Főmenü megnyitása

Brassó vasútállomás a város és a megye legnagyobb és legfontosabb vasútállomása. Románia egyik legforgalmasabb pályaudvara; három vasúti fővonal keresztezi és öt irányba indulnak innen vonatok. 1962-ben nyitották meg.

Brassó vasútállomás
Gara Brasov - panoramio.jpg
Ország Románia
Hely Brassó
Cím Bulevardul Gării 1A
Megnyitás 1962
Felhasználási terület vasútállomás
Tulajdonos Căile Ferate Române
Egyéb jellemzők
Vágányok száma 7
Időzóna kelet-európai nyári idő
Szolgáltatások
Elhelyezkedése
Brassó vasútállomás (Brassó)
Brassó vasútállomás
Brassó vasútállomás
Pozíció Brassó térképén
é. sz. 45° 39′ 40″, k. h. 25° 36′ 49″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 40″, k. h. 25° 36′ 49″
A Wikimédia Commons tartalmaz Brassó vasútállomás témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Brassó első pályaudvarát 1871–1873 között építette a Magyar Keleti Vasúttársaság. Ez a Szászhermányi úton, az egykori olajfinomítóval szemben (a mai Toamnei és Hărmanului kereszteződésénél, a jelenlegi CEC-épület helyén) helyezkedett el. Mellette vágánycsarnokot, depót, és vasúti műhelyt is létesítettek. Az állomásépület a monarchiára jellemző barokk stílusú téglaépítmény volt, a földszinten irodákkal, az emeleten szolgálati lakásokkal.[1]

Az első szerelvény 1873. március 30-án gördült be, június 1-én pedig felavatták az 1868–1873 között épített Segesvár–Brassó vonalat, mely bekapcsolta Brassót a közép-európai vasúthálózatba. 1879-ben megnyílt a Ploiești–Brassó-vasútvonal(wd), mely Romániával teremtett összeköttetést. 1891-ben átadták a kézdivásárhelyi és a zernesti vonalakat. 1902–1906 között két oldalsó szárnnyal bővítették az állomásépületet. 1908-ban felavatták a Fogaras, 1931-ben a Bodzaforduló felé induló vonalat.[1][2]

Az 1944-es amerikai bombázás elpusztította az épületeket. A következő közel húsz évben egy hevenyészett barakkszerűség szolgált állomásként. Az új, Theonicu Săvulescu által tervezett állomásépületet 1962. augusztus 19-én avatták fel a Victoriei és Gării sugárutak kereszteződésénél, és máig ez szolgál Brassó központi pályaudvaraként.[1][2]

A brassói vasúti közlekedéshez több újdonság fűződik. Azon kívül, hogy 1879-ben innen létesült az első vasúti kapcsolat a Monarchia és Havasalföld között, 1959-ben innen indult Románia legelső dízelmozdony által vontatott szerelvénye,[3] 1963-ban pedig az országban elsőként villamosították a Brassó–Predeál vonalat.[4]

JellemzőiSzerkesztés

Tágas, a 20. század közepére jellemző modern vonalvezetésű épület.[5] Alapterülete 2350 m2, a váróteremé 1000 m2; kapacitása 12 000 utas/nap.[1] Felavatásakor az ország egyik legkorszerűbb és legszebb pályaudvaraként tartották számon, azonban a 21. század elejére lepusztult, elhanyagolt állapotba került.[6] Emellett a brassói éjszakai fauna fő előfordulási helye.[5]

VasútvonalakSzerkesztés

Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik:

Kapcsolódó állomásokSzerkesztés

A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb:

  • Brassó rendező
  • Bertalan vasútállomás
  • Derestye vasútállomás
  • Méhkertek vasútállomás

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International, 222–226. o. (2016). ISBN 9789737706416 
  2. a b Muntean, Marius. Brașovul la început de secol XX (román nyelven). Temesvár: Asociația Filatelică, 230–231. o. (2015). ISBN 9789730139532 
  3. Prima locomotivă diesel-electrică din România. Bună ziua Brașov, 2019. augusztus 13. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.)
  4. 50 de ani de la primul stâlp de electrificare a CFR. Adevărul, 2010. december 28. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.)
  5. a b Balázs János; Petki Judit. Kő kövön Brassóban. Csíkszereda: Brassói Lapok, 283–285. o. (2005). ISBN 9739777524 
  6. Wilik, Elise: Der Kronstädter Bahnhof. Karpatenrundschau, 2017. szeptember 7. [2019. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 7.)

További információkSzerkesztés