Rendszerváltás Magyarországon

a szocializmus vége Magyarországon
(Rendszerváltozás szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 11.

A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá. A rendszerváltást alapvetően az 1989-es évhez kötik, mivel ebben az évben történtek a legjelentősebb, legemblematikusabb események ezzel kapcsolatban (a Magyar Köztársaság kikiáltása, Nagy Imre újratemetése, Kádár János halála), de mind az azt megelőző, mind az azt követő években számos lényeges mozzanat játszott szerepet ebben az eseménysorozatban.

1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén több ezer fő részvételével.
A kifejezésről lásd még: Rendszerváltás (egyértelműsítő lap)

A rendszerváltás Magyarországon tágabb értelemben olyan eseményt jelöl, mely során a magyar társadalom szerkezete egy adott formáról egy másikra váltott (avagy változott) vagy békés (pl. őszirózsás forradalom), vagy erőszakos úton (pl. 1848–49-es forradalom és szabadságharc).

Története

szerkesztés

1987-ben Lezsák Sándor lakiteleki házának udvarán megalapította a Magyar Demokrata Fórumot (MDF). 1988-ban alakult meg a másik két rendszerváltó párt: a SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) és a FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövetsége).

1988. május 22-én az MSZMP pártértekezletén az idős és nyilvánvalóan gyengülő egészségű Kádárt felmentették, helyére Grósz Károly miniszterelnököt választották meg a párt főtitkárává, ezzel egyértelművé vált, hogy a Kádár-korszak hamarosan véget ér, bár Kádár az MSZMP újonnan kreált "tiszteletbeli elnök" tisztséget megkaphatta. 1988 novemberében Németh Miklós lett a miniszterelnök, aki kormányával fentről irányított békés átmenetre (a korábban elindult „reformfolyamatok” betetőzéseként) törekedett, felgyorsítva az ehhez szükséges jogszabályi változtatásokat.

Pozsgay Imre 1989. január 28-án 1956-ot népfelkelésnek nevezte. Az MSZMP Központi Bizottságának február 10-11-ei és 20-21-ei ülésein elfogadták a többpártrendszert. 1989. június 16-án Nagy Imrét és mártírtársait a Hősök terén újratemették. Egyes vélemények szerint az esemény jelentette a Kádár-rendszer igazi végét, bár Kádár csak július 6-án halt meg (temetésén szintén jelentős tömeg vett részt).

1989 tavaszán ellenzéki szervezetek és pártok tömörültek az EKA-ba (Ellenzéki Kerekasztal), hogy közösen képviseljék az álláspontjukat a hatalommal szemben. Az EKA tárgyalásokat folytatott az MSZMP-vel (Magyar Szocialista Munkáspárt). Az alkotmányt az országgyűlés fogadta el, de a tényleges döntés a Nemzeti Kerekasztal keretein belül zajlott. Az EKA megállapodást írt alá a hatalommal. 1989.szeptemberére az MSZMP-ből kivált az MSZP. 1989. október 23-án kikiáltották az új köztársaságot.

1990 tavaszán tartották meg az első szabad választásokat, melyet az MDF nyert meg. A 2. helyet az SZDSZ szerezte meg, de mivel az MDF nem tudta meg szerezni a parlamenti helyek többségét, így másik két konzervatív pártot kellett bevonni a kormányba. Antall József vezetésével egy jobbközép koalíciós kormány alakult, amely az MDF, FKGP (Független Kisgazdapárt), és a KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt) koalíciójával alakult meg.

Göncz Árpádot választották meg köztársasági elnöknek (1990-2000). Sólyom Lászlót pedig az Alkotmánybíróság elnökének. Ő 2005-2010 között töltötte be Magyarország köztársasági elnöki posztját.

1989-ben a Szovjetunió elkezdte csökkenteni a Magyarországon tartózkodó hadereje létszámát. Gorbacsov belátta, hogy a közép-európai országok a demokratikus útra lépnek, így nem látta szükségét a szovjet katonák további magyarországi állomásoztatásának. 1991. június végére az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét.

Az Antall-kormány a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) és a Varsói Szerződés felszámoltatására törekedett. 1991. március 31-én érvényét vesztette a Varsói Szerződés katonai szervezete. 1991. július 1-én teljesen feloszlott maga a Varsói Szerződés is.

Összefoglalás

szerkesztés

1989 előtt

szerkesztés

1989–1990

szerkesztés
"Tőlünk ne féltse senki a televíziót! Nagyon fogunk rá vigyázni, mert a miénk! És ugyanígy ne féltse tőlünk senki Magyarországot! Nagyon fogunk rá vigyázni, mert az is a miénk. [...] És most induljunk tovább. Ne tagadjunk ki senkit a szívünkből, mert mindannyiunké a nemzet Vigyük magunkkal az emelkedett méltóságot. Szabad március 15-ét, 16-át, 17-ét, 18-át, 19-ét, 20-át… és így tovább, az öröknaptár utolsó napjáig.
– Csengey Dénes beszédéből

[4] A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a Magyar Televízió csak néhány mondatban, hiányosan és torzítva számolt be a tüntetésekről.[5]

A Magyar Televízió épületének jelképes elfoglalására több tízezren érkeztek a Szabadság térre. A zsúfolásig megtelt téren a résztvevőknek először Cserhalmi György színművész olvasta fel a 31 független szervezet által aláírt 12 pontot. Ezután Csengey Dénes, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja lépett a mikrofonhoz. Bejelentette: a független politikai szerveződések, pártok ki akarják nyilvánítani, hogy a Magyar Televízió az egész nemzeté, s e tulajdonjogot a jövőben is érvényesíteni kívánják. […] Az MTV bejárata előtt gyerekek és fiatalok Szabad magyar televízió föliratú transzparenst feszítettek ki, ezzel jelezve a televízió jelképes elfoglalását.
– 1989. március 15. részlet az MTI egykorú tudósításából[6]
 
A megnyitott hegyeshalmi határátkelőnél NDK-menekültek tolják át a Wartburgjukat a határon 1989. szeptember 10-én

1990 után

szerkesztés

Korábbi rendszerváltások Magyarországon

szerkesztés

Noha a rendszerváltás kifejezés Magyarországon a legtágabb értelemben véve az 19871990 között végbement (radikális) politikai és társadalmi változásokat jelöli, hasonlóan gyökeres és gyors politikai és társadalmi berendezkedés-változás több is lezajlott Magyarország történelme során. Az egyik legismertebb és talán legradikálisabb, „rendszerváltásnak” nevezhető esemény Szent István hatalomra jutása volt, mikor is Magyarország a korábbi törzsi berendezkedést rövid idő alatt felváltotta a királyság és a feudalizmus korabeli politikai rendszerével és egyúttal vallást is „váltott”; keresztény állam lett.

Hasonlóan radikális, a magyar politikai rendszert alapjaiban megváltoztató eseménysor ezt követően egészen az áprilisi törvényekig nem volt; az Aranybulla, illetve a Werbőczy István által összegyűjtött Hármaskönyv az addig is létező, csak le nem jegyzett szokásokat, íratlan törvényeket foglalta össze és írta le, illetve egészítette ki. Utóbbi egészen 1848-ig, egyes öröklési jogi részeit tekintve 1945-ig érvényben volt a joggyakorlatban. Az ország három részre szakadása csak a török uralom alá került területeken hozott rendszerváltást; az iszlám törvénykezés, a saría bevezetését és kizárólagos alkalmazását, valamint a török adminisztrációs és politikai rendszer bevezetését. Erdélyben és a Magyar Királyság fennmaradó részében ugyanaz a rendszer működött tovább, mint Buda török kézre kerülése (1541) előtt.

Az áprilisi törvények a Szent István óta létező familiáris rendszert egy polgári-parlamentáris berendezkedéssel váltották fel, a hatalom nagy részét az azt addig kizárólagosan gyakorló mindenkori magyar királytól egy felelős kormány kezébe utalva. A békés, ám radikális változást rövid időn belül egy forradalom követte, melynek bukásával Ausztria totális diktatúrát vezetett be Magyarország területén. A Bach-korszak kezdete az áprilisi törvényekhez hasonlóan szintén „békés” és radikális rendszerváltozást jelentett, melyet egy újabb radikális rendszerváltás, a kiegyezés követett. Az így kialakult dualizmust és vele a királyságot az első világháborút követő őszirózsás forradalom győzelméből született (első) Magyar (Nép)köztársaság kikiáltása söpörte el. Ezt hamar váltotta a Magyarországi Tanácsköztársaság, hogy azt ismét, ezúttal egy király nélküli királyság váltsa, a maga sajátos, az általa restaurálni kívánt rendszerhez nem túlzottan hasonlító berendezkedésével. Ezt a politikai rendszert a nyilas hatalomátvételt követő diktatúra számolta fel, mely a második világháborúba bukott bele. A háború után egy rövid, valóban demokratikus átmenet következett, amit második magyar köztársaságként tartanak számon, melynek a kommunisták erőszakos hatalomra jutása és a sztálinista diktatúra bevezetése vetett véget. Ezt az 1956-os forradalom törölte el, melynek bukása újbóli rendszerváltásként is értelmezhető. Ezt a Kádár-korszaknak nevezett politikai berendezkedést váltotta 1989. október 23-án a (harmadik) Magyar Köztársaság kikiáltása és a jelenleg is működő rendszer. A 2012-es Alaptörvény elfogadása után egyes vélemények szerint a harmadik Magyar Köztársaságot újabb rendszer váltotta fel (szimbolikusan az ország hivatalos nevét is Magyarországra változtatva), amellyel szemben az Orbán-kormány politikai ellenfelei retorikájukban gyakorta újabb „rendszerváltást" követelnek.

„Tetszettek volna forradalmat csinálni!”Antall József miniszterelnök állítólagos megjegyzése az 1990-es évek elején a radikális MDF-es párttársainak szólt, és arra utalt, hogy a magyar átmenet békés, megegyezéses jellege következtében nem lehet végrehajtani az előző rezsim vezetőinek elszámoltatását. Antall szavai a közbeszédben folyamatosan visszatérő idézetté váltak, miután a korábbi rendszer vezetőinek és ügynökeinek teljes körű elszámoltatása azóta is várat magára.

Érdekesség

szerkesztés

A pesti humor a fogalmat mindjárt születése után kiforgatta, módszerváltásként, illetve gengszterváltásként emlegetve a rendszerváltozást – utalva ezzel a nómenklatúra hatalmat és vagyont átörökítő manővereire és a változással kapcsolatos tanult tehetetlenség csendes népi szkepszisére.[12] Az MSZMP XIV. kongresszusán történtekre pedig egy másik korabeli tréfa utalt: "Az MSZP-nek jutott a tőke, a Munkáspártnak pedig Marx."

A magyar rendszerváltás ábrázolása a művészetekben

szerkesztés

Képzőművészet

szerkesztés

Könnyűzene

szerkesztés
  1. Gorenje-turizmus 1988-ban - Múlt-kor történelmi magazin, 2013.01.09.
  2. Novák Zoltán - Az MSZMP budapesti reformköre / Negyedik rész: Az államszocializmusból a képviseleti demokráciába való békés átmenet kérdései (I); a Budapesti Reformkör viszonya az ellenzéki mozgalmakhoz a kerekasztal-tárgyalások megindulásáig (Magyar Elektronikus Könyvtár)
  3. Grósz Károly bejelenti a többpártrendszert 1989 - huns1989 youtube csatornája, 2012.05.21.
  4. Beszélő folyóirat cikke. (Hozzáférés: 2024. október 23.)
  5. BBC Magyar Adás, Március 15-e a magyar fővárosban -Beszámoló az ünnepségről - videotorium.hu
  6. Szabad magyar televízió - HVG, 2011.12.29.
  7. Németh Miklós: “Úgy hívtak, the elephant man” - HVG, 2014.11.10.
  8. Húsz éve nyitották meg Magyarország nyugati határát, mult-kor.hu
  9. 30 éve történt – 1990. július 3-án döntés született az új címerről (hu-HU nyelven). Országgyűlés. (Hozzáférés: 2023. július 15.)
  10. 30 éve hagyta el az utolsó szovjet katonatiszt Magyarországot - TV21 Ungvár televízió, 2021.06.20.
  11. Molnár Zoltán - Pressman: Politikai döntés, hogy a Pápán szolgáló amerikai katonák nem kaphatnak magyar rendszámot (Telex.hu, 2024.03.14.)
  12. Pétervári Zsolt - Mitől sziklaszilárd az orbánizmus? (Piac & Profit, 2023.08.04.)
  • Schmidt-Schweizer Andreas: Systemwechsel in Ungarn / Rendszerváltás Magyarországon / System Change in Hungary 1987-1990. Hamburg 2020 (németül/magyarul/angolul).
  • Schmidt-Schweizer Andreas: Themenmodul „Umbruch in Ungarn 1985-1990“. In: Herder-Institut (Hrsg.): Dokumente und Materialien zur ostmitteleuropäischen Geschichte (Online-Quellenedition). Marburg 2014-2024 <http://www.herder-institut.de>.
  • Schmidt-Schweizer Andreas: A rendszerváltás első „forgatókönyve. Magyarország, 1989. január-február. In: História, 31 (2009), H. 1, S. 28-31.
  • Schmidt-Schweizer Andreas: Politische Geschichte Ungarns 1985-2002. Von der liberalisierten Einparteienherrschaft zur Demokratie in der Konsolidierungsphase (= Südosteuropäische Arbeiten, 132). München 2007.
  • Bihari Mihály: Magyar politika 1944–2004 (Osiris kiadó, 2005) ISBN 9633897858
  • Böröcz József: Change Rules In: American Journal of Sociology, 2001, 106,4 (July): 1152-68. (angolul)
  • Böröcz József: Kistársadalom-kiskapuk In: 2000. 2000, július-augusztus: 3-15.
  • Böröcz József és Caleb Southworth: Kapcsolatok és jövedelem: Magyarország, 1986-87 In: Szociológiai Szemle, 1995,2: 25-48.
  • Böröcz József: Kettős függőség és tulajdonvákuum: Társadalmi átalakulás az államszocialista félperiférián – In: Szociológiai Szemle, 1992,3:3-20.
  • Körösényi AndrásTóth CsabaTörök Gábor: A magyar politikai rendszer (Osiris, 2007) ISBN 9789633899632
  • Romsics Ignác: Volt egyszer egy rendszerváltás (Rubicon-Ház Bt., 2003) ISBN 9632123484
  • Róna-Tas Ákos: The First Shall Be Last? Entrepreneurship and Communist Cadres in the Transition from Socialism. In: American Journal of Sociology, 1994, 100,1: 40-69.
  • Tamasi Mihály: A rendszerváltozás társadalmi mérlege (Bába Kiadó, Szeged, 2008) ISBN 9789639881198
  • Sipos József (szerk.): Pártállambomlás, Csongrád megyei reformszocialisták 1988-1989 (Bába Kiadó, Szeged, 2009) ISBN 9789639881327
  • Gerhard Péter – Koltai Gábor – Rácz Attila – V. László Zsófia (szerk.): Rendszerváltás(ok) Magyarországon (Mundus, 2010) ISBN 9789639501430
  • Bayer JózsefBoda Zsolt (szerk.): A rendszerváltás húsz éve: változások és válaszok (L'Harmattan, 2009) ISBN 9789632362465
  • Bozóki András (szerk.): Tiszta lappal (A FIDESZ a magyar politikában 1988-1991), FIDESZ, 1992, ISBN 9630015293
  • Antall József, a rendszerváltoztató miniszterelnök; szerk. Cservák Csaba, Hoppál K. Bulcsú; NKE Közigazgatás-tudományi Kar Állam- és Társadalomelméleti Intézet–L'Harmattan, Bp., 2015 (Libri pro publico bono)

További információk

szerkesztés

Dokumentumfilmek

szerkesztés