Főmenü megnyitása

A Brassó–Zernest-vasútvonal egy 27 kilométer hosszúságú, normál nyomtávolságú, nem villamosított vonal. Brassó városát köti össze a tőle nyugatra, a Királykő-hegység lábánál elhelyezkedő Zernesttel. 1891-ben nyitották meg, és ma is használatban van.

Brassó–Zernest-vasútvonal
Zernest állomása 1994-ben
Zernest állomása 1994-ben
A Brassó–Zernest-vasútvonal útvonala
Vonalszám:723 (MÁV)
203 (CFR)
Hossz:27 km
Nyomtávolság:1435 mm
A Wikimédia Commons tartalmaz Brassó–Zernest-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon KBHFa.svg 0 Brassó
BSicon HST.svg 3 Bertalan
BSicon HST.svg 10 Lustic mh.
BSicon HST.svg 12 Keresztényfalva
BSicon HST.svg 16 Barcarozsnyó
BSicon HST.svg 18 Barcarozsnyó mh.
BSicon HST.svg 23 Ótohán
BSicon HST.svg 25 Gen. Traian Moșoiu
BSicon KHSTe.svg 27 Zernest

TörténeteSzerkesztés

Brassó szárnyvonalainak kiépítését már 1879-ben javasolták; a terveket 1888-ban hagyták jóvá. A vasút építése és üzemeltetése céljából 1890-ben megalakult a budapesti székhelyű Brassó–Háromszéki HÉV (rövidítve BHHÉV) részvénytársaság.[1]

A Brassó és Zernest közötti vasút építésének egyik fő indítéka a szén, fa, mezőgazdasági termékek, papír (Zernesten 1857-ben létesült papírgyár) szállítása és ezáltal a környék iparának fellendítése volt; építését többek között George Bariț is szorgalmazta.[2][3] A kezdetben 25,5 kilométeres vonalat a BHHÉV 1890. májusában kezdte építeni, és 1891. június 24-én adta át.[1] A brassói végállomás Bertalan (Bartolomeu) pályaudvar volt, melyet 1891. június 6-án nyitottak meg.[3]

Az első világháború után a vasút a román CFR-hez került, aki egészen 2004-ig üzemeltette. 2004 szeptemberében a veszteséges vonalat átvette a SC RCCF Trans SRL, majd 2005-ben a Regiotrans magánvállalat.[4] A vonalon jelenleg dízel motorvonatok üzemelnek, napi 9 járattal.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Kovács Lehel István: A tramváj. Hétfalu honlapja, 2002. augusztus 16. (Hozzáférés: 2017. április 21.)
  2. Istoricul tronsonului de cale ferată. zarnesti.net. [2009. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 21.)
  3. a b Cea mai veche gară a Brașovului”, Monitorul Expres, 2011. április 16. (Hozzáférés ideje: 2017. április 21.) 
  4. Harta trenurilor private din România”, Gândul, 2013. szeptember 15. (Hozzáférés ideje: 2017. április 21.)