Finnugor nyelvek
A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja. A finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. (A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelv.) Ezek a nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén. A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. A két nyelvcsoport együtt alkotja az uráli nyelvcsaládot.
A finnugor nyelveknek két fő ága van: az egyiket a finn-permi nyelvek, míg a másikat az ugor nyelvek képezik. Az ugor szó a magyar, a manysi és a hanti nyelv közös gyűjtőneve, a három nyelvet együttesen jelenti. Ezen belül a manysi és a hanti nyelv önálló alcsoportot alkot, melyet obi-ugor nyelveknek nevezünk. Az obi- előtag arra utal, hogy az ugor nyelvek közül azok, melyeket az Ob folyó mentén beszélnek.
A finnugor népek a finnugor nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése. A legnagyobb lélekszámú finnugor nyelvű népek a magyarok, a finnek, az észtek és a mordvinok. A nyelvrokonság és az egyes népek genetikai rokonsága általában eltér egymástól, a nyelv története és a nép története ritkán azonos.[forrás?]
A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek kultúrájának összehasonlító tanulmányozásával a finnugrisztika foglalkozik. Művelői, a finnugristák elsősorban magyar, finn és észt nyelvészek, de számos más országban is vannak finnugrista kutatók.
A magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredete a XIX. század óta bizonyított tény, melyet a kor egyik legkiválóbb nyelvésze, Budenz József bizonyított be végérvényesen, aki a kor legjobb mestereinél tanulta a nyelvészetet. A finnugor eredetet bizonyítják a többi finnugor nyelvvel való nyelvtani párhuzamok, a finnugor eredetű alapszókincs, valamint a magyar és a többi finnugor nyelv közötti számos rendszeres hangmegfelelés is.[1] A finnugor eredetet a magyar és a nemzetközi nyelvtudomány (így a Magyar Tudományos Akadémia is) egyaránt elfogadja.[2] A finnugor eredetet egyesek mégis tagadják, jellemzően magyarellenes szándékkal. Az ilyen magyarellenes csoportok rendszerint azt állítják, hogy a magyar nyelv altaji eredetű. Ennek oka, hogy magyarellenes körökben a magyarokat a fehér Európától idegen, a kereszténységtől és az európai civilizációtól távol álló, barbár és civilizálatlan keleti népnek kívánják beállítani. A mongol–magyar nyelvi és genetikai rokonságról szóló áltudományos elméletet előszeretettel propagálják román, szlovák és szerb magyarellenes csoportok.[3][4][5][6][7] Azonban a magyar nyelv finnugor eredetét nem tudják cáfolni, és saját, áltudományos és dilettáns elméleteiket nem tudják bizonyítani.
Hasonló szavak
szerkesztés-
A siófoki móló melletti Krúdy sétány, háttérben az emlékmű
-
Az emlékmű tetején lévő szobor elölről
-
Az emlékmű tetején lévő szobor hátulról
-
A Finnugor Világtalálkozó tiszteletére készült emléktábla az emlékmű talapzatán
Az alábbiakban válogatás a finnugor család alapvető szókincsének rokon szavaiból, amelyek képet adhatnak az ezzel járó hangváltozásokról.
Proto-Finnugor | Finn-permi nyelvek | Ugor nyelvek | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Finn | Észt | Lív | Võro | Moksa | Izsór | Vepsze | Erza | Mari | Komi | Udmurt | Mordvin | Manysi | Hanti | Magyar | |
*tule | tuli | tuli | tûz | töz | tûz |
toz | tūz | tûz | tul | tɨl- | tɨl | toz | tūz | tez | tűz |
*wete | vesi | vesi | wez | vesi |
vît | vesi | vez | ved´ | wüt | wíz | wiz | vit | wit | vít | víz |
*jäŋe | jää | jää | jê | ijä | jee | ji | je | ej | i | ji | jenk | jenk | jeŋk | jeŋk | jég |
*kala | kala | kala | hâla | kala | hala | kūll’ | hal | hol | khala | khala | hala | hala | hul | halâ | hal |
*pesä | pesä | pesa | pesa | pesä | biesie | beassi | piess’ | pize | pəžaš | poz | puz | pitʲi | – | pĕl | fészek |
*käte | käsi | käsi | kâz | käsi | kesi | kae | kīdt | ked´ | kit | ki | ki | kaat | kūz | köt | kéz |
*śilmä | silmä | silm | sílma | silm | tjelmie | čalbmi | čall’m | śeĺme | šinča | śin | śin | sam | sem | sem | szem |
*süle | syli | süli | el | – | sïlle | salla | sē̮ll | seĺ | šülö | sɨl | sul | tal | lal | löl | öl(el) |
*sëne | suoni | soon | sune | suuń | soene | suotna | sūnn | san | šün | sən | sən | taan | ɬɔn | lan | ín |
*luwe | luu | luu | lob | lõb | lēb | lub | lõb | lob | lub | lɨb | lɨb | lub | lub | lob | láb |
*were | veri | veri | vur | veri | vïrre | varra | vē̮rr | veŕ | wür | vur | vir | wiɣr | wŭr | wər | vér |
*mëksa | maksa | maks | - | - | - | - | mej | mûj | mûj | mûy | mây | māy | mây | mâj | máj |
*kuńśe | kusi | kusi |
kosi | kusi | gadtjed | gožžat | kōnnče | – | kəž | kudź | kɨź | xuńś- | xŏs- | kŏs- | húgy |
*mene- | mennä | minema | menna | minemä | mïnnedh | mannat | mē̮nne | minne | minê | minne | mine | men- | măn- | mĕn- | menni |
*elä- | elää | elama | elä | elämä | jieledh | eallit | jēll’e | – | ila- | ol- | ul- | – | – | – | él- |
*kale- | kuolla | koolma | kul | kuulma | – | – | – | kulo- | kola- | kul- | hul- | xo- | xăɬ- | kăl- | hal- |
*mośke- | – | – | moskme | mõskma | moska | – | – | muśke- | muška- | mɨśkɨ- | mɨśk- | - | - | - | mos- |
Felosztás
szerkesztés- Ugor ág
- Finn-permi ág
- Permi csoport
- Finn-volgai csoport
- Mari (cseremisz)
- Mordvin (erza, moksa és muroma (kihalt) dialektus)
- Számi nyelvek (vagy lapp nyelvek)
- Balti finn nyelvek (vagy finnségi vagy egyszerűen finn nyelvek)
Földrajzi elterjedés
szerkesztésA finnugor nyelvek területi csoportosítása:
- Közép-Európa:
- Észak-Európa:
- Észak-skandináviai csoport: számi (lapp) nyelvek (összesen 10 nyelv vagy dialektus)
- Balti finn csoport: finn, észt, vót, lív†, izsór, karjalai, vepsze, merja (kihalt)
- Kelet-Európa:
- Volgai csoport: mari, mordvin (erza és moksa), muroma (kihalt)
- Permi csoport: udmurt, komi, komi-permják
- Ázsia (Nyugat-Szibéria):
A nagyobb finnugor nyelvek a beszélőik száma és főbb lakóhelyei szerint
- Magyar nyelv kb. 14,5 millió fő
- Finn nyelv – kb. 6,5 millió fő
- Finnország
- Svédország, Oroszország, USA, Kanada
- Észt nyelv – 1,1 millió fő
- Észtország
- Finnország, Svédország, USA, Kanada
- Mordvin nyelv (erza és moksa dialektus) – a legújabb adatok szerint 987 341 fő (2002)
- Oroszország, Mordvinföld
- Oroszország
- Csuvasföld
- Baskíria
- Kazahsztán
- szovjet utódállamokban Ukrajnától a Szahalin szigetig
- Udmurt nyelv – 640 000 fő (2002)
- Oroszország, Udmurt Köztársaság
- Mari nyelv – 604 000 fő (2002)
- Komi nyelv – 293 000 fő (2002)
- Oroszország, Komi Köztársaság
- Komi-permják nyelv – 125 000 fő (2002)
- Oroszország, Permi határterület
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz (magyar nyelven). elte.hu, 2010. április 1. [2010. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 15.)
- ↑ Honti László (2012): Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről. Tinta Könyvkiadó, Budapest, Fülszöveg
- ↑ Mongolozva magyaroztak a román drukkerek (magyar nyelven). mandiner.hu, 2023. március 29.
- ↑ „Mongolok,“ sértegetik a magyarokat a Slovan ultrái. A jegyeladással azonban gondjaik vannak (magyar nyelven). korkep.sk, 2022. július 17.
- ↑ Slota szerint undorító, szőrös lovakon jöttünk a Kárpát-medencébe (magyar nyelven). index.hu, 2010. április 17.
- ↑ Magyarellenesség Szlovákiában (magyar nyelven). felvidek.ma, 2008. augusztus 26.
- ↑ „A magyarok szerbfaló mongolok” – A 100 éves elcsatolás vezéralakjai – I. rész (magyar nyelven). delhir.info, 2018. november 20.
Források
szerkesztés- Csepregi Márta (ed.): Finnugor kalauz. Budapest: Panoráma, 1998 ISBN 963-243-862-0
- A magyar szókészlet finnugor elemei. Etimológiai szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1978
- Kozmács István, Sipőcz Katalin (szerk.): Uralisztika. Uráli nyelvészet Budapest : Bölcsész Konzorcium, 2006
- Wiik, Kalevi: Az európai népek eredete, Nap Kiadó, 2008 ISBN 978-963-9658-509
További információk
szerkesztés- Finnugrisztikai alapismeretek (ELTE)
- Finnugor linkgyűjtemény
- Weöres Gyula a finn és a magyar nyelv kapcsolatáról (angolul)
- Fejes László Mit olvassak? Finnugrisztikai szakirodalom. http://fu.nytud.hu/szakir.htm Archiválva 2020. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés- Uráli nyelvcsalád
- Finn-permi nyelvek
- Ugor nyelvek
- Obi-ugor nyelvek
- Magyar nyelv
- Finnugor Népek Világkongresszusa
- Finnugor nyelvrokonság
Wikipédiák a finnugor nyelveken
szerkesztés(Zárójelben a 2013. november 20-ai szócikkszám); [Szögletes zárójelben a 2022. október 15-ei szócikkszám]
- Finn wikipédia (336 011 szócikk); [540 050]
- Észt wikipédia (117 499 szócikk); [230 663]
- Számi wikipédia (északi lapp nyelv) (7621 szócikk); [7803]
- Võro wikipédia (észt nyelvjárás) (5126 szócikk); [6358]
- Hegyi mari wikipédia (5116 szócikk); [10 426]
- Komi wikipédia (4021 szócikk); [5492]
- Vepsze wikipédia (3640 szócikk); [6697]
- Komi-permják wikipédia (3429 szócikk); [3445]
- Udmurt wikipédia (3384 szócikk); [5344]
- Mezei mari wikipédia (3036 szócikk); [10 488]
- Erza (mordvin) wikipédia (1585 szócikk); [7719]
- Moksa (mordvin) wikipédia (1176 szócikk); [2126]