Fogvatartott

A fogvatartott jogi szakkifejezés. Gyűjtőfogalomként a személyi szabadságában bármilyen okból vagy indokkal korlátozott, illetve attól megfosztott személyt jelent.

Magyarországon

A fogvatartott az előzetesen letartóztatott, valamint a szabadságvesztést töltő, de jogerős ítélettel még nem rendelkező (például nem jogerős elsőfokú ítéletet töltő) terhelt elnevezése.

A büntetés-végrehajtási jogban a fogvatartott elnevezés – a szabadságvesztés végrehajtása során – az elítélt és az előzetesen letartóztatott személyek összefoglaló jelöléseként is használatos.

Források

• a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 1. § (3) bek.

További információk

• Ruzsonyi Péter: A caritastól a fogvatartotti reintegrációig. A javítás eszméjének evolúciója; Dialóg Campus, Bp., 2018