Hanti nyelv

modern obi-ugor uráli nyelv
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 26. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

A hanti nyelv (saját nyelvükön: ханты ясаӈ, vagy az oroszoktól kapott néven osztják nyelv, остя́цкий язы́к) az uráli nyelvcsalád tagja; legközelebbi rokona a manysi (vogul), valamint a magyar. A manysi és a hanti nyelv beszélőinek száma nem éri el a húszezret.

Hanti
ханты ясаӈ
BeszélikOroszország
TerületHanti- és Manysiföld
Beszélők száma9 580 (2010)[1]
NyelvcsaládUráli nyelvcsalád
   ugor nyelvek
    Obi-ugor nyelvek
ÍrásrendszerCirill ábécé
Hivatalos állapot
HivatalosHanti- és Manysiföld
Nyelvkódok
ISO 639-2fiu
ISO 639-3kca
A Wikimédia Commons tartalmaz ханты ясаӈ témájú médiaállományokat.

Mivel a beszélők számához képest a hantik hatalmas területet népesítenek be, érthető, hogy a hanti nyelv több (három) nagy nyelvjárásra oszlik. Ezek annyira eltérnek egymástól, hogy mindhárom nyelvjárás beszélői számára egységes irodalmi nyelvet kialakítani nem lehetett. Ezért ma a tankönyvek és más kiadványok különböző nyelvjárásokon alapuló irodalmi nyelveken jelennek meg.

Beszélőinek száma

szerkesztés

A hantik vagy orosz nevükön osztjákok lélekszáma az 1989-es statisztika szerint 22 500 fő, de csak 14 ezer az anyanyelvi beszélők száma (61%). A hozzá legközelebbi nyelv a manysi nyelv (oroszul vogul nyelv), mellyel közösen az obi-ugor nyelvek csoportját alkotja, ill. távolabbi a magyar nyelv, amelyekkel a finnugor nyelvcsoporton belül az ugor nyelveket alkotják.

Az irodalmi nyelv

szerkesztés

A hanti nyelv saját módján készít új szavakat: sofőr ~ autót vezető ember.[2] Schmidt Éva a serkáli nyelvjárás szóösszetevését vizsgálta dolgozatában. Az adat kevés. Az új jelentésváltozások nem törvényszerűek. Az új jelentés néhány évtized alatt szilárdul meg. Kevés a tükörszó az orosz és hanti gondolkodás különbsége miatt. A szókapcsolás nyelvtani/ grammatikai szabályát adja meg. Ezek alapján bármikor alkothatók új szavak és szókapcsolatok a közép obi és kazimi irodalmi nyelvben.[3]

Nyelvjárások

szerkesztés

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) az alább nagybetűs rövidítésekkel jelölt hanti („osztják”) nyelvjáráscsoportokat, nyelvjárásokat, alnyelvjárásokat különbözteti meg.[4] (Az itt nem szereplő rövidítések alább zárójelben vannak megadva.) Az Uralonet jelölései is ezen alapulnak. (Hanti vonatkozású címszavai legbővebben, 600-nál több hivatkozással a felső-demjankai, a vahi és az obdorszki nyelvjárásokat fedik le, de például a kazimi, a vaszjugáni és a tremjugáni változatra is száznál több adatot hoznak.)[5] – A csoportosítás másként is lehetséges, főként az alnyelvjárások közös vagy különálló besorolása terén. Az aláhúzás írásbeliséggel rendelkező nyelvjárásokat jelöl.

  • É. = északi csoport:
    • O. = obdorszki (v. Urál-vidéki)
    • berjozovi (v. berjozovói):
      • Szin. = szinjai
      • muzsi
      • kunovati
      • suriskári
      • Kaz. = kazimi
      • Serk. = serkáli (v. közép-obi)
    • Szi. = szigvai
    • átmeneti:
      • Ni. = nizjami (é. és d. közt)
        • atlimi
      • keusi (é. és d. közt)
  • déli csoport (mára gyakorlatilag kihalt):
    • I. = irtisi
      • Fil. = fili
      • Kos. = koselevói
      • Szav. = szavodnyijai
      • Szog. = szogomi
    • DN. = felső-demjankai
    • DT. = alsó-demjankai
    • Ko. = kondai
      • Kam. = kamini
      • Cs. = csesznakovói
      • Bolcs. = bolcsarovói
    • C. = cingalai
    • Kr. = krasznojarszki
  • keleti csoport:
    • távol-keleti:
      • V. = vahi (v. vachi)
      • alekszandrovói
      • Vj. = vaszjugáni
      • VK. = verhnye-kalimszki
      • Vart. = vartovszkojei
    • (Szurg. =) szurguti:
      • J. = jugáni
      • Mj. = malij-jugáni (v. kis-jugáni)
      • Likr. = likriszovszkojei
      • Trj. = tremjugáni (v. tromagáni)
      • (P. =) pimi
      • Agan-torkolati (uszty-aganszkij)
      • Jugan-torkolati (uszty-juganszkij)
    • átmeneti (d. és k. közt):
      • (Szal. =) szalimi

A cirill ábécé önmagában nem teljesen tudja leképezni a hanti nyelvjárások hangjait, az olvasatot pedig az orosz esetén a lágyulás is befolyásolja, így a hanti kiejtését kiegészítő betűkkel és az alapértelmezettől eltérő hangkapcsolatokat jelölő sajátos betűkapcsolatokkal igyekeznek tükrözni.[6][7][8] Az alább megadott betűk némelyike csak bizonyos nyelvjárásokban meglévő hangot jelöl, más betűk közül pedig vagy egyik, vagy másik használatos (pl. vagy Ӆӆ, vagy Ԓԓ).

Cirill (2000)

А а Ӓ ӓ Ӑ ӑ Б б В в Г г Д д Е е
Ё ё Ә ә Ӛ ӛ Ж ж З з И и Й й К к
Қ қ Л л Ӆ ӆ Ԓ ԓ М м Н н Ң ң Ӈ ӈ
О о Ӧ ӧ Ө ө Ӫ ӫ П п Р р С с Т т
У у Ӱ ӱ Ў ў Ф ф Х х Ҳ ҳ Ц ц Ч ч
Ҷ ҷ Ш ш Щ щ Ъ ъ Ы ы Ь ь Э э Є є
Є̈ є̈ Ю ю Ю̆ ю̆ Я я Я̆ я̆

Cirill (1958)

А а Ӓ ӓ Б б В в Г г Д д Е е Ё ё
Ә ә Ӛ ӛ Ж ж З з И и Й й К к Ӄ ӄ
Л л Л’ л’ М м Н н Ӈ ӈ О о Ӧ ӧ Ө ө
Ӫ ӫ П п Р р С с Т т У у Ӱ ӱ Ф ф
Х х Ц ц Ч ч Ч’ ч’ Ш ш Щ щ Ъ ъ Ы ы
Ь ь Э э Ю ю Я я

Latin (19311937)

A a B в D d E e Ә ә F f H h Һ һ
I i J j K k L l Ļ ļ Ł ł M m N n
Ņ ņ Ŋ ŋ O o P p R r S s Ş ş Ꞩ ꞩ
T t U u V v Z z Ƶ ƶ Ƅ ƅ

Számnevek

szerkesztés

Hanti számnevek a magyarral és a finnel összehasonlítva:

# Hanti Magyar Finn Uralonet-link
1 yit, yiy egy yksi [1],[2]
2 katn, kat kettő, két kaksi [3]
3 xutəm három kolme [4]
4 nyatə négy neljä [5]
5 wet öt viisi [6]
6 xut hat kuusi [7]
7 tapət (hét) seitsemän [8]
8 nəvət (nyolc) kahdeksan
„kettő + nincs”
[9]
9 yaryaŋ (kilenc) yhdeksän
„egy + nincs”
[10]
10 yaŋ (tíz) kymmenen [11],[12]
20 xus húsz kaksikymmentä
„két + tíz”
[13]
30 xutəmyaŋ harminc kolmekymmentä
„három + tíz”
40 nyatəyaŋ negyven neljäkymmentä
100 sot száz sata [14]

A tíz és összetett alakjainak kivételével a hanti és a magyar nyelvben elég hasonlóak a számnevek. Érdemes megfigyelni a xot ~ ház és sot ~ száz szavaknál a nyelvek közötti szabályszerűséget.

  1. www.ethnologue.com
  2. Schmidt Éva a hanti írásbeliségről 8. o. Sipos Mária
  3. A dolgozat tárgya és módszere 14-5. o. Lakó György
  4. Forrásjelzések és egyéb rövidítések, 68–69. o.
  5. Böngészés: hanti/osztják (Uralonet)
  6. Az uráli helyesírások 1. A cirill helyesírás alapjai (Rénhírek, 2009. március 2.)
  7. Az uráli helyesírások 2. A cirill helyesírás problémái (Rénhírek, 2009. március 9.)
  8. Az uráli helyesírások 7. A mai hanti helyesírások (Rénhírek, 2009. április 13.)
  • Antal László - Csongor Barnabás - Fodor István: A világ nyelvei (Gondolat Kiadó, Bp., 1970)
  • Schmidt Éva: Nyelv, nyelvjárás, írásbeliség, irodalom ISBN 978 963 9074 42 2 MTA Nyelvtudományi Intézet. 2006. Szerk.: Sipos Mária; versfordítás: Rusvai Julianna

További információk

szerkesztés

Más nyelveken

szerkesztés