Keszü

magyarországi község Baranya megyében

Keszü község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Keszü
Petőfi utca
Petőfi utca
Keszü címere
Keszü címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállás község
Polgármester Buday-Sántha Attila (független)[1]
Irányítószám 7668
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség1293 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség171,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Keszü (Magyarország)
Keszü
Keszü
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 00′ 56″, k. h. 18° 11′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 56″, k. h. 18° 11′ 32″
Keszü (Baranya megye)
Keszü
Keszü
Pozíció Baranya megye térképén
Keszü weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Keszü témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A község Pécstől 5–7 km-re délre-délnyugatra fekszik. Innen a város déli része, a Kertvárosként ismert lakótelep személygépkocsival néhány perc alatt elérhető. A megyeszékhely közelsége mindig, de különösen a 20. század második felében alapvetően meghatározta Keszü sorsát, fejlődését vagy stagnálását, a lakosság életviszonyait, infrastrukturális ellátottságát, munkahelyét, óvodai, iskolai, kulturális és egészségügyi ellátottságát. Elmondható, hogy Keszü ma Pécsnek nemcsak szorosan vett vonzáskörzetéhez tartozik, hanem szinte részének tekinthető.

Északi és keleti irányból is Pécshez tartozó külterületekkel határos; a további szomszédos települések: délkelet felől Kökény, dél felől Szilvás, Szőke és Regenye, délnyugat felől Gyód, északnyugat felől pedig Pellérd.

MegközelítéseSzerkesztés

Közigazgatási határai között áthalad a Pécset Pellérddel összekötő 5816-os út, lakott területe azonban csak az abból dél felé kiágazó 58 101-es számú mellékúton érhető el; főutcája az 58 106-os útszámozást viseli.

ÉghajlataSzerkesztés

A nyár mérsékelten forró és száraz, a tél enyhe, a csapadék egész évben kevés. A mediterrán hatások itt erősen érvényesülnek. A körzet a megye legmelegebb területei közé tartozik. Az évi középhőmérséklet megközelíti a 11 °C-ot. Sugárzási adottságai kedvezőek, hőigényes növények termesztésére kiválóan alkalmas. A különlegesen magas hőmérsékleti értékek alakulásában szerepet játszik a Mecsek déli lejtője is. A terület termőképessége Baranya megyei viszonylatban magasnak tekinthető.

TörténeteSzerkesztés

A falu határában a legutóbbi jégkorszak óriási állatai tanyáztak, ásatáskor számtalan mamutcsont került itt napvilágra. A mai Keszü területén, már az újkőkor korai szakaszában itt élt lengyeli kultúra leleteit találták meg felszíni szórvány formájában. Egy jellegzetes díszítésű szórványos edény a rézkorban élt Balatoni-csoportból maradt ránk. A rézkor késői szakaszából a Péceli kultúrára jellemzői felszíni kerámiatöredékek ismertek. A bronzkor korai szakaszából a Somogyvár-Vinkovci kultúra népére vonatkozó emlékek láttak napvilágot felszíni kerámiák formájában. Az ezután következő mészbetétes edények népe is felszíni leleteket hagyott ránk. A rómaiak korából I. Constantinus-érem és Numerianus-érem került elő. 1971-ben útépítéskor késő avar kori temetőt vágtak át. Kiss Attila 5 sír feltárásával hitelesítette a temetőt. 1969-ben földmunkával megbolygatott honfoglalás kori temetőt találtak.

Neve a Kesző, Keszi törzsnévből keletkezett, amely török eredetű, darab, vág jelentésű. A magyar törzsek rendszerében egy törzstöredékre vonatkozhatott. Az oklevelekben a falu Kesiu alakban írva, 1192-ben jelent meg először. A keszüi templom helyén Árpád-kori kápolna állt. Mint jelentős község csak a középkor végén szerepel. Kesu, Kezeu, Kewzew, és Kezw írásmódokkal találjuk a pápai tizedlajstromban. 1400-ban és később is a pécsi püspöké volt. A török időkben is lakott falu volt, a törökök kiűzése után Boszniából délszlávok (baranyai bosnyákok) költöztek ide, akiknek elmagyarosodása már a 18. század végén befejeződött. Templomát a Pécsi Papnevelő Intézet uradalma építtette Szent Anna tiszteletére 1781-ben. Ugyanezen évtől van anyakönyve.

Idegen elnevezéseiSzerkesztés

Horvátul a településnek három neve van: az átai horvátok által használt Kesuj, a nagykozári horvátok által használt Kesin és a kökényi horvátok által használt Kesa.[3]

Mai életeSzerkesztés

A lakosság lélekszáma az 1980-as évek vége óta növekszik. Ennek oka, hogy az unokák költöznek vissza a községbe, emellett sok városi ember adja el a panellakását és vásárol házat a városkörnyéki községekben. Így a népesség korfája egyre inkább a fiatalok felé tolódik el.

 
Keszü, Újtelep 2005-ben

Az 1950-es években elkezdődött a faluban a leépülés, a fiatalok Pécsre jártak dolgozni, tanulni. A helyi kisiparosok is egyre inkább a nagyvárosban próbáltak szerencsét. Elköltözésükkel elöregedett és kezdett kihalni a falu. A mezőgazdasági munka becsülete ez idő tájt már közel sem jelentős, volt idő, amikor a városiak csak paradicsomosoknak titulálták a helyieket, mivel rengeteg zöldséget szekereztek a pécsi piacra. A rendszerváltozás után azonban gyökeres változás következett be. Megszüntették a Pellérdhez kötődő társközösségi státust, amely nem volt előnyös Keszü számára. A fejlődésnek egyetlen útja kínálkozott: telkeket értékesíteni, lehetőséget biztosítani a városból való kiköltözésre. Az önkormányzat jó érzékkel ismerte fel ezt az igényt. Részarány-tulajdonosoktól felvásárolták a falu és a Malomvölgyi-tó közötti szántókat. A 25 hektáros terület rendezési terve 1994-ben készült el. Az elképzelések szerint a területen kialakított 220 telek egy bordázathoz hasonló, végeiken fordulókkal ellátott, zsákutcás szerkezetre van felfűzve. A területet Cserepes-dűlőnek nevezték el.

Ma a községben Gyóddal közös körjegyzőség és cigány kisebbségi önkormányzat is működik. A 2002 októberében megalakult testület 3 fős, az együttműködésük jónak mondható a faluval. Nagyon aktívak, programokat, segélyakciókat szerveznek, az ünnepekről méltó módon megemlékeznek.

Jól működik az idősek klubja 60-80 fővel, folyamatos programokkal, utazásokkal. 2001-től működik a „Keszüért Egyesület” civil szerveződés, mely összefogja a sport, ifjúsági és közművelődési feladatokat. Egy közösségi épület van, ezt használja mindenki.

A helyi foglalkoztatási lehetőség kevés, a keszüiek döntő része naponta Pécsre jár dolgozni. A munkanélküliség aránya alacsony, mindössze 5%, túlnyomó többségük szakképzetlen. Az 5 gazdasági társaság és 25 egyéni vállalkozó jelentős része a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a szolgáltatásban dolgozik, utóbbiak kisiparosok. A községnek intézményi háttere nincs.

2001-ben lakosságának 2,1%-a németnek 1%-a horvátnak, 0,6%-a cigánynak, 0,2%-a lengyelnek vallotta magát.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Dr. Esküdt Béla (független)[4]
  • 1994–1998: Nagy Béla (független)[5]
  • 1998–2002: Nagy Béla (független)[6]
  • 2002–2006: Antal Tamás (független)[7]
  • 2006–2010: Antal Tamás (független)[8]
  • 2010–2014: Buday-Sántha Attila (független)[9]
  • 2014–2019: Buday-Sántha Attila (független)[10]
  • 2019-től: Buday-Sántha Attila (független)[1]

NépességSzerkesztés

A népesség alakulása 1870 óta:

Év
1870
1890
1930
1980
1990
2001
2003
2005
611
647
527
518
485
771
950
1205

Népesség korosztály szerinti megoszlása (2005. december 31.)

0-18 év
19-59 év
60- év
Összesen
354 fő
737 fő
114 fő
1205 fő

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,4%-a magyarnak, 5,3% cigánynak, 3,5% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 5,8% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (21,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,5%, református 5,8%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 17,9% (32,4% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességeiSzerkesztés

 
A katolikus templom

A katolikus templom 1781-ben épült, műemléki védelem alatt álló épület. Az előtte látható keresztet 1863-ban emelték, az akkori temető közepére.

1936-ban Novracsics Ferenc működése alatt új belső festést kapott. Az elkészült mű Döbrentei Gábor budapesti festőművész munkája. A külső tatarozást 1960-ban Köves Béla plébános jóvoltából végezték el. Ugyanebben az évben került sor a harangok villamosítására, melyet Lőrincz Sándor és testvérbátyja adományából valósítottak meg. 1980-ban újra tatarozták a templomot, ekkor szerelték be a villanyfűtést is, mely nagyban köszönhető Balgha Pál akkori plébánosnak és a hívek hozzájárulásának. 2000-ben új tetőszerkezet került az épületre. Ebben a hívek adományai mellett nagy szerepe volt a püspökségnek is. A 2006-os évre befejeződött a templomkert felújítása. Ezen terv keretein belül elkészült az épülethez vezető út és a hozzá tartozó park helyreállítása. A program magában foglalta a kereszt felújítását is. Antal Tamás polgármester kezdeményezésére elkészült a templom éjszakai díszkivilágítása is.

A jelenlegi pap dr. Horváth István kanonok, aki nagy tiszteletnek és szeretetnek örvend. Az egyházközösség sok mindenben segíti munkáját. A hívők hozzájárulásával papi ruhákat, oltárterítőket, az oltár díszítésére virágokat biztosítanak számára és az egyházadóval segítik a kiadásokat, amelyek elég nagy összeget tesznek ki.

Ünnepnapokon és minden vasárnap tartanak szentmisét, melyen az idősebb korosztály mellett egyre csökkenő számban vesznek részt a fiatalok.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Keszü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  2. Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=03832
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. Keszü települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Keszü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  6. Keszü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. Keszü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. Keszü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  9. Keszü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. Keszü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  11. Keszü Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

  • Magyarország megyei kézikönyvei 1.
  • Szilágyi Zoltán: Keszü, egy fiatalodó település

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés