Főmenü megnyitása

Brassó–Sepsiszentgyörgy–Kézdivásárhely-vasútvonal

A Brassó–Sepsiszentgyörgy–Kézdivásárhely–Bereck-vasútvonal egy normál nyomtávolságú vonal, melyet a budapesti székhelyű Brassó–Háromszéki HÉV (BHHÉV) részvénytársaság épített 1890 és 1907 között. A vonal ma is használatban van, Brassó és Sepsiszentgyörgy közötti szakasza a CFR 400-as fővonalának részét képezi.

Brassó–Bereck-vasútvonal
Gara Brasov.jpg
A Brassó–Sepsiszentgyörgy–Kézdivásárhely-vasútvonal útvonala
Vonalszám:744 (MÁV)
400 és 404 (CFR)
Hossz:99 km
Nyomtávolság:1435 mm
BSicon CONTg.svg 200, 203, 300
BSicon BHF.svg 0 Brassó
BSicon ABZgr.svg 300
BSicon HST.svg 3 Brassó rendező
BSicon BHF.svg 7 Szászhermány
BSicon ABZgr.svg 403
BSicon HST.svg 14 Illyefalva
BSicon HST.svg 16 Prázsmár
BSicon HST.svg 20 Kökös
BSicon HST.svg 25 Uzon
BSicon eHST.svg 29 Kilyén
BSicon BHF.svg 32 Sepsiszentgyörgy
BSicon ABZgl.svg 400
BSicon HST.svg 38 Angyalos
BSicon HST.svg 43 Maksa
BSicon HST.svg 46 Bita
BSicon HST.svg 50 Nagyborosnyó
BSicon HST.svg 52 Cófalva
BSicon HST.svg 55 Barátos
BSicon BHF.svg 60 Kovászna
BSicon eHST.svg 64 Páva
BSicon HST.svg 65 Zabola
BSicon HST.svg 70 Imecsfalva
BSicon HST.svg 72 Szentkatolna
BSicon BHF.svg 77 Kézdivásárhely
BSicon HST.svg 84 Kézdiszentlélek
BSicon HST.svg 86 Kézdiszentkereszt
BSicon HST.svg 89 Bélafalva
BSicon HST.svg 92 Kézdialmás
BSicon HST.svg 95 Lemhény
BSicon KHSTe.svg 98 Bereck

TörténeteSzerkesztés

Brassó szárnyvonalainak kiépítését már 1879-ben, a városon áthaladó fővonal megnyitásakor javasolták; a terveket 1888-ban hagyták jóvá. A szárnyvonalak építése és üzemeltetése céljából 1890-ben megalakult a BHHÉV részvénytársaság, a kivitelező a budapesti Smreker és Arnoldy cég volt. A BHHÉV három tervezett vonala közül a Sepsiszentgyörgy irányába induló volt a legfontosabb, és ez volt a három vonal közül az egyetlen, mely nem Brassó-Bertalan állomásról, hanem a brassói főpályaudvarról indult (megjegyzendő, hogy a főpályaudvar akkoriban a Toamnei és a Hărmanului utcák kereszteződésénél, a jelenlegi CEC-székhely helyén állt).

Az építkezést 1890. tavaszán kezdték. 1891. október 11-én megnyitották a 32 kilométeres Brassó–Sepsiszentgyörgy, majd november 30-án a 45 kilométeres Sepsiszentgyörgy–Kézdivásárhely szakaszt. A Kézdivásárhely és Bereck közötti, 22 kilométeres távolság építése pénzhiány miatt elhúzódott, és csak 1907. szeptember 10-én adták át. Tervezték a meghosszabbítását az Ojtozi-szoroson keresztül Ónfalváig, azonban ez a rész végül soha nem készült el.

A trianoni békeszerződés után a vasutat átvette a román CFR. A második bécsi döntés értelmében a vasút kovásznai része visszakerült Magyarország területére, majd 1944-től ismét Románia részét képezte.

A CFR felújította és korszerűsítette a vonalat. A faaljas, könnyű síneket nagy teherbírású, vasbetonaljas sínekre cserélték, a Brassó–Sepsiszentgyörgy távolságot 1976-ban villamosították. Jelenleg a Brassó–Sepsiszentgyörgy szakasz a 400-as vasúti fővonal részét képezi. A Sepsiszentgyörgy–Bereck szakaszon a Regiotrans üzemeltet járatokat.

ForrásokSzerkesztés