 2022