Főmenü megnyitása

Világgazdaság (napilap)

magyar gazdasági napilap

A Világgazdaság (a lap beceneve: zöld újság) 1969 óta megjelenő, a magyar és a világgazdaságról, üzleti életről tájékoztató napilap, amelyet az 1980-as években csak zárt körben terjesztettek. Ez a lap volt az elődje a HVG hetilapnak.

Világgazdaság

Ország  Magyarország
Alapítva 1969. január 3.
Kiadó Mediaworks Hungary Zrt.
Főszerkesztő Deák Bálint (2016. november 8. – )
Nyelv magyar
OCLC 922658750
ISSN 0042-6148
A Világgazdaság weboldala

TörténeteSzerkesztés

A lap létrehozását Tardos Márton közgazdász kezdeményezte még 1968-ban, az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor. Tardos akkoriban a Konjunktúra- és Piackutató Intézetben dolgozott, így egyfelől pontosan tudta, hogy a gazdasági vezetők körében nagy szükség van egy ilyen lapra, másrészt a korszak nehézkes és pártirányítású sajtóirányításával könnyebben el tudta fogadtatni a lapindítás indokait. A lap tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Konjunktúra- és Piackutató Intézet lett, kiadója pedig a Hírlapkiadó Vállalat.[1]

A lapnak 1968 októberében két próbaszáma jelent meg, majd novemberben még további mutatványszámok. A hivatalos megjelenés csak 1969 januárjától indult. A Világgazdaság elsődleges célja a hazai gazdasági és kormányzati vezetők napi tájékoztatása volt a világgazdaság, illetve a magyar gazdaság legfrissebb eseményeiről, trendjeiről. Az akkori Magyarországon egyedülálló módon a nagy nyugati hírügynökségek anyagait (Reuters, Associated Press, UPI) a Világgazdaság szerkesztősége közvetlenül és azonnal telexen megkapta.[2]

A lap a kor többi sajtótermékéhez képest viszonylag szabad szellemben, az MTI erősen szűrt híranyagain jelentősen túlmutató forrásokra támaszkodva közölhette a világgazdaság híreit, ami számos konfliktusnak volt a forrása. Várkonyi Péter és Marjai József bírálták a lapot és igyekeztek ellehetetleníteni. Az új gazdaságpolitika megfeneklését és Nyers Rezső háttérbe vonását követő években nagyon komolyan felmerült a lap megszüntetése is. Egyfajta kompromisszumos megoldásként, a lap szerkesztőségéből alapították meg a HVG (akkor még Heti Világgazdaság) című hetilapot, melynek első lapszáma 1979. június 7-én (május 9-i próbaszámmal) jelent meg,[3] és ezzel közel egy időben - június 1-től - a Világgazdaság lekerült az újságosstandok polcairól, és zárt terjesztésű, a Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatainak járó lappá minősült vissza.[2] Ezt a korlátozást csak 1988-ban oldották fel, az azévi április 9-i lapszám volt közel egy évtized után az első, amelynek a fejlécéről lekerült a belső használatra felirat.[4]

Szerkesztősége és kiadóiSzerkesztés

kinevezés megszűnés főszerkesztő
1969. január 3. 1991. április Gyulai István
1991. május 2. 1992. szeptember 30. Vince Mátyás
1992. október 1. 1994. szeptember 15. Dunai Péter
1994. szeptember 16. 1995. február 28. Varga András
1995. március 1. 1998. február 17. Kocsi Ilona
1998. február 18. 2007. február 7. Bánki András
2007. február 8. 2010. augusztus 31.[5] Kocsi Ilona
2010. szeptember 1.[5] 2011. szeptember 14.[6] Balasi Tamás
2011. szeptember 15.[6] 2013. december 12.[7] Újvári Miklós
2014. október 1.[8] 2015. október 1.[9] Tóth Levente
2015. október 2.[9] 2016. november 8.[10] Mezősi Tamás
2016. november 8.[10] Deák Bálint

A lap első és leghosszabb ideig hivatalban lévő főszerkesztője Gyulai István volt 1968-tól 1991 áprilisáig,[11] ténylegesen azonban csak 1992 októberében vonult nyugállományba. Távozását követően egy szerkesztőbizottság vette át a vezetést, tagjai Elek János, Emőd Pál, Szabó Márta voltak, a bizottság elnöke pedig Vince Mátyás, így a főszerkesztői titulus formálisan Vincét illette. 1992 után a szerkesztőség élén leghosszabb ideig - mintegy 9 évig - Bánki András, illetve Kocsi Ilona állt, aki az ezredforduló környékén öt évre a Magyar Hírlap főszerkesztői székébe került, de előtte és utána összesen hat évig a Világgazdaság élén állt, és főmunkatársként is évekig dolgozott a lapnál.

A szerkesztőség kezdetben a Dorottya utca 6. szám alatt volt, a Technoimpex-székházban, majd egy évtized után átköltöztek a Wesselényi utca 57-be. A rendszerváltást követően Budára költözött a lap, ahol számos helyen megfordultak, így a Bécsi úton, a Naphegy tér 8-ban, az MTI székházában, majd a Maros utcában és a Városmajor utcában, hogy aztán visszaköltözzenek a Bécsi útra, a volt Népszabadság-székházba.

A lapnak 1996 óta van honlapja (www.vilaggazdasag.hu), a cikkek azonban csak 2002 óta érhetők el a www.vg.hu címen.

A lapot a rendszerváltást megelőzően a szokásoknak megfelelően a Hírlapkiadó Vállalat jelentette meg, majd 1991-ben megalakult a Zöld Újság Rt.,[12] amely 2014-ig volt a lap kiadója. 2001-ben[13] a kiadóvállalatba bevásárolta magát az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., amely 2014. október 8-án[14] eladta lapjainak zömét a Mediaworks Hungary Zrt.-nek. A Világgazdaság így a Zöld Újság Zrt.-től a Mediaworkshöz került.

A lap zöld színe és fejléceSzerkesztés

A lap már az első próbaszámtól kezdődően világoszöld papíron jelent meg. Ennek okára két magyarázat ismert: az egyik szerint a példakép a Financial Times nevű - egyébként rózsaszínű - gazdasági lap volt, az eredeti szándék csak annyi volt, hogy a magyar lap ne fehér legyen. Mivel a túl hasonló megoldást fennhéjazónak tartották volna, ezért döntöttek a zöld szín mellett. A másik verzió szerint egyszerűen csak zöld papírt tudott szerezni a nyomda, tehát véletlenül alakult úgy, hogy ez lett a Világgazdaság "védjegye".[15]

A lap fejlécében 1969-től kb. 2002-ig egy földgömb szerepelt, amin a Lánchíd stilizált alakja is látható volt. Ez a földgömb valamikor 2002 körül került ki a fejlécből. A logót Gugi Sándor képregényrajzoló tervezte, aki a Világgazdaság indításakor még a lap munkatársa volt.[16]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Világgazdaság 1968-2015. Arcanum (2017) (Hozzáférés: 2018. szept. 4.)
  2. a b Vince Mátyás: Hogyan született a HVG? Beszélő, III. évf. 11. sz. (1998. nov.)
  3. 1979: Megszületik a Heti Világgazdaság. Index.hu (2009. jún. 8.) (Hozzáférés: 2018. szept. 5.)
  4. Camlap. Világgazdaság, XX. évf. 68. sz. (1988. ápr. 9.) 1. o.
  5. a b Új főszerkesztő a Világgazdaságnál. 24.hu (2010. aug. 30.) (Hozzáférés: 2018. szept. 4.)
  6. a b Távozik a Világgazdaság főszerkesztője. Hvg.hu (2011. szept. 14.) (Hozzáférés: 2018. szept. 4.)
  7. A Világgazdaság felelős szerkesztője belebukott a csalási ügybe. Magyar Nemzet (2013. dec. 12.) (Hozzáférés: 2018. szept. 4.)
  8. Új vezetők a Világgazdaságnál és a Népszabadságnál. Origo (2014. okt. 2.) (Hozzáférés: 2018. szept. 4.)
  9. a b Mezősi Tamás a Világgazdaság főszerkesztője. Médiapiac (2015. szept. 30.) (Hozzáférés: 2018. szept. 4.)
  10. a b Új főszerkesztő a Világgazdaság élén. Világgazdaság (2016. nov. 7.) (Hozzáférés: 2018. szept. 4.)
  11. A történet eleje. Világgazdaság, XXIII. évf. 83. sz. (1991. máj. 3.) 1. o.
  12. Megalakult a Zöld Újság Rt. Világgazdaság, XXIII. évf. 187. sz. (1991. szept. 28.) 1. o.
  13. Marnitz István, Hőnyi Gyula: Két Zöld Újság-tulajdonos lett az Axel Springeré. Napi.hu (2001. aug. 27.) (Hozzáférés: 2018. szept. 5.)
  14. Mediaworks, a magyar médiapiac mamutja. Hvg.hu (2016. okt. 8.) (Hozzáférés: 2018. szept. 4.)
  15. Egy kis lap nagy története. Világgazdaság, XXX. évf. 250. sz. (1998. dec. 30.) 6. o.
  16. Gyöngy Kálmán: Gugi Sándor. Magyar Karikatúra (2008) (Hozzáférés: 2018. szept. 5.) arch