A bank a pénzügyi közvetítő rendszer legjellemzőbb eleme. Olyan pénzintézet, amely számos tevékenységgel, elsősorban hitelek közvetítésével foglalkozik; a náluk betétként elhelyezett pénzt másoknak kölcsönadják. A betétek után alacsonyabb kamatot fizetnek, a hitelek után magasabb kamatot vesznek, a kettő közti különbség pedig a bank nyeresége. A kapitalista gazdaságokban a bankrendszer általában kétszintű, vagyis a központi bank (ún. jegybank) elsősorban a bankrendszert irányító feladatokat látja el, az üzleti tevékenységet pedig a kereskedelmi bankok és más szakosított pénzintézetek végzik. Magyarországon 1987 óta kétszintű a bankrendszer.

A Magyar Nemzeti Bank épülete Budapesten
A Szabolcs Takarék egyik fiókja Balkányban

Fogalma szerkesztés

 
1970

A bank a hitelintézetek közé tartozó olyan pénzügyi intézmény, amely pénzügyi szolgáltatásokat nyújt. Legfontosabb tevékenysége hitelek nyújtása és betétek gyűjtése. Vagyis a gazdaság jelenleg felhasználatlan pénzmegtakarításainak begyűjtése (passzív bankügylet), és azok kihelyezése, aktiválása a gazdaság pénzszükségben lévő alanyaihoz (aktív bankügylet). Eképpen a modern tőkés gazdaság egyfajta motorjai. A bank hagyományosan a pénzügyi szolgáltatások díjából és a hitelekből származó kamatból jut haszonhoz. Újabban – mivel a viszonylag alacsony kamatlábak sokszor korlátozzák a bankok bevételi lehetőségeit – némely bank hiteltúllépési díjak és különböző befektetések útján is igyekszik jövedelemhez jutni.[1]

A szó eredete szerkesztés

A bank szó az olasz banca szóból ered, ami a német nyelvből származik és padot jelent, amely a középkori pénzváltó padokra utal.

A bankok működése banki engedélyhez kötött.

A hagyományos banki működésmódhoz képest alternatívaként megjelentek a fenntartható fejlődést, a társadalmi és környezeti szempontokat is figyelembe vevő, sőt integráló pénzintézetek: közösségi bank, etikus bank, zöld bank és alternatív bank elnevezésekkel.[forrás?]

Bank által nyújtott szolgáltatások szerkesztés

 
Régi bank széf ajtó.
 
Betétkönyv 1941-ben

Bár a bank által nyújtott szolgáltatások a bank típusától és országtól függenek, általában a következők vannak köztük:

  • pénz betétbe helyezése és kamatoztatása egy bankszámlán (passzív bankügylet)
  • hitel nyújtása magánszemélyek és társaságok részére (aktív bankügylet)
  • készpénz-helyettesítő fizetési eszközök: bankkártyák, hitelkártyák kibocsátása és pénzkiadó automaták üzemeltetése, csekkek kiállítása, beváltása
  • értéktárgyak biztonságos tárolása (például széfben)
  • pénzforgalmi szolgáltatások (pl: átutalások intézése, kötegelt pénz összegyűjtése és szállítása)
  • kezesség és bankgarancia
  • magán- és üzleti pénzügyi tanácsadás nyújtása
  • nyugdíjas évek megtervezése, nyugdíj-előtakarékosság lehetővé tétele.

A pénzügyi tranzakciókat többféle csatornán keresztül le lehet bonyolítani:

  • bankfiók: a fiókhálózat egyik tagja, melyen keresztül a pénzügyi műveletek széles köre elvégezhető
  • ATM: komputervezérelt telekommunikációs eszköz, mely pénzügyi műveletek elvégzését teszi lehetővé egy pénzintézet ügyfelei részére nyilvános területen, melynél nincs szükség személyzetre a kiszolgálás alatt.
  • levél
  • telefonos bankolás: egy olyan szolgáltatás, amit pénzügyi intézmények nyújtanak, mely lehetővé teszi ügyfelei részére, hogy telefonon keresztül bonyolítsák le pénzügyi műveleteiket
  • online banki ügyintézés: egy kifejezés, melyet az interneten bonyolódó (folyamatosan elérhető) kifizetésekre, átutalásokra használnak, melyhez használni kell a bank vagy hitelszövetkezet internetes oldalát

A bankrendszerek típusai szerkesztés

Egyszintű és kétszintű bankrendszerek szerkesztés

Az egyszintű bankrendszerben a központi és a kereskedelmi banki funkciókat is egy bank látja el. Magyarországon a rendszerváltás előtt egyszintű bankrendszer volt. A kétszintű bankrendszerben különválik a központi bank (jegybank) a kereskedelmi bankoktól.

A központi bank feladata a bankjegyek kibocsátása, a pénz-, valuta- és hitelpolitika irányítása, a nemzeti valuta értékállandóságának megőrzése, az állami pénztartalékok kezelése és őrzése, a kereskedelmi bankok működésének befolyásolása közgazdasági és pénzügyi szabályozó eszközökkel. Az üzleti bankok, más néven kereskedelmi bankok elsősorban betétgyűjtéssel, hitelezéssel, pénzforgalommal, értékpapírokkal, illetve befektetésekkel foglalkoznak. A szakosított pénzintézetek cégnevükben is viselik a bank szót. Nem végeznek teljes körű kereskedelmi banki tevékenységet, hanem egy-egy gazdasági területre, banki üzletágra szakosodnak.

Specializált és univerzális bankrendszerek szerkesztés

A szolgáltatások összetettsége alapján specializáltnak nevezzük azt a bankrendszert, illetve hitelintézetet, amelyben a kereskedelmi bankok a klasszikus kereskedelmi banki funkciótól eltérő pénzügyi szolgáltató tevékenységtől el vannak zárva. A legutóbbi időkig ez az angolszász tőkepiaci modellben létező típus volt. Az univerzális vagy kontinentális bankrendszer vagy hitelintézet esetében az ügyfelek és a bank kapcsolata a pénzügyi szolgáltatások széles körére kiterjed. Ez azt a fejlődési irányt jelenti, amikor a pénzügyi intézmények nemcsak lakossági és vállalati hiteleket adnak, illetve betéteket fogadnak, hanem befektetési termékeket is árulnak: értékpapírok (részvények, kötvények, befektetési jegyek), biztosítási szolgáltatások vagy vagyonkezelési szolgáltatások (trust) is.[2]

A bankok típusai szerkesztés

Központi bank vagy jegybank szerkesztés

Magyarországon ez a Magyar Nemzeti Bank, az Amerikai Egyesült Államokban szerepét a Federal Reserve System látja el. Jellemzői és feladatai:

  • pénzkibocsátás
  • az árfolyamstabilitás biztosítása
  • az infláció szintjének alacsonyan tartása
  • a vállalkozásokkal és háztartásokkal nem áll közvetlen kapcsolatban, hanem a kereskedelmi bankokkal
  • a kormány gazdaságpolitikáját támogatja abban az esetben ha a fenti célok teljesültek

Kereskedelmi bankok szerkesztés

  • Háztartásokkal és vállalatokkal állnak kapcsolatban.
  • Betéteket gyűjtenek.
  • Bankszámlákat vezetnek.
  • Bankközi átutalásokat hajtanak végre.
  • Hitelt nyújtanak a lakosság és a vállalkozások számára a bankban elhelyezett betétek terhére, amelyeket a hitelfelvevők újra a bakrendszeren keresztül használnak. Ennek során a bankrendszer összessége a jegybank által előírt kötelező tartalékrátától függő mennyiségű új pénzkínálatot hoz létre (pénzteremtés). [3]
  • Befektetési tevékenységet végeznek.
  • A kereskedelmi bankok is teremthetnek számlapénzt.
  • Valutát (kézzelfogható pénz) és devizát (számlapénz) váltanak.

Befektetési (letéti) bankok szerkesztés

  • A fő tevékenységi területük a vállalati kötvény és részvénykibocsátások szervezése, az eszközök és források nyilvántartása, kezelése, illetve a befektetésekhez kapcsolódó szolgáltatások (elemzések, tanácsadás.
  • Általában államokkal, nagy befektetőkkel és tőzsdei kereskedőkkel állnak ügyféli kapcsolatban.
  • Gyakran letéti minimummal rendelkeznek (pl minimum 100.000€ kell egy számla nyitásához)
  • Nem vagy csak korlátozottan foglalkoznak hitelezéssel, illetve egyéb kereskedelmi bankokra jellemző a bank saját tőkéjét érintő kockázatos tevékenységgel.
  • A számla virtuális "páncélszekrényként" működik, amelyre a befektető kezelési költség terhe mellett elhelyezheti a pénzét(forrás). A pénzből a letéti bank a saját maga által meghatározott keretek között az ügyfél számára, az ügyfél által meghatározott befektetési formákba fektet (részvények, értékpapírok, kötvények, nemesfémek) és ezeket a befektetéseket (eszközöket) szintén az ügyfél számlájára helyezi el.
  • A fenti mechanizmus miatt egy letéti számla általában két alszámlával rendelkezik. Egy a forrásoknak (Készpénz), egy pedig az eszközöknek (Befektetések)

A bankok jövedelmei szerkesztés

A bankok klasszikus bevételi forrása a kamatrés, ami a betéti, és a hitelkamat közötti különbség (a hitelkamat jól működő gazdaság esetén nem lehet nagyobb az ipari átlag tőkemegtérülésnél, mivel a termelés hasznából kell a kamatot visszafizetni), valamint a pénztári szolgáltatások díja (pénzváltási, számlavezetési díj stb.).

Jegyzetek szerkesztés

  1. A magyar költségvetés felét herdálják el az amerikaiak hiteltúllépési díj formájában Archiválva 2017. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, m.profitline.hu
  2. Vértesy, László. Jog és pénzügyek a bankszektorban. Akadémiai Kiadó, 122. o. [2020]. ISBN 978-963-454-480-7 
  3. Samuelson–Nordhaus I. kötet, 398–408. o.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés