Bibó István Szakkollégium

A Bibó István Szakkollégium az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nappali tagozatos hallgatóinak szakmai, baráti és lakóközössége. Az intézmény Budapest XI. kerületében, a Ménesi út 12. szám alatti épületben található. 2017 és 2019 között a szakkollégium Ménesi úti épülete felújítás alatt állt, ez idő alatt a szakkollégiumnak ideiglenesen a Hotel Peregrinus adott helyet.[1] A hatvan bentlakó mellett a közösséget mintegy húsz-negyven külsős szakkollégista alkotja.

ELTE Bibó István Szakkollégium
Egyetem ELTE
Kar ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
Alapítva 1983
Cím 1118 Budapest, Ménesi út 12.
Igazgató dr. Matyasovszky-Németh Márton
Befogadólétszám 68 fő

Elhelyezkedése
Bibó István Szakkollégium (Magyarország)
Bibó István Szakkollégium
Bibó István Szakkollégium
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 28′ 46″, k. h. 19° 02′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 46″, k. h. 19° 02′ 51″
Az ELTE Bibó István Szakkollégium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz ELTE Bibó István Szakkollégium témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

„Folyosó Szakkollégium” korszak (1977–1983) szerkesztés

Az ELTE Bibó István szakkollégium létrejöttének gyökerei térben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kőrösi Csoma Sándor Kollégiumáig, időben az 1977/78-as tanévre nyúlnak vissza.

Abban a tanévben Kéri László vezetésével a Budaörsi úti kollégiumban létrejött egy olyan szervezett közösség, amit a mai Bibó elődjének tekinthetünk, és amit még akkor „folyosó szakkollégiumnak” neveztek. Az alapítók mintegy 20-30 joghallgató a szakkollégiumi formát találták az egyetemi szabályzatban az egyetlen lehetőségnek arra, hogy viszonylagos autonómiájával egyfajta új kollégiumi létformát, másként gondolkodást, szabadabb kommunikációt és a társadalomtudományokban való nagyobb elmélyülést tegyen lehetővé az érdeklődő és tehetséges joghallgatók számára. A kezdeti szakkollégium egy olyan rendszeres együttlétre építő alternatív kollégiumi életforma volt, amelynek létrehozását a fennálló oktatási rendszerrel szembeni elégedetlenség és a társadalomtudományi kulturáltságban meglévő hiányosságok pótlásának igénye motiválta. Az első néhány év sikeres volt, a kollégisták számtalan programot, vitát, kiscsoportos foglalkozást szerveztek, amelynek keretében kirajzolódottak az önkormányzatiság, és így a szakkollégium későbbi sarokpontjai. A Bibó ebben az időszakban került szorosabb kapcsolatba a Közgázon akkor már tíz éve működő, a fiatal értelmiség körében már fogalommá vált Rajk László Szakkollégiummal. Külön épületben működött, az egyetem irányításától teljesen függetlenül, önálló képzési rendszere volt, visszajáró oktatókkal, és – ez rendkívül fontos – saját felvételi eljárásban választották ki a bekerülőket. A Rajk a haldokló pártállamban egyike lett azoknak a kis szigeteknek, ahol szabadon lehetett gondolkodni, beszélni, írni. Gyakran megfordultak itt a formálódó ellenzék legjelesebb képviselői, és gondolataik ebben a közösségben termékeny talajra találtak. Teljesen egyértelmű volt, hogy a Rajk mintául kell, hogy szolgáljon a budaörsi szakkollégistáknak, ha tovább akarnak lépni az intézményesülés felé, és komolyabb szerepet akarnak vállalni egy új értelmiség utánpótlásának képzésében.

„Hőskorszak” (1983–1988) szerkesztés

A szakkollégisták sikertelen összeköltözési kísérlete után végül hosszas erőfeszítéseknek köszönhetően a Szakkollégium 1983 szeptemberében megkapta az engedélyt arra, hogy beköltözhessen az akkor még félkész állapotú Ménesi úti épületbe, amely mind a mai napig otthonul szolgál a bentlakásos szakkollégistáknak. Ezzel a hivatalos szakkollégiumi státusz elnyerésének utolsó komoly akadálya is megszűnt és ennek köszönhetően Stumpf István igazgató vezetésével megalakulhatott a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium, hogy 1985-ben aztán felvegye Bibó István nevet. Az akkor még mindenféle válogatás, felvételi nélkül a kollégiumba került heterogén társaság hosszú viták után végül az SzMSz elfogadásával létrehozta azt a szervezeti struktúrát, amelynek legfőbb megoldásai a részletszabályok módosulásával ugyan, de máig megmaradtak. Az alapvető jellemzők az autonómia, az igazgató jogkörének szűkítése, az önkormányzati szervek meghatározó jelentősége az ügyek intézésében, a szakmai munkában való részvétel kötelező jellege, nyilvános felvételi eljárás, és a közösségi élet fontosságának hangsúlyozása.

A szervezeti keretek megteremtése után pedig megkezdődhetett a színvonalas szakmai munka, amelyet a különféle konferenciák megszervezése, a kiscsoportos, gyakorlatorientált képzések beindulása és az elkészült OTDK-dolgozatok sokasága jelzett. A Bibó bekapcsolódott a szakkollégiumi mozgalomba, rendszeresen részt vett az országos szakkollégiumi találkozókon és hozzájárult a mozgalom arculatának fenntartásához. Emellett a kollégium aktív résztvevőjévé vált a közéletnek. Olyan előadások és viták jellemzik a korszakot, amelyben lehetőség volt a tabuk áttörésére, a kritikát megfogalmazására, voltaképpen: a szabad kommunikációra. Mindezekkel együtt a nyolcvanas évek derekától a Bibó is a demokratikus nyilvánosság egyik gyakorlóterepévé vált.

Ismert tény, hogy a Szakkollégiumban alapították meg 1988. március 30-án az 1989-90-es rendszerváltozásban meghatározó szerepet betöltő ifjúsági szervezetet, a Fiatal Demokraták Szövetségét. A közhiedelemmel ellentétben azonban a harminchét alapítóból mindössze tízen voltak a kollégium tagjai, a többiek a közgazdászok (elsősorban a Rajk László Szakkollégium tagjai) markáns csoportján kívül bölcsészek és tanárképző főiskolások közül kerültek ki.

Az identitászavar és az átmenet korszaka (1988–1996) szerkesztés

A politizálás új kereteit megadó pártok létrejöttével, a demokratikus intézmények kiépülésével a szakkollégiumok tehát elvesztették tevékenységük egyik – addig talán legfontosabb – értelmét, és identitászavarral küszködtek. A kilencvenes évek eleje a helykeresés Bibó számára is. Az igazgatói székből 1988 őszén távozó Stumpf István helyét Gyekiczki András vette át, majd két év múlva Csapody Tamás lett az igazgató, aki ezt a tisztséget 1992 elejéig töltötte be. Őt követően Szemerei Péter lett a Bibó igazgatója, egészen 1996-ig. Hamarosan világossá vált, hogy az új helyzetben a kollégiumnak nem más a feladata, mint hogy magas fokon képzett, tájékozott, társadalmilag érzékeny, kreatív jogászokat képezzen. A Szakkollégium pedig, ahogy Kéri László egy interjúban elmondta: “…egy soha vissza nem térő, páratlan szellemi felkészülési folyamat.”

A jelenlegi keretek kiépülésének korszaka (1996–) szerkesztés

Az új korszak kezdete a lendületes és koncepciózus új igazgatóhoz köthető. Papp Imre igazgatósága alatt 1996-tól sor került a Tanulmányi Szabályzat reformjára, valamint a Ménesi úti épületben számos fontos infrastrukturális fejlesztés is lezajlott, így gyakorlatilag az összes intézményi és tárgyi feltétel adottá vált a valóban színvonalas munkához. A szakmai munka új lendülete eredményeként a Szakkollégium számos eredményes OTDK-szereplést, kiadványt, konferenciát és más sikeres programot mondhat magáénak. Őt követte az igazgatói poszton 2002-től Schenk Borbála, akinek kétéves igazgatósága alatt számos jelentős reform született meg. Ebben az időszakban nyerte el ugyanis végleges formáját a Választmány valamint a szakmai munkát az újonnan létrehozott műhelyrendszer köré szervezték. Ekkor még csak négy műhely működött: Büntető Tudományok Műhelye, Civilisztika Műhely, Közjogi Műhely valamint a Nemzetközi és Európai Jogi Műhely.

Sántha Ágnes 2004-től kezdődő igazgatósága alatt jött létre a Szakkollégium Politikatudományi Műhelye, amellyel intézményesült a politológus hallgatók képzése is. Ezenkívül átalakították a felvételi eljárást (háromfordulós felvételi rendszer), a műhelyrendszer keretei között történő oktatás szabályait is finomították, valamint újra bevezetésre került a kötelező úgynevezett tutori dolgozatok megírására is. Ugyanettől az évtől vált hagyománnyá, hogy azok a végzett bibós hallgatók, akik teljesítették a Tanulmányi Szabályzatban megfogalmazott követelményeket tavasszal ünnepélyes keretek között átvehették bibós diplomájukat. Az ELTE Alkotmányjog tanszékén tanító oktató korábbi szakkollégista Pozsár-Szentmiklósy Zoltán 2008-tól 2012-ig volt a Bibó igazgatója, majd őt követte a 2012-ben megválasztott Tar Adrienn. A Kollégiumot ezt követően 2016-tól 2020-ig Milánkovich András, majd 2020 és 2021 között Fazekas János vezette. 2021 nyara óta Matyasovszky-Németh Márton a Kollégium igazgatója.[2]

Ma a Szakkollégium célja tehát magasan kvalifikált, a szakma és a munkaerőpiac elvárásainak és kihívásainak megfelelni képes jogászok és politológusok képzése. A közösség – a Szakkollégium alapelvei által vezérelve – minden rendelkezésre álló eszközzel segíti tagjai tudásának bővítését, továbbá arra törekszik, hogy a diákjaiból művelt, tájékozott, széles látókörű és szociálisan érzékeny emberek legyenek.

Igazgatók szerkesztés

  • Stumpf István (1983–1988)
  • Gyekiczki András (1988–1990)
  • Csapody András (1990–1992)
  • Szemerei Péter (1992–1996)
  • Papp Imre (1996–2002)
  • Schenk Borbála (2002–2004)
  • Sántha Ágnes (2004–2008)
  • Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2008–2012)
  • Tar Adrienn (2012–2016)
  • Milánkovich András (2016–2020)
  • Fazekas János (2020–2021)
  • Matyasovszky-Németh Márton (2021–)

A szakkollégium célja szerkesztés

Az ország egyik legrégebbi szakkollégiumaként 1983 óta elsődleges célja szakmailag felkészült, közéleti kérdésekben tájékozott és a társadalom problémái iránt nyitott jogászok és politológusok képzése.

A Szakkollégium célja még a fentiek mellett, hogy a felnövekvő generációkat olyan alapvető állampolgári ismeretekkel vértezze fel, amelyekkel könnyebben boldogulnak felnőtt életük során, s felelős, tájékozott polgárrá válhatnak. Ennek érdekében minden tavasszal megrendezésre kerül az Állampolgári Nevelés Tábor, ahol 13-14 éves diákokat okítanak szakkollégisták állampolgári ismeretekre. E programnak többéves hagyománya van, s a résztvevőkben közös, hogy mindannyian Bibó Istvánról elnevezett intézményben tanulnak.

A szakkollégium felépítése szerkesztés

A szakkollégiumi képzés és a tudományos-szakmai munka a következő szakmai műhelyekben folyik:

  1. Büntető Tudományok Műhelye,
  2. Civilisztika Műhely,
  3. Közjogi Tudományok Műhelye,
  4. Nemzetközi és Európai Jogi Műhely,
  5. Jogelméleti Műhely,
  6. Politikatudományi Műhely.

A Szakkollégium működésének alapelvei: szakmaiság, tájékozottság, önállóság, kezdeményezés, felelősség, önkormányzatiság, nyilvánosság, egyenlőség és közösségiség.

A névadó szerkesztés

A Szakkollégium Bibó István nevét 1985-ben vette fel.[3]

Harkály-díj szerkesztés

A Szakkollégium fennállásának 25. évfordulója alkalmából annak Közgyűlése által 2008-ban alapított díj. A díjjal a Szakkollégium elismerésben részesíti azokat a személyeket, akik a Szakkollégium szakmai vagy közösségi életében különösen fontos szerepet játszottak, valamint kiemelkedő szakmai – tudományos teljesítményükkel a Bibó hírnevét öregbítették.

A díjnak két fokozata is van, egy tudományos és egy közösségi. A tudományos díjat az a volt Szakkollégista kaphatja, akit a szakkollégiumi tagságának megszűnését követően kifejtett szakmai tevékenysége alapján, a Közgyűlés erre méltónak tart. A közösségi fokozat nem csak volt szakkollégistáknak adományozható, hanem bárkinek, akit a Közgyűlés, a közösségért kifejtett áldozatos munkájáért erre méltónak talál. A díj odaítélése évente egyszer történik. Az eljárás során a szakkollégisták leadják jelöléseiket, akik közül a Közgyűlés választja ki a díj nyertesét.

Harkály-díjasok szerkesztés

  • Dr. Kukorelli István (2008)
  • Dr. Menyhárd Attila (2009)
  • Dr. Horváth Bianka (2009)
  • Dr. Bihari Mihály (2010)
  • Dr. Nagy Csongor István (2010)
  • Dr. Grad-Gyenge Anikó (2011)
  • Dr. Mándi Tibor (2011)
  • Dr. Gárdos Péter (2012)
  • Dr. Hack Péter (2012)
  • Dr. Marosi Zoltán (2013)
  • Dr. Stumpf István (2013)
  • Dr. Aáry-Tamás Lajos (2014)
  • Dr. Andrékó Csilla (2015)
  • Dr. Tar Adrienn (2015)
  • Dr. Sebők Miklós (2016)
  • Dr. Gárdos-Orosz Fruzsina (2017)
  • Dr. Franczel Richárd (2017)
  • Dr. Fazekas János (2018)
  • Dr. Sólyom Péter (2018)
  • Dr. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (2019)
  • Dr. Gyurkó Szilvia (2019)
  • Dr. Korom Veronika (2020)
  • Dr. Szeidl Ágnes (2020)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. http://hvg.hu/itthon/20180112_Bibo_Szakkollegium_brazil_szappanopera_LXVIII_resz
  2. Tisztségviselőink (hu-HU nyelven). Bibó István Szakkollégium, 2020. február 29. (Hozzáférés: 2022. december 13.)
  3. "Bibó István nevét 1985-ben felvevő kollégium..." (Forrás: a Szakkollégium saját weboldala) [1] Archiválva 2011. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2011. július 31.)

További információk szerkesztés