Csuvasföld

	Csuvas Köztársaság (Чувашская Республика, Чӑваш Республики)
; Csuvas Köztársaság címere	; Csuvas Köztársaság zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Szövetségi körzet	Volgamenti szövetségi körzet
Székhely	Csebokszári
Járás	21
Városi körzet	9
Alapítás	1920. június 24.
Köztársaság vezetője	Oleg Alekszejevics Nyikolajev
	Népesség
Teljes népesség	1 207 875 fő (2021. jan. 1.)
Etnikai csoportok	csuvasok, oroszok, tatárok, mordvinok
	Földrajzi adatok
	Terület
Összterület	18 300 km²
Időzóna	UTC +4
	Elhelyezkedése
	Csuvas Köztársaság Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 55° 27′ 34″, k. h. 47° 05′ 46″Koordináták: é. sz. 55° 27′ 34″, k. h. 47° 05′ 46″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csuvas Köztársaság témájú médiaállományokat.

Csuvasföld, hivatalosan Csuvas Köztársaság (oroszul Чувашская Республика, csuvas nyelven Чӑваш Республики) az Oroszországi Föderáció tagja. Fővárosa Csebokszári. Délnyugatról Mordvinföld, nyugatról a Nyizsnyij Novgorod-i terület, északról Mariföld, délkeletről a Tatár Köztársaság, délről pedig az Uljanovszki terület határolja. 2010-ben népessége 1 251 619 fő volt.

Történelem szerkesztés

Népesség szerkesztés

Nemzetiségi megoszlás szerkesztés

A nemzetiségi megoszlás népszámlálásonként (ezer fő és százalék).

Nemzetiségek	1926^[1]	1939^[2]	1959^[3]	1970^[4]	1979^[5]	1989^[6]	2002^[7]	2010^[8]
csuvasok	667,7 (74,7%)	777,2 (72,2%)	770,4 (73,0%)	856,2 (70,0%)	887,7 (68,4%)	906,9 (67,8%)	889,3 (67,7%)	814,8 (67,7%)
oroszok	178,9 (20,0%)	241,4 (22,4%)	263,7 (24,0%)	299,2 (24,5%)	338,2 (26,0%)	357,1 (26,7%)	348,5 (26,5%)	323,3 (26,9%)
tatárok	22,6 (2,5%)	29,0 (2,7%)	31,4 (2,9%)	36,2 (3,0%)	37,6 (2,9%)	35,7 (2,7%)	36,4 (2,8%)	34,2 (2,8%)
mordvinok	24,0 (2,7%)	22,5 (2,1%)	23,9 (2,2%)	21,0 (1,7%)	20,3 (1,6%)	18,7 (1,4%)	16,0 (1,2%)	13,0 (1,1%)

Települések szerkesztés

Csuvasföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 9 város és 1720 falusi település található, mely utóbbiak közül 17 lakatlan. 1987-ben még volt 8 városi jellegű település a köztársaságban, a Szovjetunió megszűnése óta azonban valamennyi elvesztette e címet és faluvá alakult.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Csuvasföldön 59% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége közel 12 ezer fő, és összesen 15-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 7%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

A városok a következők (2010. évi népességgel):

Csebokszári (453 721)
Novocsebokszarszk (124 097)
Kanas (45 607)
Alatir (38 203)
Sumerlja (31 722)
Civilszk (13 479)
Kozlovka (10 359)
Jadrin (9614)
Mariinszkij Poszad (9088)

Közigazgatás és önkormányzatok szerkesztés

Csuvasföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 21 járásra oszlik. A 9 város közül az 5 legnagyobb köztársasági alárendeltségű, melyek nem tartoznak egyik járáshoz sem, ahogy a Csebokszárihoz és Novocsebokszarszkhoz beoszott falusi települések sem.

Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 21 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg a köztársasági alárendeltségű városok mindegyike (a beosztott falusi településekkel együtt) a járásoktól független városi körzetet alkot, melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 7 városi község és 284 falusi község tartozik.

A járások és székhelyeik:

Alatiri járás (Alatir)
Alikovói járás (Alikovo)
Batirevói járás (Batirevo)
Civilszki járás (Civilszk)
Csebokszári járás (Kugeszi)
Ibreszi járás (Ibreszi)
Jadrini járás (Jadrin)
Jalcsiki járás (Jalcsiki)
Jantyikovói járás (Jantyikovo)
Kanasi járás (Kanas)
Komszomolszkojei járás (Komszomolszkoje)
Kozlovkai járás (Kozlovka)
Krasznije Csetai-i járás (Krasznije Csetai)
Krasznoarmejszkojei járás (Csuvasföld) (Krasznoarmejszkoje)
Mariinszkij Poszad-i járás (Mariinszkij Poszad)
Morgausi járás (Morgausi)
Poreckojei járás (Poreckoje)
Semursai járás (Semursa)
Sumerljai járás (Sumerlja)
Urmari járás (Urmari)
Vurnari járás (Vurnari)

Politikai vezetés szerkesztés

A köztársaság vezetője (glava):

Mihail Vasziljevics Ignatyjev – 2020. január 29-ig, ekkor bizalomvesztés (utrata doverija) miatt Putyin elnök leváltotta és még aznap ideiglenes vezetőt nevezett ki.
Oleg Alekszejevics Nyikolajev – 2020. január 29-től a vezetői feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott^[9]