Megyer (városrész, Pécs)
Megyer Pécs egyik városrésze, az Árpád-kori Megyer falu neve, illetve a (régi) Kertvárostól délre levő új városrész neve, mely Pécs legnagyobb és egyben legnépesebb lakótelepi városrésze mintegy harmincezres lakosságával.[1] Magyarországon, Pécsen kívül csak Budapesten és Miskolcon található ilyen hatalmas lakótelepi városrész.[2] Népsűrűsége igen magas, 16 101 fő/km². A területet 1979-1991 között Lvov Kertvárosnak nevezték, Lviv ukrán város orosz megnevezése után és a mai napig Kertváros néven él a köztudatban.
| Megyer | |
 | |
| Apácai Nevelési Központ | |
| Közigazgatás | |
| Település | Pécs |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Megyer
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 02′ 28″, k. h. 18° 13′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 28″, k. h. 18° 13′ 14″ | |
.svg)
Északról Kertváros, délről Málom, keletről Árpádváros határolja. Érinti az 57-es és az 58-as főút, előbbiből itt ágazik ki Keszü-Pellérd felé az 5816-os út, illetve az 5827-es számú délnyugati tehermentesítő út.
Története szerkesztés
Megyer középkori falu a török hódoltság utáni években még lakott helység volt. A 18. század elején már lakatlan. Helye az egykori Megyeri puszta és Megyeri legelő (a mai Vásártér és a Pécs Plaza) között levő területre tehető.
A második világháború után a lakáshiányon az állami kézbe került szén- és az akkor beinduló uránbánya vállalatok próbáltak segíteni a város keleti és nyugati részén épített lakónegyedekkel.[3] Ekkor kezdődött meg a hegyoldal nagyobb mértékű beépítése a Magaslati úton és környékén. Ennek a jelentősége azonban eltörpül a Pécsi-síkságon[4] a pécsi házgyár eleimeiből összeállított panelházakból felépült lakótelep projektje mellett. Az 1960–1970 közötti időszakban nőtt a kisvárosias, polgári Kertváros köré az akkori Lvov Kertváros a maga ötvenezres lakosságával.[5] 1975. október 22-én készült el az új kertvárosi autóbusz-állomás, de átadása csak 1976. 08. 22-én történt meg, mert az út csak ekkorra "ért" oda.[6]
Nevének eredete szerkesztés
A magyar és megyer szavunk előzménye a finnugor örökségként ránk maradt vegyes hangrendű moger szó. Ebből a vegyes hangrendű formából (melynek változatai még a 16. században is éltek) kétirányú hangrendi kiegyenlítődéssel megyer és magyar változat alakult ki. Törzsnévként a magas hangrendű változat, s a vezető törzs (Árpád törzse) után népnévként a mély hangrendű változat állandósult.[7]
A Pécs melletti Megyer – nevéből következően – a megyer törzsbeliek települése volt a honfoglalás első éveiben. A Megyer tehát törzsnévből alakult helységnév. Nem lehet véletlen, hogy a pécsi Megyer közelében még három törzsnévi eredetű település létezett az Árpád-korban: Árpád (ma: Nagyárpád), Keszü (Keszi?) és a Varsány.[8]
Közterek felújítása szerkesztés
A terület a Diana téri piac körüli közpark, és az ettől nyugatra húzódó gyalogos tengely, az ún. Berek sétány Varsány utcáig tartó területe, mely a kertvárosi lakótelep első ütemében épült lakótömb központja.[9] A Diana tér – Berek sétány tengely mentén épültek meg a városrészt kiszolgáló szolgáltató és kereskedelmi létesítmények.[10] A Diana téri közpark rekonstrukciója tartalmazza a növényállomány megújítását és utcabútorok elhelyezését.[11] A munkálatokat hivatalosan 2009. április 16-án kezdték el.[12] Két egyedi szökőkút, összesen 14 ezer négyzetméternyi térburkolat, árnyékolók, utcabútorok kerültek az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ környékének rehabilitációja során. A felújítási munkálatok érintették az agórát és a buszvégállomást is.[13]
Tömegközlekedés szerkesztés
Megyerben közlekedő buszok (2018. szeptember 1-jétől):
- 1: Uránváros – Csontváry utca – Uránváros
- 3: Kertváros – Árkád – Kertváros
- 3E: Kertváros → Főpályaudvar
- 6: Kertváros – Árkád – Kertváros
- 6E: Kertváros → Főpályaudvar
- 7: Malomvölgyi út – Főpályaudvar
- 7Y: Malomvölgyi út – Málom – Főpályaudvar
- 8: Fagyöngy utca – Árkád – Főpályaudvar
- 22: Kertváros/Fagyöngy utca – Árkád – Nagydeindol
- 23: Kertváros/Fagyöngy utca – Árkád – Deindol
- 23Y: Kertváros – Árkád – Deindol – Nagydeindol
- 24: Kertváros/Fagyöngy utca – Árkád – Mecsekszentkút
- 55: Kertváros – Klinikák
- 60: Budai Állomás → Kertváros → Budai Állomás
- 60A: Budai Állomás → Kertváros → Budai Állomás
- 60Y: Budai Állomás → Kertváros → Árkád → Budai Állomás
- 61: Kertváros – Málomvölgyi út
- 62: Kertváros – Fagyöngy utca
- 73: Malomvölgyi út – Fagyöngy utca – Főpályaudvar
- 73Y: Malomvölgyi út – Málom – Fagyöngy utca – Főpályaudvar
- 103: Kertváros – Klinikák
- 107E: Malomvölgyi út – Uránváros/Deindol/Nagydeindol
- 109E: Fagyöngy utca – Klinikák
- 121: Kertváros – Hőerőmű – Uránváros
- 122: Fagyöngy utca – Árkád – Nagydeindol
- 123: Fagyöngy utca – Árkád – Deindol
- 123Y: Fagyöngy utca – Árkád – Deindol – Nagydeindol
- 124: Fagyöngy utca – Árkád – Mecsekszentkút
- 130: Kertváros – Megyer – Főpályaudvar – Klinikák
- 130A: Kertváros – Megyer – Főpályaudvar
- 142: Nagyárpád – Fagyöngy utca
- 155: Krisztina tér → Ifjúság útja → Kertváros
A Kertváros elnevezés itt is tévesen jelenik meg, a jelenlegi, Kertvárosnak nevezett buszpályaudvar Málom városrész északkeleti sarkában van.
Kultúra szerkesztés
Csordás Gábor verse a Lvov-kertvárosi szonett címet viseli.[14][15]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ http://www.pecspolus.hu/files/file/pecs_ha_szamit_a_hely_hu.pdf[halott link] Általános információ Pécs városáról.
- ↑ www.docs.google.com, A magyar lakótelepek helyzetének értékelése - Egedy Tamás
- ↑ www.lib.pte.hu, Területfejlesztés és Innováció - A PTE TTK Földrajzi Intézet Politikai Földrajzi és Területfejlesztési Tanszékének valamint Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékének elektronikus folyóirata[halott link]
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ www.c3.hu, Pécs története III.
- ↑ www.pkrt.hu, A PKRT hivatalos oldaláról - Történetünk. [2011. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
- ↑ TESZ. II. 1970. 816-817. p.
- ↑ Györffy-Árpád-kor 1987. 326, 402. p.; Baranya Megye Földrajzi Nevei Il 1982. 134/2337, 2338; FNESZ. 415.
- ↑ www.pecs2010.hu, Közterek és Parkok újjáélesztése - I. ütem. [2008. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
- ↑ www.bama.hu, Év végéig tartó építkezések, 2010. január 2.. [2010. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
- ↑ www.pecskep.hu, DIANA-TÉR - fotók és tények. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
- ↑ www.bama.hu, A Diana-téren már megkezdődött a felújítási munka. [2014. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
- ↑ www.bama.hu, Már látszik a pécsi terek új arca. [2014. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
- ↑ www.jelenkor.net, Csordás Gábor: javítások rontások. [2013. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
- ↑ www.klubradio.hu, LVOV-KERTVÁROSI SZONETT - Csordás Gábor. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
