Büntető törvénykönyv

A Büntető Törvénykönyv (rövidítése Magyarországon: Btk.) egy büntetőjogi kódex, amely az egyes bűncselekményeket és az értük kiszabható büntetéseket határozza meg. A büntető törvénykönyv jelentős változtatását büntető novellának nevezzük.

Az első magyar nyelvű, átfogó büntetőjogi szabályozást tartalmazó törvénykönyv Magyarország történelmében a Csemegi-kódex
Törvényjavaslat. A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és a vétségekről. Közzéteszi a Magyar Királyi Igazságügyi Ministerium (1878)

A büntető törvénykönyvek általában két fő szerkezeti egységre tagolódnak, az általános részre és a különös részre.

Az általános rész azoknak a jogi normáknak az összessége, amelyek meghatározzák a büntetőjogi felelősségre vonás feltételeit és akadályait, az egyes büntetési és intézkedési nemeket, valamint azok kiszabásának szempontjait.
A különös rész pedig azon jogi normák összessége, amelyek meghatározzák azokat az emberi magatartásokat, melyek bűncselekménynek minősülnek, továbbá megállapítják az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciókat. E két rész további kisebb szerkezeti egységeket tartalmaz.

A büntető törvénykönyv nem feltétlenül terjed ki minden bűncselekményre, mert egyéb törvények is foglalkoznak ezekkel.

Története egyes külföldi országokban szerkesztés

 
Hammurapi átveszi a Napistentől a törvényeket

A társadalom fejlődésével együtt a világ minden részén az íratlan erkölcsi szabályok mellett kialakultak az írásos jogi normák is, így szabályozva az emberek közötti viszonyok egyes területeit, meghatározva a bűntettet és az érte járó büntetést. Kezdetben a büntető törvényeket nem vették külön, de az írott formában összegyűjtött törvényeknek büntetőjogi részei is voltak.

I. e. 2000 körül, Urnamma sumer király, majd i. e. 1800 körül Iszin királya, Lipit-Istár kőtáblára (sztélére) vésette törvényeit. Őket követte háromszáz, illetve száz évvel később Hammurapi (i. e. 1795i. e. 1750) babiloni király, akinek törvénytáblája egy 2,5 m magas fekete kőoszlop (jelenleg a párizsi Louvre múzeumban található). A kőoszlopon lévő dombormű szerint Hammurabbi a Napistentől kapta a törvényeket.

A zsidó vallásalapító, Mózes, a Sínai-hegyen megjelenő Istentől vette át a törvénytáblákat, rajtuk a Tízparancsolattal.[1] Ezt követte még 603 darab parancs kodifikálása, amelyek szintén a Tórában találhatók.

Az egyes országokban a büntető törvénykönyvet az ország neve után megadott évben fogadták el: Kína i. e. VI. század közepe (Tzu Chan állította össze az első büntető törvénykönyvet, amelyet háromlábú áldozati vasüstre vésett fel, és ezt Teng Hsi-tzu bambusztáblákra másolta át), Anglia 1100 (I. Henrik király idejében), (Német-római Birodalom 1532 ("Peinliche Gerichtsordnung", V. Károly császár idején); az USA Connecticut államában 1642, Pennsylvania államában 1676, Franciaország 1791, Mexikó (Veracruz állam) 1835 (1831-ben kezdték el a kidolgozását), Hawaii 1835 (III. Kamehameha király idejében), Spanyolország 1870, Olaszország 1889 (1890-es hatályba lépéssel), Bulgária 1896, Thaiföld 1908, egykori Jugoszlávia 1929, Kína 1979.

A büntető törvénykönyvek története Magyarországon szerkesztés

Magyarországon már Szent István király törvényei tárgyalták a bűncselekményeket és büntetéseket, majd a középkorban Werbőczy István Hármaskönyve szolgált a bíráskodás alapjául büntetőügyekben is.

Bár a reformkorban, 1843-ban elkészült a büntetőtörvénykönyv-javaslat, ebből sohasem lett törvény. Az első magyar büntetőtörvénykönyv csak 1878-ban született meg.

A Csemegi-kódex szerkesztés

Az első modern magyar büntető törvénykönyvet, az 1878. évi V. törvénycikket csak 1878-ban fogadták el. A szakirodalom a kodifikátora, Csemegi Károly után Csemegi-kódexnek nevezi. A kódex általános része a börtönügy szabályozását is tartalmazta, oly módon, hogy a büntetési rendszerről szóló fejezetébe vette fel a szabadságvesztés büntetésre és annak végrehajtására vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket. A törvénykönyv a szabadságvesztés öt nemét határozta meg: a fegyházat, az államfogházat, a börtönbüntetést, a fogházat és az elzárást.

A kódex különös része 43 fejezetből állt, és a bűncselekmények közül a hasonlókat együtt tárgyalja. Az első 8 fejezet az uralkodó és az állam rendje elleni, a 9-13. fejezet a társadalmi rend elleni, a 14-36. fejezet a személy- és vagyon elleni, a 37-40. fejezet az állam- valamint az államigazgatás rendje elleni, a 41. és 42. fejezet a hivatali bűncselekményeket szabályozta.

A 20. század elején szerkesztés

1930-ban katonai büntető törvénykönyvet léptettek életbe (1930. évi II. törvénycikk) , amelyet az 1930. évi III. törvénycikk a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről módosított. A hűtlenség szigorúbb büntetéséről az 1934. évi XVIII. törvénycikk rendelkezett.

A második világháború után szerkesztés

A második világháborút követően a büntető törvénykönyv különös részének megalkotása még váratott magára. Csak az általános rész, az 1950. évi II. törvény (szokásos rövidítése: Btá.) készült el.

Ellentmondások feszültek az új általános rész és a háború előttről tovább élő különös részi törvényi tényállások között, ugyanis az új szabályozás formálisan is megszüntette a büntetőjogi legalitás elvét: a büntetőjogi felelősség rendkívüli kiszélesítéséhez vezetett, hogy a törvény általában büntetni rendelte a gondatlan elkövetést. Visszás helyzetet eredményezett tehát, hogy a Csemegi kódex különös részi (tehát az egyes bűncselekményeket érintő rendelkezései), bár számos módosítással és kiegészítéssel, ám egészen 1962-ig hatályban maradtak. Ebben az időszakban a büntető jogszabályokat az Igazságügy-minisztérium foglalta össze Büntető Anyagi Jogszabályok Hatályos Összeállítása összefoglaló néven. (Ezt közhasználatú rövidítésével BHÖ-ként emlegették.) [2]

Az 1961. évi V. törvény szerkesztés

A Magyar Népköztársaság Büntetőtörvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény új átfogó szocialista jellegű büntető kódex volt. Ez a törvény – szemben a Btá.-val – újra törekedett a büntetőjogi legalitás érvényesülésének biztosítására. Ennek érdekében újra felvette a törvénybe a nullum crimen sine lege elvét. Eltérően a korábbi gyakorlattól, bekerült a Btk.-ba az összes büntetőjogi rendelkezés, így a fiatalkorúakra és katonákra vonatkozó speciális szabályok is. Mivel a törvény valamennyi büntető tényállást egy kódexbe foglalt, megszüntette a büntető melléktörvényeket is. Az új kódex kiterjesztette a büntetőjogi felelősség körét is, és több új különös részi tényállást vezetett be. Lényeges változást hozott a gondatlan elkövetés korábbi általános büntetni rendelésének (pönalizálásának) az eltörlése.[2]

1978. évi IV. törvény szerkesztés

Az 1961. évi V. törvényt követő 1978. évi IV. törvény – módosításokkal és kiegészítésekkel – egészen 2013. június 30-ig volt hatályban. Ez a törvény az 1979-es hatályba lépése óta több mint száz alkalommal módosult. A változtatások több mint 1600 rendelkezést érintettek.[3]

Az 1978. évi IV. törvény szerkezete szerkesztés

Az 1978. évi IV. törvény általános része az I.- IX. fejezeteket ölelte fel, míg a különös rész a X. – XX. fejezeteket. (A törvénykönyv későbbi novellái a törvény rendszerét szinte teljesen átformálták.)[4]

A törvény általános része az alábbi fejezetekre oszlott:

  • I. fejezet: A büntető törvény hatálya (időbeli stb.)
  • II. fejezet: A bűncselekmény és az elkövető (I. cím: A bűncselekmény, II. cím: Kísérlet és előkészület, III. cím: Az elkövetők)
  • III. fejezet: A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai (I. cím: A büntethetőséget kizáró okok, II. cím: A büntethetőséget megszüntető okok
  • IV. fejezet: Büntetések és intézkedések (I. cím: A büntetések, II. cím: Az intézkedések)
  • V. fejezet: A büntetés kiszabása
  • VI. fejezet: Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól
  • VII. fejezet: A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések
  • VIII. fejezet: A katonákra vonatkozó rendelkezések
  • IX. fejezet: Értelmező rendelkezések

A törvény különös része az alábbi fejezetekre oszlott:

II. cím: A háborús bűncselekmények)

A hatályos 2012. évi C. törvény szerkesztés

Az 1978. évi IV. törvényt követő, negyedik büntető törvénykönyv előkészítése 2011-től közel másfél évtizedig tartott. Legalább négy, különböző összetételű, kodifikációs bizottság dolgozott ezen sorrendben Dávid Ibolya, Bárándy Péter, Petrétei József és Kondorosi Ferenc, végül Navracsics Tibor és Répássy Róbert felkérésére, illetve koordinálásával. [4]

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt az Országgyűlés 2012. június 25-én fogadta el. A törvény 2013. július 1. napján lépett hatályba. Szerkezete számos helyen eltér a törvény által hatályon kívül helyezett 1978. évi IV. törvény szerkezetétől. Általános része az I.- XII. fejezetekből, különös része a XIII. – XLV. fejezetekből áll.

A kódex hatályon kívül helyezte az 1978. évi IV. törvényt, amely több évtizedes története során nagyszámú változáson ment keresztül, ezért áttekintése egyre nehezebbé vált. A törvény indokolásának megállapítása szerint a módosítások nagy száma arra vezethető vissza, hogy büntetőjogi rendelkezések a rendszerváltást követő különböző kormányzatok eltérő (gyakran egymásnak ellentmondó) büntető-politikai irányvonalat követve alakították át.[3](A politikai törtésvonalak hatásának jelentőségét azonban vitatja pl. Hollán Miklós) [5]. Átalakult a büntetési rendszer, és ez a Különös Részre is jelentős befolyást gyakorolt. Különösen szembeszökő a gazdasági bőncselekményeket szabályozó fejezetnél, valamint a személy elleni bűncselekményeket szabályozó rendelkezéseknél.[3] Fontos változásokat hozott továbbá az Európai Unióhoz történő csatlakozással együtt járó jogharmonizáció is. Szigorúbb szabályozást igényelt a szervezett bőnözés elleni hatékonyabb fellépés is, míg a bűnözésen belüli szerkezeti változások indokolták a büntetéseket szigorító rendelkezéseket.[3]

A büntetőjog alapelvei szerkesztés
  • a jogállamiság
  • a jogegyenlőség
  • humanitás elve
  • anyagi jogi legalitás (törvényesség) elve
  • a tettfelelősség elve
  • a bűnösségen alapuló felelősség elve
  • az arányosság elve
  • a kétszeres értékelés tilalma (latinul: ne bis idem)
  • a büntetőjog szubszidiaritása.[6]
A hatályos 2012. évi C. törvény szerkezete szerkesztés

A törvény általános része az alábbi fejezetekre tagolódik:

A feljelentés hiánya)

A különös rész az alábbi fejezetekre tagolódik:

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

  1. 2 Mózes 20: 1-14; 5 Mózes 5:6-21
  2. a b https://ujbtk.hu/dr-gyorgyi-kalman-az-uj-bunteto-torvenykonyv-kodifikaciojanak-tortenete/
  3. a b c d https://docplayer.hu/23557574-2012-evi-c-torveny-indokolasa-a-bunteti-torvenykonyvril-altalanos-indokolas.html
  4. a b https://ujbtk.hu/toth-mihaly-az-uj-btk-bolcsojenel/
  5. https://jog.tk.hu/uploads/files/24_HollanM.pdf
  6. https://buntetojog.info/mi-a-buntetojog/a-buntetojog-alapelvei/
  7. ennek keretében: a bűncselekmény, a bűnhalmazat és a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény, a szándékosság, a gondatlanság, a felelősség az eredményért mint minősítő körülményért, a kísérlet, az előkészület, az elkövető
  8. Ennek keretében: a gyermekkor, a kényszer és a fenyegetés, a tévedés, a jogos védelem, a végszükség, A jogszabály engedélye, a törvényben meghatározott egyéb ok
  9. Ennek keretében: a szabadságvesztés, a határozott ideig tartó szabadságvesztés, a feltételes szabadságra bocsátás a határozott ideig tartó szabadságvesztésből, az életfogytig tartó szabadságvesztés, Feltételes szabadságra bocsátás az életfogytig tartó szabadságvesztésből, az elzárás, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a kiutasítás, a közügyektől eltiltás
  10. Ennek keretében: a megrovás, a próbára bocsátás, jóvátételi munka, a pártfogó felügyelet, az elkobzás, a vagyonelkobzás, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, a kényszergyógykezelés, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések
  11. Ennek keretében: a A büntetés célja, a büntetés kiszabásának elvei, a halmazati büntetés, a büntetés enyhítése, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések, a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések, az előzetes fogva tartás, a házi őrizet és a szabálysértési büntetések beszámítása, Összbüntetés
  12. Ennek keretében: az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények, a mentesítés hatálya, a mentesítés módja, a törvényi mentesítés, a bírósági mentesítés, a mentesítés egységessége
  13. Ennek keretében: Alapvető rendelkezések, a tevékeny megbánás, a szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, a kiutasítás, a kitiltás, a javítóintézeti nevelés,
  14. a jogszabály nevének hivatalos írásmódja

További információk szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Lőrincz József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. Budapest: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. 1997. ISBN 963-03-4346-0  
  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap