Wikipédia

Személyi jövedelemadó

Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

A személyi jövedelemadó a magánszemélyek jövedelmére kivetett adó. Bevallása évente esedékes, az év közben a munkáltató által levont adóelőleg beszámításával. Az adó alapja a magánszemély összes jövedelme, többek között a munkáltatótól kapott fizetés, kamat, osztalék, ingó- és ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevétel ill. egyéb önálló jövedelem (pl. egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, ingatlan bérbeadó esetében). Az adó mértéke a legtöbb országban progresszívan emelkedik, vagyis a magasabb jövedelemhez magasabb adókulcs tartozik.

A személyi jövedelemadó MagyarországonSzerkesztés

AdóalanySzerkesztés

AdótárgySzerkesztés

AdóalapSzerkesztés

Az adóalapot képezik a magánszemélyek által szerzett éves összes jövedelem, így többek között a munkáltatótól kapott fizetés, kamat, osztalék, ingó- és ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevétel ill. egyéb önálló jövedelem (pl. egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, ingatlan bérbeadó esetében).

AdómértékSzerkesztés

Magyarországon a személyi jövedelemadó 1996 és 2010 között több más országhoz hasonlóan többkulcsos volt, így minél magasabb volt valakinek a jövedelme, a bevétel annál nagyobb százalékát kellett adóként befizetni. 2011. január 1. óta egykulcsos szja-rendszer van érvényben, amit előbb 16, majd 15 százalékban határoztak meg.

A személyi jövedelemadó mértéke
Időszak Az adóalaphoz viszonyítva
1996. január 1-től felső kulcs: 48% (900 000 Ft felett)
5. kulcs: 44% (550 001 és 900 000 Ft között)
4. kulcs: 40% (380 001 és 550 000 Ft között)
3. kulcs: 35% (220 001 és 380 000 Ft között)
2. kulcs: 25% (150 001 és 220 000 Ft között)
alsó kulcs: 20% (150 000 Ft-ig)[1]
2001. január 1. – 2001. december 31. felső kulcs: 40% (1 050 000 Ft felett)
középső kulcs: 30% (480 001 és 1 200 000 Ft között)
alsó kulcs: 20% (480 000 Ft-ig)[2]
2002. január 1. – 2002. december 31. felső kulcs: 40% (1 200 000 Ft felett)
középső kulcs: 30% (600 001 és 1 200 000 Ft között)
alsó kulcs: 20% (600 000 Ft-ig)[2][3]
2003. január 1. – 2003. december 31. felső kulcs: 40% (1 350 000 Ft felett)
középső kulcs: 30% (650 001 és 1 350 000 Ft között)
alsó kulcs: 20% (650 000 Ft-ig)[3]
2004. január 1. – 2004. december 31. felső kulcs: 38% (1 500 000 Ft felett)
középső kulcs: 26% (800 001 és 1 500 000 Ft között)[4]
alsó kulcs: 18% (800 000 Ft-ig)[5]
2005. január 1. – 2005. december 31. felső kulcs: 38% (1 500 000 Ft felett)
alsó kulcs: 18% (1 500 000 Ft-ig)[4]
2006. január 1. – 2006. december 31. felső kulcs: 36% (1 550 000 Ft felett)
alsó kulcs: 18% (1 550 000 Ft-ig)[6]
2007. január 1. – 2009. június 30. felső kulcs: 36% (1 700 000 Ft felett
alsó kulcs: 18% (1 700 000 Ft-ig)[7]
2009. július 1. (visszamenőleges hatállyal 2009. január 1-től) – 2009. december 31. felső kulcs: 36% (1 900 001 Ft és 7 500 000 Ft között)
alsó kulcs: 18% (1 900 000 Ft-ig)[8][9]
2010. január 1. – 2010. december 31. felső kulcs: 32% (5 000 000 Ft felett)
alsó kulcs: 17% (5 000 000 Ft-ig)[10]
2011. január 1. – 2015. december 31. 16%[11]
2016. január 1-től 15%[12]

Adókedvezmények és -mentességekSzerkesztés

A személyi jövedelemadóból igénybe vehető kedvezmények többek között:

  • négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK),
  • első házasok kedvezménye (EHK),
  • családi kedvezmény (CSK) és családi járulékkedvezmény (CSJK),
  • személyi kedvezmény (SZK),
  • 25 éven aluli fiatalok szja-mentessége.

Hatályos jogszabálySzerkesztés

1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 30. §.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 29.)
  2. ↑ a b Adóváltozások jövőre. Origo.hu, 2001. december 31. (Hozzáférés: 2022. július 30.)
  3. ↑ a b Átlagosan 2500 forinttal csökken az szja. Origo.hu, 2002. november 14. (Hozzáférés: 2022. július 30.)
  4. ↑ a b Kétkulcsos szja-tábla, vitatott árfolyamnyereség-adó. Index.hu, 2004. szeptember 10. (Hozzáférés: 2022. július 30.)
  5. ↑ Adókalkulátor a Pénzügyminisztérium honlapján. Index.hu, 2004. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 30.)
  6. ↑ 36%-os lesz az SZJA felső kulcsa. Privátbankár.hu, 2005. június 27. (Hozzáférés: 2022. július 29.)
  7. ↑ Hogyan adózunk januártól?. Index.hu, 2006. november 20. (Hozzáférés: 2022. július 31.)
  8. ↑ 2009. évi XXXV. törvény 15. §.
  9. ↑ Így változik az élet júliustól. Index.hu, 2009. július 1. (Hozzáférés: 2022. július 31.)
  10. ↑ Miért fizetünk többet januártól?. Origo.hu, 2009. december 14. (Hozzáférés: 2022. július 29.)
  11. ↑ 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról. Jogtár.hu. (Hozzáférés: 2022. július 29.)
  12. ↑ 2015. évi LXXXI. törvény az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról 2. §.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 29.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Személyi_jövedelemadó&oldid=25467239”