Võro nyelv

az uráli nyelvek finn ágához tartozó nyelv

A võro nyelv (võróul: võro kiil; észtül: võru keel) az uráli nyelvek finn ágához tartozó nyelv. Hagyományosan az észt nyelv egyik déli nyelvjárásának tekintették, de ma már önálló irodalmi nyelvvel rendelkezik, és arra törekednek, hogy hivatalosan is elfogadják mint autochton regionális nyelvet Észtországban. A võro nyelvnek 70-75 000[1] anyanyelvi beszélője van elsősorban Délkelet-Észtországban, a történelmi Võroföld (Võrumaa) nyolc községében: Karula, Harglõ, Urvaste, Rõuge, Kanepi, Põlva, Räpinä és Vastseliina. Jelenleg ezek a községek a Võrumaa és Põlvamaa megye részét képezik, részben pedig benyúlnak Valgamaa és Tartumaa megyébe. Võro beszélők szintén élnek még Tallinnban, Tartuban és szerte Észtországban.[2][3][4]

võro
võro kiil
BeszélikÉsztország
TerületVõro megye
Beszélők száma70 000 fő
Nyelvcsaláduráli
   balti finn
    észt
     võru
Írásrendszerlatin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos-
A Wikimédia Commons tartalmaz võro kiil témájú médiaállományokat.

Történelem

szerkesztés

A võro nyelv a Dél-Észtországban beszélt régi regionális nyelvből származik; a standard észt nyelv (ami az észak-észtországi nyelvjárásokon alapszik) csak nagyon kis mértékben hatott rá. A võro nyelvet régebben a történelmi Võromaatól délebbre és keletebbre, a déli észt enklávékban is beszélték, Lutsi, Leivu és Kraasna területén (melyek a mai Lettországban és Oroszországban találhatóak). A võro mellett pedig a déli észt korabeli változatait is, mint a mulgi, tartu és szetu nyelveket vagy nyelvjárásokat.

1686-ban adták ki az Újtestamentum déli észt fordítását (Wastne Testament), ami a legkorábbi írott források egyike. Habár a déli észt jelentősége csökkenni kezdett az 1880-as évek után, a nyelv mégis kezdett újjáéledni az 1980-as évek végén.

A hivatalos võro zászlót 2013 februárja óta használják.[5]

Jelenlegi helyzet

szerkesztés

Az észtek legnagyobb része a võro nyelvet a déli észt modern szinonimájaként használja.[6] A legismertebb észt drámaírók, költők és írók műveiben is megjelenik a võro nyelv (Madis Kõiv, Kauksi Ülle, Jaan Kaplinski, Ain Kaalep stb.) Az Uma Leht (’A mi saját újságunk’) egy kéthetente megjelenő võro nyelvű újság. 26 köziskolában tartanak heti rendszerességgel modern võronyelv-órákat (többnyire szabadon választható óraként).

A 2004-es Eurovíziós Dalfesztiválon Észtországot a Neiokõsõ együttes képviselte, akik a „Tii” című számot énekelték võro nyelven. A standard észt nyelv veszélyezteti a võro nyelvet,[7] mert a kormány nem tesz jogi lépéseket a nyelv védelméért.

Magánhangzók

szerkesztés
Magas Mély
Kerekítetlen Kerekített Kerekítetlen Kerekített
Zárt i y ɨ u
Közép e ø ɤ o
Nyílt æ ɑ

A võróban is ismert a magánhangzó-harmónia.

Mássalhangzók

szerkesztés
Bilabiális Labiodentális Alveoláris Postalveoláris Palatális Veláris Glottális
Zárhang p pʲ t tʲ k kʲ ʔ
Nazális m mʲ n nʲ ŋ ŋʲ
Réshang v vʲ s sʲ h hʲ
Approximáns l lʲ j
Pergetett r rʲ

Nyelvminta

szerkesztés

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikkelye: „Kõik inemiseq sünnüseq avvo ja õiguisi poolõst ütesugumaidsis. Näile om annõt mudsu ja süämetunnistus ja nä piät ütstõõsõga vele muudu läbi käümä.

Alapköszönések

szerkesztés
  • Tereq! – Szia! Jó napot!
  • (Tere) hummogust – Jó reggelt!
  • (Tere) õdagust – Jó estét!
  • Hääd üüd / hüvvä üüd – Jó éjt!
  • Näemiq – Viszlát.
  • Hüvvä / hääd nägemist – Viszontlátásra!
  • Rõõm nätäq – Örülök, hogy megismertelek.
  • Aiteh / Aitjumma – Köszönöm.
  • Kuis lätt – Hogy vagy?
  • Häste – Jól vagyok.
  • Olõq terveq tulõmast! – Üdvözlet!

Fontos szavak és kifejezések

szerkesztés
  • jah / jaa – igen
  • ei – nem
  • ma olõ – én vagyok
  • maq, saq, tä – én, te, ő
  • miiq, tiiq, nääq – mi, ti ők
  • seo – ez
  • taa / tuu – az
  • muidoki – természetesen
  • Mul om – Nekem van
  • Sul om – Neked van
  • Kas sul om? – Van neked?
  • Mul olõ-õiq – Nekem nincs.
  • üts, kats, kolm, neli, viis – egy, kettő, három, négy, öt
  • kuus, säidse, katõsa, ütesä, kümme – hat, hét, nyolc, kilenc, tíz
  • sada, tuhat, mill'on – száz, ezer, millió
  • vabandust / pallõ andis – sajnálom, elnézést
  • vesi – víz
  • Eesti – Észtország
  • Võromaa – Võroföld
  • võro kiil – võro nyelv
  • võrokõnõ – võro (személy)
  • eestläne – észt (személy)
  • saa-i arvo – Nem értem
  • saa arvo – (Én) értem
  • Kas võro kiilt mõistat? – Tudsz võróul?
  • Kas inglüse kiilt kõnõlõt? – Beszélsz angolul?
  • Ma olõ ingläne / ameeriklanõ / kanadalanõ / austraallanõ / vahtsõmeremaalanõ / iirläne / sotlanõ – Angol / amerikai / kanadai / ausztrál / új-zélandi / ír / skót vagyok.
  • Kon sa elät / kon ti elät? – Hol laksz?
  1. EESTI EMAKEELEGA PÜSIELANIKUD MURDEKEELE OSKUSE JA SOO JÄRGI, 31. DETSEMBER 2011. Pub.stat.ee. (Hozzáférés: 2014. november 3.)
  2. Võro Instituut » Welcome!. Wi.ee. [2014. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 3.)
  3. Võro Instituut » Võro language. Wi.ee. (Hozzáférés: 2014. november 3.)
  4. Võro language and alphabet. Omniglot.com. (Hozzáférés: 2014. november 3.)
  5. Võro People Wave New Flag (angol nyelven). news.err.ee, 2013. február 15. (Hozzáférés: 2022. május 15.)
  6. Pajusalu, Karl: The reforming of the Southern Finnic language area. The Quasquicentennial of the Finno-Ugrian Society. Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia = Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 258 (PDF), 2009. (Hozzáférés: 2014. november 3.)
  7. UNESCO Atlas of the World's Languages in danger. Unesco.org. (Hozzáférés: 2014. november 3.)

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Võro language című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

szerkesztés
Tekintsd meg a Wikipédia võro nyelvű változatát!