Marosvásárhely vasútállomás

vasútállomás Romániában

Marosvásárhely vasútállomás, a helyi köznyelvben a Nagyállomás a város délnyugati részén (az úgynevezett Alsóvárosban) és a 405-ös vasúti mellékvonalon helyezkedik el. 1871-ben nyitották meg, jelenlegi főépülete a két világháború közötti időszakból származik.

Marosvásárhely vasútállomás
RO MS TgMures main train station 1.jpg
Ország Románia
Hely Marosvásárhely
Megnyitás 1871
Felhasználási terület vasútállomás
Tulajdonos
Üzemeltető Căile Ferate Române
Egyéb jellemzők
Időzóna
Elhelyezkedése
Marosvásárhely vasútállomás (Marosvásárhely)
Marosvásárhely vasútállomás
Marosvásárhely vasútállomás
Pozíció Marosvásárhely térképén
é. sz. 46° 32′ 01″, k. h. 24° 32′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 01″, k. h. 24° 32′ 56″
A Wikimédia Commons tartalmaz Marosvásárhely vasútállomás témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A kiegyezés után lendületet vett a viszonylag elszigetelt Erdély közlekedési hálózatának kiépítése. 1868-ban a Magyar Keleti Vasúttársaság megkezdte a NagyváradKolozsvárBrassó fővonal kiépítését, mely egy Marosvásárhely felé vezető mellékvonalat is tervbe vett. A városban már 1869 végén megkezdődtek a munkálatok, 1870-ben pedig javában folyt a vasút építése. A fővonalból kiágazó 59 kilométer hosszúságú, Székelykocsárd–Marosvásárhely másodrangú vonalat végül 1871. november 20-án adták át a közforgalomnak.[1][2]

1886-ban elkészült a Szászrégenig, 1905-ben a Dédáig vezető szakasz, 1909-ben pedig megnyílt a Székelyföldön keresztül Brassóig haladó úgynevezett székely körvasút, ezzel a vonal jelentősége is növekedett. 1915-ben adták át a Marosvásárhely–Parajd szárnyvonalat.[2]

Az eredeti állomásépület MÁV típusterv alapján, 1870-ben épült. A jelenlegi főépület az első világháború utáni időből származik.[1] A 2010-es években uniós pénzalapokból felújították az állomást, a vágányokat kicserélték, a peronokat átépítették és akadálymentesítették, az állomásépület várótermét kibővítették, elektronikus kijelzőket helyeztek el.[3]

LeírásaSzerkesztés

Az állomáson csak a 405-ös Székelykocsárd–Déda, nem villamosított vonal halad át. A 408-as Marosvásárhely–Parajd-vasútvonal 1997-ben megszűnt.[4]

A városnak még két vasútállomása van: Marosvásárhely-Észak (a köznyelvben Kisállomás) és Marosvásárhely-Dél; továbbá az Azomureș megállóhely.

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Fodor Sándor (S.); Balás Árpád. Marosvásárhelyi útikalauz. Marosvásárhely: Impress, 71. o. (1996). ISBN 9739687512 
  2. a b Vasútunk az indóháztól Nyárádtő felé készen van. Indóház online, 2016. április 17. (Hozzáférés: 2020. október 2.)
  3. Nem vitték túlzásba: egyetlen magyar felirat a felújított marosvásárhelyi nagyállomáson. Székelyhon, 2017. március 22. (Hozzáférés: 2020. október 2.)
  4. Egy elfelejtett 100 éves kisvasút”, Népújság, 2015. február 1. (Hozzáférés ideje: 2020. október 2.)