Taxisblokád

A taxisblokád a benzináremelés elleni tüntetés volt Magyarországon 1990. október 25-28. között. A világgazdasági változások következtében 1990-ben a kőolaj világpiaci ára megduplázódott. Az október 23-ai 1956-os ünnepségek után, két nappal Antall József miniszterelnök kórházba vonulását követően, a taxisblokád a magyarországi motorbenzin drasztikus áremelése elleni tüntetés (polgári engedetlenség) volt, amelynek során több ezer taxis és fuvarozó három napra megbénította Budapest és az ország több városának közlekedését. A blokád ideje alatt csak a tűzoltók, a mentők, valamint az országból kivonuló szovjet csapatok közlekedhettek. Ez volt a rendszerváltás után demokratikus útra lépett Magyarország első komoly tömegtüntetése, a közlekedést országosan blokkoló demonstráció során senki sem tudhatta, hogyan fog reagálni az új államhatalom. A helyzet ugyan súlyos volt, de mind a rendőrség, mind a honvédség vezetői kijelentették, nem kívánnak erőszakhoz folyamodni.

A blokád előzményei

Az Antall-kormány 1990. október 25-én, csütörtökön délután ~65 százalékos benzináremelést jelentett be, ami azt jelentette, hogy 56 forintra emelkedett a normál motorbenzin literenkénti ára (a bejelentést kormánytag nem vállalta fel, azt az Ipari Minisztérium szóvivőjére hárították). Az árszint az Irak kuvaiti inváziója miatt bekövetkező olajár-növekedés és a szovjet olajszállítás akadozása miatt tarthatatlanná vált. A kormány ezzel az intézkedéssel próbálta elrettenteni az embereket a nagymértékű felvásárlástól, mivel az országnak csak 3-4 napra elegendő olajtartaléka volt, bár Bod Péter Ákos akkori gazdasági miniszter azt javasolta: két lépésben hajtsák végre az áremelést. Az első híradás az esetlegesen várható áremelésről már Október 19-én megjelent a Népszavában, „Árulás: jön az 56-62 forintos benzin” címmel, amely elindított egy felvásárlást. A kormány egy rendkívüli vasárnapi kormányülésen döntötte el az áremelést 21-én, de a Népszabadság még 25-én is azzal a hírrel jelent meg, hogy „a kormány ülésének napirendjén nem szerepel a benzináremelés témája”.

A kormány eleinte képtelen volt kezelni a válságot. A kórházban lévő miniszterelnököt Horváth Balázs belügyminiszter helyettesítette. A tizenegy miniszterből négy külföldön tartózkodott.

A taxisok 25-én este kivonultak a Országház elé és követelték, hogy vonják vissza a döntést, mert így a megélhetésük kerül veszélybe. Siklós Csaba közlekedési miniszter azonban elutasította a követelésüket, mondván, nincs erre mód, az ország kényszerhelyzetben van. Erre a taxisok az utcára vonultak, és az ország több pontján megbénították a forgalmat másnap reggelre.

Technikai feltételek

A taxisblokád sikere alapvetően két dolognak volt köszönhető: Az 1982-es piacnyitást követően 1990-ben Budapesten több taxis volt, mint New Yorkban: közel húszezren dolgoztak engedéllyel és legalább ötezren feketén. 2013-ban már csak hozzávetőlegesen hatezer taxi futott a főváros útjain. A siker másik tényezője az volt, hogy a taxisoknak olyan kommunikációs hálózatuk volt, amivel abban a korban csupán a rendőrség, a mentőszolgálat és a hadsereg rendelkezett. Mobiltelefon híján a CB-rádió biztosította azt a kommunikációs rendszert, amely lehetővé tette az országot megbénító demonstrációt.

A CB-kommunikáció nem titkosított, tehát bárki (így a rendészeti szervek is) le tudja hallgatni, ennek ellenére a szervezés hatékony volt. Sokak szerint ez is oka volt az ún. CEPT-szabvány bevezetésének,, amellyel az amatőr rádiózást engedélyhez kötötték, megnehezítve ezzel a CB-rádiózást is.

A blokád időrendben

Október 25-én este fél 10-re dr. Barna Sándor, Budapest rendőrfőkapitánya a következőkben állapodott meg a taxisok képviselőjével, Horváth Pállal: a taxisok szabad közlekedést biztosítanak a Lánchídon, ennek fejében viszont a belügyminiszter már reggel 8 órakor tárgyalásokat kezd velük a benzin árának alakításáról. A taxisok megígérték azt is, hogy a többi hídon időnként átengednek járműveket.

Másnap, október 26-án délre az ország főútvonalain „összeomlott” a közlekedés, ám a taxisok megígérték, hogy továbbra is biztosítják az utak járhatóságát. Közben az Árpád híd pesti hídfőjénél rendőri erődemonstráció kezdődött, de a többezres tömeg nem engedte át a rendőröket a hídon. Horváth Balázs belügyminiszter utasítására a rendőrség meghátrált. Később Barna Sándor, Budapest rendőrfőkapitánya kijelentette: amennyiben parancsot kap a tömegek elleni erőszakos fellépésre, lemond tisztségéről.

Este 6 órára a tárgyalások újrakezdődtek, a kormány szerint egy általános üzemanyagár-visszaállításra nincs lehetőség, azonban léteznek olyan technikai megoldások, amelyek megkönnyíthetik a taxisok munkáját. Göncz Árpád akkori köztársasági elnök este beszédet tartott a televízióban, amelyben felkéri a kormányt a tárgyalások folytatására, annak végéig az áremelés felfüggesztésére, a taxisokat a blokád feloldására, és mindenkit bölcsességre és megfontoltságra.

Október 27-én, szombat hajnalra ideiglenes megállapodás született, ennek értelmében a taxisok felfüggesztik a blokádot, és vasárnap délelőtt folytatják a tárgyalásokat az Érdekegyeztető Tanáccsal együtt. A taxisok többsége, többek között az SZDSZ-es politikusok bátorítására, ezzel nem értett egyet, és tovább folytatták a tüntetést. Mindeközben az országban az autós közlekedés szintén megbénult, buszok sem tudtak közlekedni. Nem volt rendes az élelmiszer-ellátás, volt ahol 4-5 órákat kellett sorba állni a kenyérért.

Szombaton délután 3-kor Ausztria üzemanyagszállítmányokat ajánlott fel Magyarországnak azonnali segítségként az üzemanyag-áremelés és az útlezárások miatt kialakult helyzet enyhítésére.

Este 10 órakor a kormány bejelentette, hogy reális lehetőséget lát literenként 10–12 forintos kedvezményre, illetve kompenzációra, szakmai tárgyalások során megállapítandó mennyiségi keretek között. A nyugodt érdekegyeztetésnek azonban feltétele, hogy az útelzárások az egész országban megszűnjenek.

Ám este 11-kor a Belügyminisztérium kiadott egy, a korábbi nyugodt megállapodással ellentétes, erőszakos hangvételű közleményt az országos rendőrfőkapitány, Szabó Győző aláírásával, amelyben a taxisokat felszólították a blokád beszüntetésére. A feszült helyzetet a Magyar Televízió Napzárta című műsora oldotta fel, amelyben Szabó Győző egyértelműen kijelentette, hogy nem lesz erőszakos rendőri beavatkozás a taxisokkal szemben.

Október 28-a, vasárnap este 9 óra: A dél óta tartó többszöri érdekegyeztető tárgyalásokon elfogadták a 12 forintos literenkénti kompenzációt, ezután a taxisok megszüntették a blokádot, és az utak felszabadultak.

A kormány a benzin és gázolaj kiskereskedelmi forgalmazásának költségeit végül hatósági árasról szabadárasra változtatta.

Politikai vonatkozások

Ezt követően a Országgyűlés tavaszi ülésszakán Göncz Árpád köztársasági elnök a parlament elé terjesztette a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. A törvénynek aktualitást adó taxisblokádnak országosan több százezer résztvevője volt, akik a hatályos törvények alapján bűncselekményeket követtek el, mivel a tüntetést nem jelentették be 72 órával annak kezdete előtt, illetve közérdekű üzem működését bénították meg. A közkegyelemről szóló törvény megalkotásával az állam lemondott felelősségre vonásukról.

Az elégedetlenségi mozgalomba bekapcsolódtak a pártok is: az ellenzékben lévő SZDSZ politikusai a barikádokon szónokoltak, az MDF pedig a kormány melletti szimpátiatüntetést szervezett.

Az ellenzékben lévő Fidesz frakcióvezetője, Orbán Viktor a háromnapos válság után a parlamentben elmondott beszédében úgy fogalmazott: hazudott a kormány, mivel még a bejelentés előtt is tagadta, hogy áremelésre készül.

A művészetben

• Tősér Ádám Blokád című magyar filmdrámája (2022) (Oscar-díjra nevezett alkotás)

Szóbeszédek, elméletek

A rendszerváltás utáni első komoly kormányellenes megmozdulás sok szempontból különlegesnek számított, természetesnek vehető, hogy ezzel kapcsolatban számos téves információ, vagy a valóságot szándékosan elferdítő legenda maradt a köztudatban. Ezeket nem lehet mindig egyértelműen bizonyítani vagy megcáfolni.

• Horváth Balázs ittas volt, amikor a parlament ablakában megjelent:

A felvételeken látható, hogy valóban megbillen, ebből következtethetnek erre, viszont a munkatársai visszaemlékezései szerint, egy székre állt fel, és a többiek megragadták hátulról, hogy ki ne essen, emiatt tűnik úgy, mintha elveszítené az egyensúlyát. Ugyanakkor, mikor Juszt Lászlónak nyilatkozik a TV Híradó kamerája előtt, beszéde láthatóan szétesett, zavaros.

• A blokád ellen a kormány a Honvédség bevetését tervezték, erőszakosan akartak fellépni a tüntetőkkel szemben; „lövetni akartak”:

A kormány a taxisokkal való egyezkedés mellett párhuzamosan valóban felmérte, hogyan lehetne felszámolni az úttorlaszokat, és mivel a rendőrségnek nem voltak olyan eszközei, amelyekkel meg tudták volna oldani, szóba került a Honvédség emelődarus teherautóinak alkalmazása. Horváth Balázs belügyminiszter kijelentette, hogy minden törvényes eszközzel helyreállítja a rendet (barátai között azonban „viccesen” azt is mondta: „bedobjuk őket a Dunába”). Ugyanakkor már a háttéregyeztetések során kiderült, hogy a Honvédség vezetősége részéról nincs együttműködési szándék és Göncz Árpád köztársasági elnök sem értett egyet a közreműködéssel. A kezdeti rendőri erődemonstrációt sem követte több.

• A kormány szerette volna előkészíteni a benzináremelést, elmagyarázni miért van rá szükség, és nem tehet arról, hogy ez váratlanul érte az embereket (pl. Antall József beszédéből, amit nem engedett az MTV adásba, megérthették volna, és nem okozott volna ekkora felháborodást).

A kormány tisztában volt az ország nehéz gazdasági helyzetével, azonban a Kádár-korszakból örökölt tanácsrendszer lecserélésére kiírt első önkormányzati választások előtt erről szándékosan nem kommunikált, hogy ne rontsa a kormánypártok esélyét. Amikor kiderült, hogy az ország tartalékai már csak néhány napra elegendők, szándékosan döntöttek az azonnali emelés bejelentéséről (21-én döntöttek, 25-én jelentették be), mert egy előzetes bejelentés felvásárlási rohamot okozott volna. Az MTI az áremelés napján délelőtt még azt a hírt közölte, hogy ez nincs napirenden a kormányülésen, majd délután mégis bejelentették azt. Az árváltozás mértéke önmagában is sokkoló volt. (Az Antall József kérésére elkészült „interjút” az MTV elnöke a választások előtt, szeptemberben valóban nem engedte adásba, és utána is a kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekedve csak úgy, ha Göncz Árpáddal is készül ilyen és ezzel együtt kerül bemutatásra, azonban az interjút Göncz lemondta. Antall ugyan fél órán keresztül beszél a súlyos gazdasági helyzetről és az eladósodottságáról, a piacgazdaság szükségességéről, a befektetők bizalmáról; azonban arról egyáltalán nem beszél, hogy a kormány ennélfogva drasztikus áremelésekre kényszerül.)

• A blokád nem spontán reakció volt (az ellenzék / a volt rendszer titkosügynökei / a CIA kormányellenes tevékenysége):

Klasszikus összeesküvés-elmélet (konteó), amely a történésekből visszamenőlegesen feltételezéseket von le, és azokat tényként kezelve következtet a szervezkedésre. Pl. a korábbi állambiztonsági hivatal elbocsátott munkatársai közül sokan taxisként keresték kenyerüket, ezért biztosra vehető, hogy kihasználták az elégedetlenséget és a CB-rádiók nyújtotta lehetőségeket egy puccskísérletre (sőt mivel a szervezkedés országos szintű, ezért biztos hogy fel is erősítették a rádiókészülékeket). Pl. A külföldi titkosszolgálatok élénken érdeklődtek a demokratikus átalakulási folyamatokról, így politikusokkal is tartották a kapcsolatokat, ezért biztosra vehető, hogy ők befolyásolták, irányították is a politikusokat. Pl. SZDSZ-esek a taxisok oldalán kiálltak a törvénytelen blokád mellett az utcán, ezért biztosra vehető, hogy már előtte is törvénytelenül szervezkedtek a kormány ellen; stb. Arra a tényre, hogy ezek mind csak feltételezések és nincsen rá bizonyíték, az elmélet támogatói szintén úgy tekintenek, hogy az a szervezettséget támasztja alá, hiszen jól megszervezve elrejtették, és eltitkolják a bizonyítékokat. Az elmélet támogatói sokszor azokra a kérdésekre sem próbálnak észszerű magyarázatot adni, hogy egy sikeres puccs után pl. hogyan kerülhettek volna vissza állásaikba a volt ügynökök, pl. a külföldi államoknak milyen haszna lett volna belőle, vagy pl. az SZDSZ hogyan tudott volna kormányt alakítani. Arra a kérdésre, hogy ha ilyen jól szervezettek voltak, akkor miért nem sikerült a puccs, az szokott lenni a válasz, hogy ez csak a szerencsén múlt, illetve ilyen ügyesen kezelte a helyzetet az Antall-kormány.

További információk

• Szekér Nóra–Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád I. Egy belpolitikai válsághelyzet története – tanulmányok, interjúk. RETÖRKI Könyvek 12/I. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2015
• Riba András László–Házi Balázs (szerk.): Taxisblokád II. Egy belpolitikai válsághelyzet története – dokumentumok. RETÖRKI Könyvek 12/II. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2015
• Retro: Antall-kormány, BL-döntő, kárpótlás, taxisblokád – A Világgazdaság összefoglalója
• 17 éve erőszakmentes volt a taxisblokád – A Figyelőnet összefoglalója
• „Szablyás emberek ugráltak a mentő tetején” – 20 éve volt a taxisblokád – Az Origo összefoglalója (20. évforduló)
• 1990. októberi fotó: "ÉLJEN A (VALÓBAN) NAGY OKTÓBERI FORRADALOM"
• Élje át újra a taxisblokádot! – Az Index percről percre sorozatának az 1990-es taxisblokádra kitalált változata.
• Taxisblokád. Magyar dokumentumfilm, 2001, r. Rechnitzer Tamás
• Taxisblokád, youtube.com
• Somorjai Miklós: Taxisblokád – a szakirodalom, a sajtó és a közvélemény-kutatások tükrében (pdf) pp. 1–42. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (PTE BTK), 2003. (Hozzáférés: 2013)