Hanti nyelv
A hanti nyelv (saját nyelvükön: ханты ясаӈ, vagy az oroszoktól kapott néven osztják nyelv, остя́цкий язы́к) az uráli nyelvcsalád tagja; legközelebbi rokona a manysi (vogul), valamint a magyar. A manysi és a hanti nyelv beszélőinek száma nem éri el a húszezret.
Hanti ханты ясаӈ | |
Beszélik | Oroszország |
Terület | Hanti- és Manysiföld |
Beszélők száma | 9 580 (2010)[1] fő |
Nyelvcsalád | Uráli nyelvcsalád ugor nyelvek Obi-ugor nyelvek |
Írásrendszer | Cirill ábécé |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Hanti- és Manysiföld |
Nyelvkódok | |
ISO 639-2 | fiu |
ISO 639-3 | kca |
A Wikimédia Commons tartalmaz ханты ясаӈ témájú médiaállományokat. |
Mivel a beszélők számához képest a hantik hatalmas területet népesítenek be, érthető, hogy a hanti nyelv több (három) nagy nyelvjárásra oszlik. Ezek annyira eltérnek egymástól, hogy mindhárom nyelvjárás beszélői számára egységes irodalmi nyelvet kialakítani nem lehetett. Ezért ma a tankönyvek és más kiadványok különböző nyelvjárásokon alapuló irodalmi nyelveken jelennek meg.
Beszélőinek száma
szerkesztésA hantik vagy orosz nevükön osztjákok lélekszáma az 1989-es statisztika szerint 22 500 fő, de csak 14 ezer az anyanyelvi beszélők száma (61%). A hozzá legközelebbi nyelv a manysi nyelv (oroszul vogul nyelv), mellyel közösen az obi-ugor nyelvek csoportját alkotja, ill. távolabbi a magyar nyelv, amelyekkel a finnugor nyelvcsoporton belül az ugor nyelveket alkotják.
Az irodalmi nyelv
szerkesztésA hanti nyelv saját módján készít új szavakat: sofőr ~ autót vezető ember.[2] Schmidt Éva a serkáli nyelvjárás szóösszetevését vizsgálta dolgozatában. Az adat kevés. Az új jelentésváltozások nem törvényszerűek. Az új jelentés néhány évtized alatt szilárdul meg. Kevés a tükörszó az orosz és hanti gondolkodás különbsége miatt. A szókapcsolás nyelvtani/ grammatikai szabályát adja meg. Ezek alapján bármikor alkothatók új szavak és szókapcsolatok a közép obi és kazimi irodalmi nyelvben.[3]
Nyelvjárások
szerkesztésA magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) az alább nagybetűs rövidítésekkel jelölt hanti („osztják”) nyelvjáráscsoportokat, nyelvjárásokat, alnyelvjárásokat különbözteti meg.[4] (Az itt nem szereplő rövidítések alább zárójelben vannak megadva.) Az Uralonet jelölései is ezen alapulnak. (Hanti vonatkozású címszavai legbővebben, 600-nál több hivatkozással a felső-demjankai, a vahi és az obdorszki nyelvjárásokat fedik le, de például a kazimi, a vaszjugáni és a tremjugáni változatra is száznál több adatot hoznak.)[5] – A csoportosítás másként is lehetséges, főként az alnyelvjárások közös vagy különálló besorolása terén. Az aláhúzás írásbeliséggel rendelkező nyelvjárásokat jelöl.
|
|
|
Ábécé
szerkesztésA cirill ábécé önmagában nem teljesen tudja leképezni a hanti nyelvjárások hangjait, az olvasatot pedig az orosz esetén a lágyulás is befolyásolja, így a hanti kiejtését kiegészítő betűkkel és az alapértelmezettől eltérő hangkapcsolatokat jelölő sajátos betűkapcsolatokkal igyekeznek tükrözni.[6][7][8] Az alább megadott betűk némelyike csak bizonyos nyelvjárásokban meglévő hangot jelöl, más betűk közül pedig vagy egyik, vagy másik használatos (pl. vagy Ӆӆ, vagy Ԓԓ).
Cirill (2000)
А а | Ӓ ӓ | Ӑ ӑ | Б б | В в | Г г | Д д | Е е |
Ё ё | Ә ә | Ӛ ӛ | Ж ж | З з | И и | Й й | К к |
Қ қ | Л л | Ӆ ӆ | Ԓ ԓ | М м | Н н | Ң ң | Ӈ ӈ |
О о | Ӧ ӧ | Ө ө | Ӫ ӫ | П п | Р р | С с | Т т |
У у | Ӱ ӱ | Ў ў | Ф ф | Х х | Ҳ ҳ | Ц ц | Ч ч |
Ҷ ҷ | Ш ш | Щ щ | Ъ ъ | Ы ы | Ь ь | Э э | Є є |
Є̈ є̈ | Ю ю | Ю̆ ю̆ | Я я | Я̆ я̆ |
Cirill (1958)
А а | Ӓ ӓ | Б б | В в | Г г | Д д | Е е | Ё ё |
Ә ә | Ӛ ӛ | Ж ж | З з | И и | Й й | К к | Ӄ ӄ |
Л л | Л’ л’ | М м | Н н | Ӈ ӈ | О о | Ӧ ӧ | Ө ө |
Ӫ ӫ | П п | Р р | С с | Т т | У у | Ӱ ӱ | Ф ф |
Х х | Ц ц | Ч ч | Ч’ ч’ | Ш ш | Щ щ | Ъ ъ | Ы ы |
Ь ь | Э э | Ю ю | Я я |
A a | B в | D d | E e | Ә ә | F f | H h | Һ һ |
I i | J j | K k | L l | Ļ ļ | Ł ł | M m | N n |
Ņ ņ | Ŋ ŋ | O o | P p | R r | S s | Ş ş | Ꞩ ꞩ |
T t | U u | V v | Z z | Ƶ ƶ | Ƅ ƅ |
Számnevek
szerkesztésHanti számnevek a magyarral és a finnel összehasonlítva:
# | Hanti | Magyar | Finn | Uralonet-link |
1 | yit, yiy | egy | yksi | [1],[2] |
2 | katn, kat | kettő, két | kaksi | [3] |
3 | xutəm | három | kolme | [4] |
4 | nyatə | négy | neljä | [5] |
5 | wet | öt | viisi | [6] |
6 | xut | hat | kuusi | [7] |
7 | tapət | (hét) | seitsemän | [8] |
8 | nəvət | (nyolc) | kahdeksan „kettő + nincs” |
[9] |
9 | yaryaŋ | (kilenc) | yhdeksän „egy + nincs” |
[10] |
10 | yaŋ | (tíz) | kymmenen | [11],[12] |
20 | xus | húsz | kaksikymmentä „két + tíz” |
[13] |
30 | xutəmyaŋ | harminc | kolmekymmentä „három + tíz” |
|
40 | nyatəyaŋ | negyven | neljäkymmentä | |
100 | sot | száz | sata | [14] |
A tíz és összetett alakjainak kivételével a hanti és a magyar nyelvben elég hasonlóak a számnevek. Érdemes megfigyelni a xot ~ ház és sot ~ száz szavaknál a nyelvek közötti szabályszerűséget.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ www.ethnologue.com
- ↑ Schmidt Éva a hanti írásbeliségről 8. o. Sipos Mária
- ↑ A dolgozat tárgya és módszere 14-5. o. Lakó György
- ↑ Forrásjelzések és egyéb rövidítések, 68–69. o.
- ↑ Böngészés: hanti/osztják (Uralonet)
- ↑ Az uráli helyesírások 1. A cirill helyesírás alapjai (Rénhírek, 2009. március 2.)
- ↑ Az uráli helyesírások 2. A cirill helyesírás problémái (Rénhírek, 2009. március 9.)
- ↑ Az uráli helyesírások 7. A mai hanti helyesírások (Rénhírek, 2009. április 13.)
Források
szerkesztés- Antal László - Csongor Barnabás - Fodor István: A világ nyelvei (Gondolat Kiadó, Bp., 1970)
- Schmidt Éva: Nyelv, nyelvjárás, írásbeliség, irodalom ISBN 978 963 9074 42 2 MTA Nyelvtudományi Intézet. 2006. Szerk.: Sipos Mária; versfordítás: Rusvai Julianna
További információk
szerkesztésMagyarul
szerkesztés- Böngészés: hanti/osztják (több mint 3000 hanti szó különböző nyelvjárásokból az uráli/finnugor/ugor megfelelőik szócikkében, az Uraloneten)
- Szurguti osztják chrestomathia (Csepregi Márta, Szeged, 1998/2011)
- Szurguti hanti folklór szövegek Archiválva 2021. május 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (Csepregi Márta, Budapest, 2011)
- Északi osztják szótár[halott link], Pápay József
- Vahi osztják (hanti) szójegyzék Archiválva 2022. január 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (Gulya János, Nyelvtudományi Közlemények 71. (1969), pp. 21–59)
- Szinjai hanti társalgási szótár (nyelvtani vázlattal és szójegyzékkel) Archiválva 2020. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (Szofia Onyina, Budapest, 2009) és egy recenziója
- Szinjai hanti szövegek Archiválva 2020. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (Szofia Onyina, Budapest, 2011)
- A hantikról Archiválva 2018. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (linkgyűjtemény a Rokonszenv c., uráli [finnugor és szamojéd] népekről és nyelvekről szóló honlapon)
- Hanti világ – Vándorok (részletek) Szalkai Zoltán 50 perces, hanti nyelvű, magyar feliratos dokumentumfilmje hanti rénpásztorokkal
Más nyelveken
szerkesztés- (hantiul) Hanti lány számol (szurguti nyelvjárás)
- (németül) A kondai és jugáni hanti szótára (H. Paasonen; a PDF linkje az oldal alján)
- (angolul) Uralic family: Ob-Ugrian group (21 lists)
- (angolul) Case marker and direct object in Khanty
- (angolul) Pronouns in Eastern and Northern Khanty
- (angolul) OLAC resources in and about the Khanty language Archiválva 2016. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben