Wikipédia

Finnugor nyelvek

uráli nyelvcsalád egyik csoportja
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. április 20.

A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja. A finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. (A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelv.) Ezek a nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén. A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. A két nyelvcsoport együtt alkotja az uráli nyelvcsaládot.

Az uráli nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában
Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival)

A finnugor nyelveknek két fő ága van: az egyiket a finn-permi nyelvek, míg a másikat az ugor nyelvek képezik. Az ugor szó a magyar, a manysi és a hanti nyelv közös gyűjtőneve, a három nyelvet együttesen jelenti. Ezen belül a manysi és a hanti nyelv önálló alcsoportot alkot, melyet obi-ugor nyelveknek nevezünk. Az obi- előtag arra utal, hogy az ugor nyelvek közül azok, melyeket az Ob folyó mentén beszélnek.

A finnugor népek a finnugor nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése. A legnagyobb lélekszámú finnugor nyelvű népek a magyarok, a finnek, az észtek és a mordvinok.

A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek kultúrájának összehasonlító tanulmányozásával a finnugrisztika foglalkozik. Művelői, a finnugristák elsősorban magyar, finn és észt nyelvészek, de számos más országban is vannak finnugrista kutatók.

A magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredete a XIX. század óta bizonyított tény, melyet a kor egyik legkiválóbb nyelvésze, Budenz József bizonyított be végérvényesen, aki a kor legjobb mestereinél tanulta a nyelvészetet. A finnugor eredetet bizonyítják a többi finnugor nyelvvel való nyelvtani párhuzamok, a finnugor eredetű alapszókincs, valamint a magyar és a többi finnugor nyelv közötti számos rendszeres hangmegfelelés is.[1] A finnugor eredetet a magyar és a nemzetközi nyelvtudomány (így a Magyar Tudományos Akadémia is) egyaránt elfogadja.[2] A finnugor eredetet egyesek mégis tagadják, jellemzően magyarellenes szándékkal. Az ilyen magyarellenes csoportok rendszerint azt állítják, hogy a magyar nyelv altaji eredetű. Ennek oka, hogy magyarellenes körökben a magyarokat a fehér Európától idegen, a kereszténységtől és az európai civilizációtól távol álló, barbár és civilizálatlan keleti népnek kívánják beállítani. A mongol–magyar nyelvi és genetikai rokonságról szóló áltudományos elméletet előszeretettel propagálják román, szlovák és szerb magyarellenes csoportok.[3][4][5][6][7] Azonban a magyar nyelv finnugor eredetét nem tudják cáfolni, és saját, áltudományos és dilettáns elméleteiket nem tudják bizonyítani.

Hasonló szavak

szerkesztés
 
A finnugor nyelvű népek zászlaja
  • A Béke jóságos angyala emlékmű a siófoki mólónál, melyet a Siófokon 2012-ben megrendezett Finnugor Népek VI. Világtalálkozójának tiszteletére avattak fel.
  •  
    A siófoki móló melletti Krúdy sétány, háttérben az emlékmű
  •  
    Az emlékmű a Krúdy sétány végén
  •  
    Az emlékmű tetején lévő szobor elölről
  •  
    Az emlékmű tetején lévő szobor hátulról
  •  
    A Finnugor Világtalálkozó tiszteletére készült emléktábla az emlékmű talapzatán

Az alábbiakban válogatás a finnugor család alapvető szókincsének rokon szavaiból, amelyek képet adhatnak az ezzel járó hangváltozásokról.

Proto-Finnugor Finn-permi nyelvek Ugor nyelvek
Finn Észt Lív Võro Moksa Izsór Vepsze Erza Mari Komi Udmurt Mordvin Manysi Hanti Magyar
*tule tuli tuli tûz töz tûz
 toz tūz tûz tul tɨl- tɨl toz tūz tez tűz
*wete vesi vesi wez vesi
 vît vesi vez ved´ wüt wíz wiz vit wit vít víz
*jäŋe jää jää jê ijä jee ji je ej i ji jenk jenk jeŋk jeŋk jég
*kala kala kala hâla kala hala kūll’ hal hol khala khala hala hala hul halâ hal
*pesä pesä pesa pesa pesä biesie beassi piess’ pize pəžaš poz puz pitʲi – pĕl fészek
*käte käsi käsi kâz käsi kesi kae kīdt ked´ kit ki ki kaat kūz köt kéz
*śilmä silmä silm sílma silm tjelmie čalbmi čall’m śeĺme šinča śin śin sam sem sem szem
*süle syli süli el – sïlle salla sē̮ll seĺ šülö sɨl sul tal lal löl öl(el)
*sëne suoni soon sune suuń soene suotna sūnn san šün sən sən taan ɬɔn lan ín
*luwe luu luu lob lõb lēb lub lõb lob lub lɨb lɨb lub lub lob láb
*were veri veri vur veri vïrre varra vē̮rr veŕ wür vur vir wiɣr wŭr wər vér
*mëksa maksa maks - - - - mej mûj mûj mûy mây māy mây mâj máj
*kuńśe kusi kusi
 kosi kusi gadtjed gožžat kōnnče – kəž kudź kɨź xuńś- xŏs- kŏs- húgy
*mene- mennä minema menna minemä mïnnedh mannat mē̮nne minne minê minne mine men- măn- mĕn- menni
*elä- elää elama elä elämä jieledh eallit jēll’e – ila- ol- ul- – – – él-
*kale- kuolla koolma kul kuulma – – – kulo- kola- kul- hul- xo- xăɬ- kăl- hal-
*mośke- – – moskme mõskma moska – – muśke- muška- mɨśkɨ- mɨśk- - - - mos-

Felosztás

szerkesztés

Földrajzi elterjedés

szerkesztés

A finnugor nyelvek területi csoportosítása:

A nagyobb finnugor nyelvek a beszélőik száma és főbb lakóhelyei szerint

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz (magyar nyelven). elte.hu, 2010. április 1. [2010. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 15.)
  2. ↑ Honti László (2012): Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről. Tinta Könyvkiadó, Budapest, Fülszöveg
  3. ↑ Mongolozva magyaroztak a román drukkerek (magyar nyelven). mandiner.hu, 2023. március 29.
  4. ↑ „Mongolok,“ sértegetik a magyarokat a Slovan ultrái. A jegyeladással azonban gondjaik vannak (magyar nyelven). korkep.sk, 2022. július 17.
  5. ↑ Slota szerint undorító, szőrös lovakon jöttünk a Kárpát-medencébe (magyar nyelven). index.hu, 2010. április 17.
  6. ↑ Magyarellenesség Szlovákiában (magyar nyelven). felvidek.ma, 2008. augusztus 26.
  7. ↑ „A magyarok szerbfaló mongolok” – A 100 éves elcsatolás vezéralakjai – I. rész (magyar nyelven). delhir.info, 2018. november 20.

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
 
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Ferincz István témában.

Wikipédiák a finnugor nyelveken

szerkesztés

(Zárójelben a 2013. november 20-ai szócikkszám); [Szögletes zárójelben a 2022. október 15-ei szócikkszám]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Finnugor_nyelvek&oldid=28062069”