Főmenü megnyitása

A bűnszervezet a Büntető Törvénykönyvben meghatározott fogalom. Egyrészről az értelmező rendelkezések között[1] szerepel, másrészt a bűnszervezetben részvétel a hatályos 2012. évi C. törvény szerint önálló bűncselekmény.

Tartalomjegyzék

A bűnszervezet fogalmaSzerkesztés

A bűnszervezet fogalmát a Btk. 1997. évi módosítása vezette be az értelmező rendelkezések közé. A kritikák hatására a meghatározást már egy évvel később módosítani kellett.[2]

A hatályos 2012. évi C. törvény 459. §-ának (értelmező rendelkezések) 2019. július 10 előtt hatályos rendelkezése a korábban hatályos Btk. szóhasználatát vette át:

Bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.[3] (hatályon kívül helyezve 2019. július 10-vel)

A 2012. évi C. törvény 459. §-ának 1. pontját is érintette a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat 104. §-a. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által az Országgyűléshez 2019. június 4-én benyújtott törvényjavaslat [4] 104. §-a a bűnszervezet fogalmának meghatározására a következőket tartalmazta: „1. bűnszervezet: legalább három személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.” A javaslathoz fűzött indokolás a következő volt:" A módosítás nyelvtani egyszerűsítést jelent".[5]

Végül 2019. július 10-től a következő rendelkezés lépett hatályba [6]): Bűnszervezet: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.[7]

A bűnszervezet és a bűnszövetség elhatárolásaSzerkesztés

  1. Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;[8]
  2. csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt.[9]

E fogalmak állandóságára mutat, hogy a korábbi Büntető törvénykönyv (1978. évi V. törvény) is szó szerint ezeket a meghatározásokat tartalmazta.

A hatályos Btk-banSzerkesztés

„A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések

91. § (1)40 Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg. Tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell alapul venni.
(2) Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, kitiltásnak is helye van.
(3) A bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésének megállapítása esetén az e törvényben a bűncselekmény bűnszövetségben történő elkövetésének esetére megállapított jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.

[10]

A bűnszervezetben részvétel mint különös részi tényállásSzerkesztés

„Bűnszervezetben részvétel

(1) Aki bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, illetve a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Bűnszervezetben részvétel miatt nem büntethető, aki a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.[11]

A bűnszervezetben való elkövetés következményeiSzerkesztés

Ha valamilyen bűncselekményt bűnszervezetben követtek el, akkor

  • a büntetési tétel felső értéke a kétszeresére emelkedik,
  • büntetés nem felfüggeszthető,
  • a feltételes szabadlábra bocsátás kizárt.[12]

JoggyakorlatSzerkesztés

A Kúria Bfv.I.14/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 22-én hozott határozatában kimondta a következőket:

Nem kizárt a bűnszervezet megállapítása akkor sem, ha egyébként egy korábban legálisan működő csoport a szervezete kereteit felhasználva súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozza el és azokat meg is valósítja. Ugyanis akkor, ha ezen működés kapcsán fennállnak a bűnszervezet alanyi és tárgyi feltételei, az abban résztvevők magatartása bűnszervezetben elkövetettként értékelendő. [13]

ForrásokSzerkesztés

  • 2012. évi C. törvény'
  • 2019. évi LXVI. törvény Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról (Magyar Közlöny, 2019. évi 120. száma, 2019. július 9.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2012. évi C. törvény 459. §
  2. https://www.ajk.elte.hu/file/VargaGergely-ElkovetoiAlakzatok.pdf
  3. 2012. évi C. törvény 459. § (1) bek. 1. pontja
  4. száma: T/6361.
  5. https://www.parlament.hu/irom41/06361/06361.pdf
  6. a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 1. pontjának a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény 107. §-ával megállapított szövege szerint
  7. 2012. évi C. törvény 459. § (1) bek. 1. pontja, 2019. július 10-től hatályos szöveg
  8. 2012. évi C. törvény 459. § (1) bek. 2. pontja
  9. 2012. évi C. törvény 459. § (1) bek. 3. pontja
  10. 2012. évi C. törvény 91. §
  11. 2012. évi C. törvény 321. §
  12. https://hvg.hu/itthon/20190718_Fu_alatt_atirtak_a_bunszervezet_meghatarozasat_jol_jarhat_Simonka_Gyorgy
  13. https://kuria-birosag.hu/hu/print/sajto/bunszervezetben-elkovetes-megallapitasahoz-elegendo-az-ha-terhelt-felismeri-hogy-szervezet

További információkSzerkesztés