Bélafalva
falu Romániában, Kovászna megyében
Bélafalva (románul Belani) falu Romániában Kovászna megyében, Kézdivásárhelytől 12 km-re északkeletre. Közigazgatásilag Kézdiszentkereszt községhez tartozik.
Bélafalva (Belani) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Kézdiszentkereszt |
Rang | falu |
Községközpont | Kézdiszentkereszt |
Irányítószám | 527141 |
Körzethívószám | 0267 |
SIRUTA-kód | 64737 |
Népesség | |
Népesség | 434 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 457 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 580 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bélafalva témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztés1536-ban Byelafalva néven említik. Szent Adalbertnek szentelt római katolikus temploma a 15. század végén épült. Csűrmúzeumát Orbán Lázár helytörténész alapította. 1910-ben 719 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 474 lakosából 473 magyar és 1 román volt.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1825-ben Tuzson János '48-as honvédőrnagy, majd alezredes, több székelyföldi csata hőse.
- Itt született 1885-ben Fekete János gelencei plébános, szentszéki tanácsos, kézdiorbai főesperes, az Erdélyi Szépmíves Céh alapító tagja. Az 50-es években koholt vádak alapján letartóztatták, börtönökbe és munkatáborokba hurcolták, ahol 1952-ben mártír halált halt.
Rövid életrajzát felterjesztették a Szentszékhez a 20. század új vértanúi névsorába. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság 2003. január 13-án beindította az egyházmegyei vizsgálatot.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro