Balkány

magyarországi város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 3.

Balkány (a 20. század elején 1945-ig Nyírbalkány) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye negyedik[6] legnagyobb területű települése, a Nagykállói járás városa. Első írásos említése 1214-ből származik a Váradi regestrumban. A település később a Gutkeled nemzetség birtoka lett, a középkori történetének legjelentősebb emléke a mai református templom. A török hódítások során a környék jelentős pusztítást szenvedett, de a törökök kiűzése után a falu gyorsan újjáépült. A Rákóczi-szabadságharc idején a helyiek aktívan részt vettek a küzdelmekben, majd a 18. és 19. század folyamán a falu fokozatosan fejlődött. Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Nagykállói járásához tartozott. 1971-ben nagyközségi, majd 2004-ben városi rangot kapott.

Balkány
Balkány képei (balról jobbra): Református templom, Szabolcs Vezér Általános Iskola és AMI, Szökőkút a Benedek János téren, Mamutfenyő Csiffytanyán, Bóbita Bölcsőde
Balkány képei (balról jobbra):
Református templom, Szabolcs Vezér Általános Iskola és AMI, Szökőkút a Benedek János téren, Mamutfenyő Csiffytanyán, Bóbita Bölcsőde
Balkány címere
Balkány címere
Balkány zászlaja
Balkány zászlaja
A város logója
A város logója
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNagykállói
Jogállásváros
Kerületei24
Alapítás éve1200-as évek[1]
PolgármesterPálosi László (FideszKDNP)[2]
Jegyződr. Tóth János
Irányítószám4233
Körzethívószám42
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség5840 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság143[4] m
Terület90,01 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5]
Földrajzi középtájNyírség[5]
Földrajzi kistájKözép-Nyírség[5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′ 10″, k. h. 21° 51′ 25″47.769444°N 21.856944°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 10″, k. h. 21° 51′ 25″47.769444°N 21.856944°E
Balkány (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Balkány
Balkány
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Balkány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balkány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Népessége 2024-ben 5840 fő volt, a korszerkezetet tekintve elöregedő település. A lakosság egynegyede a kiterjedt tanyavilágban él, amely 24 „élő” tanyából áll. Nevezetességei a Gencsy-kastély, a Gödény-kúria, melyben rendőrőrs működik, valamint a Csiffytanyán található mamutfenyő. Mentőállomás 2001-től működik a városban a Megyei Mentőszervezet tizennegyedik mentőállomásaként. A város híres szülötte Benedek János újságíró, költő, nemzetgyűlési képviselő, Hajdu Frigyes műfordító, Várdy Huszár Ágnes professzor, irodalomtörténész és regényíró, illetve Madár János költő, író.

Nevének eredete

szerkesztés

A neve a balkány vizenyős, lápos hely jelentésű tájszóból származik, amely valószínűleg a törökből került a nyelvünkbe. Más források szerint a geszterédi csata idején Szent László király és Bali kán ütközött meg egymással, és a városnév Bali kán nevének módosulata.

Földrajza

szerkesztés

Domborzati viszonyai a Nyírségre jellemzőek, a terület enyhén nyugat felé lejt. Magasabb pontjai:

  • A legmagasabb pont: 169 m (Kismogyoróstól északkeletre 500–600 m-re)
  • Szőlő-hegy: 154 m (Balkány)
  • Gyűrűs-hegy: 160 m (Csiffytanya)

Finánc tag nevű városrészről keletre 1 km-re található a 173 m magas Sós-hegy, azonban ez a pont már Nyíradony területén helyezkedik el.

Megközelítése

szerkesztés

Balkány a Nyírségben, Nyíregyházától délkeletre közel 27 km-re, Debrecentől északkeletre 40 km-re, Nagykállótól 14 km-re, az M3-as autópálya 234-es csomópontjától délkelet felé, 20 km-re helyezkedik el. Területe délen nagy távolságra terjed, a Hajdú-Bihar vármegyei Nyíradonnyal és Hajdúsámsonnal határos, 24 tanyája ezen a területen található. További szomszédai nyugaton Geszteréd, északon Biri és Kállósemjén, keleten pedig Szakoly.

Növényzete

szerkesztés
 
A mamutfenyő Csiffytanyán

Felszínét kovárványos barna erdőtalaj, humuszos homok, helyenként réti talaj fedi. Erdőtársulásait akácosok és nyárfások alkotják egy kevés tölgy- és fenyőerdővel. Helyenként éger-, fűz- és nyírfacsoportokat is találunk. Növénytani ritkaság a Csiffytanyán álló mamutfenyő, amit 1860 körül ültetett Finta József balkányi lakos. A fa koronáját, amit 1968-ban egy villám kettéhasított, ma vasabroncsok fogják össze. A fenyőt 1989-ben a Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította, 2015-ben pedig az Év Fája verseny magyarországi döntőjében a második helyezett lett.[7]

Éghajlata

szerkesztés

A Nyírség éghajlata – és így Balkányé is – mérsékelten meleg: az évi napsütéses órák száma 2000, tehát több, mint az ország nyugati részén, de kevesebb, mint az Alföld déli felén mért 2100 óra. A középhőmérséklet 9,5–9,6 °C. Leggyakoribb az északkeleti és a délnyugati szél. A 19. századi belvízrendezési tervek gyökeresen megváltoztatták a település hidrológiai viszonyait, de még ma is vannak állandóan vagy időszakosan vízzel, nádasokkal borított határrészek. A város határában található egy mesterséges halastó, a Téglagödör.

Balkány éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)2,24,710,617,422,225,627,427,422,216,19,83,527,4
Átlaghőmérséklet (°C)−0,90,85,712,117,120,722,522,317,211,46,00,711,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)−3,8−3,00,96,311,315,317,116,712,27,02,6−1,9−3,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)374242567375816060545150681
Átl. páratartalom (%)80776860606061596373798168
Napi napsütéses órák száma458101112121297548
Forrás: Climate Data[8]


Története

szerkesztés
 
A Gödény-kúria, a rendőrőrs épülete

Balkány mint lakott település először 1214-ben szerepelt a Váradi regestrumban. Őslakosai kazárok és szlávok voltak, akik beolvadtak a honfoglaló magyarok közé. A lakosság a terület magasabb pontjain telepedett le. Az alacsonyabb helyeken található, a Nyírségre egykor igen jellemző áthatolhatatlan nyírvizek védelmet nyújtottak az ellenséggel szemben. A falu 1328-ban már templommal rendelkezett, András nevű papját említi a tizedjegyzék. A mai református templom homlokzata román kori nyomokat is őriz. A tulajdonosa gyakran változott: 1417-ben az álmosdi Csire családnak voltak itt birtokai. 1430-ban földesurai a Kállay család tagjai voltak, majd a Czudar családé lett. 1440-ben a Rozgonyiak vették zálogba a Czudar családtól, 1475-ben pedig már a petri Ders családot találjuk itt mint birtokost. 1477-ben a település birtokosa a Szokoly család volt.

Nagykálló várának felépítése (1570–1573) nagyban befolyásolta a település fejlődését, hovatartozását. A törökök Nagykállót 1578-ban el akarták foglalni, és a csata küzdőtereként Balkány egyik tanyája, Görénypuszta környékét választották. A vár elfoglalása nem sikerült a török hadnak, azonban a környék szinte minden falvát elpusztították, kirabolták. Balkány, Guth, Szakoly és a szintén balkányi határban fekvő, de a pusztítás után fel nem épülő Görény, valamint Perked községek teljesen elnéptelenedtek. Aba ekkor – a szájhagyomány szerint a török basa szeretőjének birtokai voltak itt – elkerülte a pusztulást. A törökök kiűzése után a település gyorsan felépült és megerősödött, Aba népe is a védettebb Balkányba települt át.

A Rákóczi-szabadságharc Balkányt is érintette. A lakosok közül 83 lovas (5 kompánia) és mintegy 70 gyalogos katona állt a fejedelem zászlaja alá. Részt vett a szabadságharcban Gencsy Zsigmond földesúr is, aki előbb (1703–1705) Károlyi Sándor mezei lovasezredének, majd 1705 őszétől haláláig a korábbi Kaszás Pál-féle lovasregimentnek volt a parancsnoka. Gencsy Zsigmond az 1706. augusztus 10. előtti napokban esett el a Karika-hágó mellett vívott összecsapásban. A Gencsy családnak kiterjedt birtokai voltak itt a 18. században. Kastélyuk, a Gencsy-kastély ma is áll. 1715-ben a vármegye lakossága mindössze 26 324 lélek volt. Ebből Balkányra kb. 1000-1200 lakos jutott.

Az 1720. évi regnicolaris összeírás szerint 20 lakott jobbágytelke volt, lakói használták az akkor még lakatlan Szakolyt és az azóta is puszta Abát. Az 1772-i úrbérrendezés során az előbbi századbeli birtokosai közül már senkit sem találtak itt. Tizenegy nemes birtokosa közül a gróf Barkóczy, Gencsy és Pribék családnak volt benne nagyobb része. Lakói: 19 telkes jobbágy és 10 házas zsellér, akik 9 hétnyolcad telket használtak.

 
A III. katonai felmérés térképe (1869–1887)

1839-ben a vármegye egyik legnagyobb faluja volt 3006 lélekkel. 1844-ben tagosítást hajtottak végre: eszerint a nemesi jogon bírt földterületeket teljesen elkülönítették az úrbéres birtoktól. Az úrbéres illetményeiket a biri határ felől eső határrészen a nagykállói és perkedi út között kapták meg. Balkány népessége ekkor már megközelítette a 3000 főt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején kb. 30 főt toboroztak Balkányból katonának. 1849 januárjában a helyi református gyülekezet felajánlotta templomuk harangját ágyúöntés céljára.

1848-ban 438 zsidó élt Balkányban, a legtöbbjük kereskedő volt, de jelentős volt a kézművesek és az iparosok száma is. Feltűnően magas volt közöttük a kultúrával, hitélettel foglalkozók aránya. Orvosa 1850 óta van Balkánynak. Az első orvosok: Weinberger Herman, László Elek, Bauer Lőrincz és Leitner András voltak. 1855 körül dalegylet alakult. 1858-ban létesült a posta. A heti vásárok jogát 1859-ben kapta a település. Az első gyógyszertár 1864-ben nyílt meg, a gyógyszerész Kékesi Imre volt. 1870-ben Balkánynak 413 háza és 3997 lakosa volt, határa 14 421 kataszteri hold. A kiegyezés után is folytatódott a fejlődés: 1875-ben olvasóegylet, 1877-ben gazdakör, ugyanebben az évben az iparos ifjúság számára olvasókör alakult.

1878-ban Balkány országos vásártartási jogot kapott, a vásártér a mai Kossuth-kert helyén volt. 1880-ban kisebb földrengés rázta meg a települést, a házak kéményei is ledőltek. A postához 1893-ban távírdát kapcsoltak. 1897-ben alakult meg a helyi takarékpénztár. 1900-ban 444 házban 4390 lakos élt, 15 527 kataszteri hold területen. 1909-ben megnyílt a környék első óvodája Balkányban, ahol az óvónő Szentgyörgyi Amália volt. 1910-ben létesítették a postán az első távbeszélőállomást. A 19. század végén az évi népszaporulat meghaladta a 100 főt.

 
A második világháborúban és az 1956-os forradalomban elesett balkányiak emlékműve a Kossuth-kertben

Az első világháborúban 385 balkányi lakos teljesített katonai szolgálatot. Ebből 107 rokkant lett, 72-en meghaltak. A földreform törvény keretében 1922-ben Balkányban is volt „földosztás”. A Gencsy- és Lónyai-birtokból osztottak szét néhány hold földet a leszerelt katonák között. A második világháborúban Balkány férfilakosai közül 900-an vettek részt mint frontkatonák. Közülük legtöbben 1942–1943 telén a doni katasztrófában estek el. A város neve a 20. század elején Nyírbalkány volt,[9] majd 1945-öt követően a Nyír- előtagot elhagyták a megnevezésből.

1948. június 2-án tett javaslatot a balkányi képviselő-testület a felekezeti iskolák államosítására. Ezt követően szeptemberben 14 belterületi és 16 külterületi tanulócsoportban, 29 nevelővel kezdődött meg a tanítás. Az első körzeti igazgató Inotay László lett. A Gencsy-kastély államosítását a képviselő-testület 1948. október 15-i ülésén határozták el. 1951-ben az épületet gyermekotthon céljára az állam vette kezelésbe. A lakói előbb felső tagozatos, később óvodás korú gyermekek lettek.

 
Városavató ünnepség 2004. szeptember 19-én

Az 1950-es években a község kiemelkedő kulturális eseményei közé tartoztak az Ormos András vezette színjátszó csoport és a Szántó János irányítása alatt tevékenykedő dalárda egész estét kitöltő előadásai. Repertoárjukban főleg népszínművek, illetve népdalfeldolgozások szerepeltek. A balkányi községi tanácsot 1950. október 22-én választották meg, az alakuló ülés október 26-án volt. A községi tanács elnöke Benke Sándor, elnökhelyettese Jaksi István, titkára Szabó János lett. Minőségi változás, a vezetés színvonalának javulása az 1950-es évek végén és az 1960-as években következett be.

1990. július 13-án avatták fel a település főterén a második világháborúban és az 1956-os forradalomban elesett balkányiak emlékművét, amelyet később a Kossuth-kertbe helyeztek át. 1990 szeptemberében a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata, a Szombat foglalkozott az emlékművel, melyben sérelmezték, hogy a Balkányból elhurcolt sok száz zsidó mártír közül senki sem kapott helyet rajta. Dankó József, a nagyközség tanácselnöke azt mondta, hogy az ok abban keresendő, hogy valójában nem is állt rendelkezésükre az egykor Balkányból deportált lakosok névsora. A plébános úgy nyilatkozott a Magyar Televíziónak, hogy „nekik külön emlékművet kellene felállítani”, melyhez minden erkölcsi támogatást megadnának. Végül az oszlop hátoldalára véstek rá – utólag – egyetlen, a zsidók sorsára utaló mondatot.[10]

Balkány 1971-ben nagyközség, 2004-ben pedig város lett. A városban és környékén is jelentős károkat okozott a 2010-es júniusi vihar, amely lakóházak tetejét bontotta meg, kéményeket borított le, fákat döntött ki. A legsúlyosabb károk ekkor Balkányban és környékén keletkeztek. A városban szinte minden utcában voltak sérült házak, melléképületek. Cibakon egy húszhektáros erdő fáit 45 fokos szögben mozdította ki a földből a vihar.[11]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés

Balkány nagyközség, majd város polgármesterei 1990 óta:[12]

Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
dr. Kun Bertalan független 19901994 [13]
FKgPFidesz 19941996 [14]
Dankó József független (MDFKDNP támogatással) 19961998 Időközi önkormányzati választás keretében választották meg, amit azért tartottak, mert az előző polgármester néhány hónappal korábban elhunyt.
FKgP 19982002 [15]
Marjánné dr. Rinyu Ilona MSZP 20022006 [16]
20062008 [17]
Pálosi László Fidesz–MPSZ 20082010 2008. április 13-án, időközi önkormányzati választás keretében választották meg,[18] amit azért tartottak, mert az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban feloszlatta önmagát.[19]
FideszKDNP 20102014 [20]
20142019 [21]
20192024 [22]
2024 [2]

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

szerkesztés
 
Pálosi László, a város polgármestere 2008 óta

A helyi választási iroda adatai a 2024-es önkormányzati választás balkányi eredményeiről:

Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Pálosi László   FideszKDNP 1554 60,51%
Keszler Krisztián Független 1014 39,49%
Összesen 2568 100%

A balkányi képviselő-testület tagjai a 2024-es önkormányzati választás után:

  • Kiss Sándorné (független)
  • Molnár Zoltán József (független)
  • Molnárné Kiss Katalin (független)
  • Morvai Imre (független)
  • Oláh János (1951) (FideszKDNP)
  • Oláh János (1959) (FideszKDNP)
  • Oláh János (1976) (FideszKDNP)
  • Papp István (független)

Közigazgatás

szerkesztés
 
A polgármesteri hivatal

A város problémáinak megoldását önkormányzati bizottságok segítik, melyekben nem csak a képviselők, hanem civilek is részt vehetnek. Balkányban három bizottság működik, melyek a következők:

  • Pénzügyi, Gazdasági Bizottság
  • Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság
  • Jóléti, Oktatási és Sport Bizottság.

A bizottságok munkáját a jegyző felügyeli.

 
A település címere hasítással saruzott pajzs. Első (jobb) mezejében fegyverzett letépett sasfej tart a csőrében egy csatabárdot. A mező arany, a sas fekete, a bárd bíbor. Ez emlékeztet Szent László besenyők (bese, vagyis sas) feletti diadalára, a csatabárd az ő attribútuma volt. Második (bal) mezőben a rozs és a búza, valamint az ekevas a település egykori pecsétjeire és régi címerére utal. A mező vörös, a gabona arany, a bal oldalon álló zöld nád és természetes (barna) termése, a zöld sás a település nevét idézi (mocsár, láp, posvány, nyílt vízi fürdő stb.).

Az alsó ék kék mezejének zöld fészkében ezüst pelikán három, szintén ezüst fiókáját táplálja a saját vérével. Ez az egykori birtokosokra (elsősorban a Gencsy családra emlékeztet). Erre a címerre csőrsisak vagy pántos tornasisak illik foszlányokkal, sisakdíszül vágott vörösmundéros szablyát tartó kar (a Kállay-, a Somossy-, a Gaál- és a Reviczky-család címerében is szerepel szablya).

Az akantuszleveleket mintázó foszlányok: jobbról vörös és ezüst, balról kék és arany. A címer alatt kétszer megtört és kétszer hajlított arany szalagon feketével a BALKÁNY felirat olvasható.[23]

Városszerkezet

szerkesztés
 
Balkány nagyobb városrészei térképen
 
Balkány belterületének dél-nyugati része (Árpád utca és Erdőskert) madártávlatból

A városhoz tartozik a jelenleg 24 „élő” városrészből álló tanyavilág. A lakosság egynegyede itt él. Balkányhoz tartozik Abapuszta, Baloghtanya, Béketelep (Koczoghtanya), Cibak, Csiffytanya, Déssy-tanya, Finánc tag (Felszabadulástelep), Görénypuszta, Jármytanya, Kenderes, Kiskecskés, Kismogyorós, Nádas, Nagykecskés, Nagymogyorós, Ordastelep, Perkedpuszta, Petritanya, Szitás, Táncsicstelep (Bay-tanya), Tormáspuszta, Trombitás, Újhelyitanya a Petőfiteleppel együtt (Liszenkótelep) és Vecser.

Abapuszta a város centrumától délkeletre 9 km-re található. A középkorban község volt, amelyről egy 11. századi oklevél is megemlékezik, mely a Forgách család levéltárában található. 1290-ben említik először, ekkor IV. László király, az utód nélkül elhalt June fia Abád birtokát a Kállay család ősének számító Mihály ispán fiainak adományozta. 1448-ban a guthi Országh család volt földesura, a családnak még a 15. században is birtokában volt a település, s az 1500-as évek közepe táján a környék legnépesebb falvai közé számították. Később egy ideig a Petneházy család tagjainak zálogbirtoka volt. A 19. században a Finta, Gencsy, Guthy, Jósa és Jármy családok voltak birtokosai. Az 1900-as évek elején a Jármy család birtoka volt. Később Abapusztát Balkányhoz csatolták, 2022-ben a város második legnépesebb tanyája 287 lakójával.

Cibak (nem hivatalosan, a településtáblán szereplő név szerint: Cibakpuszta) 3 km-re Balkány központjától, délre helyezkedik el. Az 1455-ben a szomszédos Szakoly település birtokosának, a Szakolyi családnak volt birtoka. Nevét a Szakolyban birtokos Szakolyi Gáspár unokájáról, Czibak Imréről kapta, aki anyja, Szakolyi Katalin révén kapta örökül a balkányi birtokrészt. Balkány határának e részét róla nevezték el Czibaknak, majd Czibakpusztának. A török időkben a környék majdnem teljesen elpusztult, majd később a Kállay család tagjai szerezték meg Balkánnyal együtt.

Görénypuszta

szerkesztés
 
Kegyeleti emlékhely a görénypusztai bekötőút elején

Görénypuszta 3 km-re Balkány központjától északra helyezkedik el. Helyén – az egykori feljegyzések szerint – a 14. században még falu állt. 1329-ben említik nevét először az oklevelek, Guryn néven, ekkor már lakott helyként tüntették fel. 1367-ben és még 1374-ben is Ónodi Czudar Péter és a Kállay család tagjainak közös birtoka volt. 1415-ben a Czudar család volt a település földesura, s egy része övék még a század közepén is. Az 1400-as évek vége felé azonban már csak mint puszta van említve, s ekkortól sorsa már Balkányéval azonos. 1578-ban a törökök el akarták foglalni a nagykállói várat. A csata küzdőterének Görénypusztát választották.

Nagykecskés

szerkesztés

Nagykecskés (Kecskéspuszta) a város centrumjától délkeletre 7 km-re található, az Abapuszta felé vezető út kereszteződésében. Nevével először 1589-ben találkozhatunk a korabeli iratokban. Ekkor a szomszédos Szakoly falu birtokosa, a Szakolyi család pereskedett a Guthy család tagjaival a Kecskés tisztája nevű határrész birtokjogáért. 1618-ban még az adózók között tartották számon: ekkor még egy és negyed porta után fizetett adót, de néhány évtized múltán már mint elnéptelenedett hely van számon tartva. 1720-ban a szomszédos Balkány lakói Szakoly lakosaival együtt területét részben szántóföldnek, részben legelőnek használták, a későbbiekben pedig már mint Balkány része, azzal együtt szerepel.

Az 1848-as jobbágyfelszabaduláskor már mint földesúri majorság és puszta, birtokosai ekkor a Gencsy, Jármy, Guthy, Jósa, és Finta családok voltak. A Balkány és Szakoly között fekvő település az 1900-as évek elején még Kecskéspusztaként volt ismert. Akkori tulajdonosa Gencsy Margit (Horváth Mihályné) volt. Az itt álló szép kastélyt még Gencsy Ferenc (1768–1851) tábornok építette a 18. században. Az épület ebédlőjét még az 1900-as évek elején is azok a festmények díszítették, amelyeket a tábornok Lyon városától kapott érdemei elismeréseként.

Perkedpuszta

szerkesztés
 
Ökumenikus imaház Perkedpusztán

Perkedpuszta a központtól 7 km-re északkeletre található, Balkány második legnépesebb tanyája. A Balogsemjén nemzetség birtoka volt. Nevét az oklevelek 1325-ben említik első ízben Terra Perked formában. Ekkor osztozott meg rajta a Balog-Semjén nemzetség semjéni és biri ága, és az osztozkodáskor a Biri család kapta. Biri Mihály magvaszakadtával Perked egy része ismét visszaszállt a rokon semjéni ágra, másik része pedig nőági örökösödés útján a Domahidy család birtokába került. 1446-ban Perkedi Bálint Szabolcs vármegye alispánja volt, ekkor a Taktaközben fekvő Csobaj településen is volt birtoka. Az 1500-as évek közepe táján a Kállay család tagjaival rokon Domahidy család birtoka lett. 1556-ban még viszonylag népes település volt, de pár évtized múltán már csak mint puszta volt jegyezve. Birtokosai ekkor a Kállay és a Jármy családok voltak. Perked birtokosainak, a Kállayaknak és Jármyaknak a szomszédos Abán és Balkányban is voltak birtokaik, így a későbbiekben Perked sorsa is azonos volt velük. Az 1800-as években Perked már népes puszta volt, és a Gencsyek birtokán élénk dohánytermesztés folyt, itt ekkor már 34 dohánykertész és cseléd élt. Az 1800-as években itt a Gencsyek mellett birtokos volt még a Jármy család is. 2022-ben a város legnépesebb tanyája 299 lakójával.

Közlekedés

szerkesztés
 
A 4102-es út egy része Balkányban (Fő utca; a háttérben Balkány belvárosa felé)
 
A 4901-es út egy része Balkányban (Bocskai utca; a háttérben Téglás felé)
 
Az egykori balkányi vasútállomás épülete

Balkány csak mellékutakon közelíthető meg, négy irányból: TéglásGeszteréd felől a 4901-es úton, NyíregyházaNagykálló és Nyíradony felől a 4102-es úton, illetve NyírmihálydiSzakoly felől a 4913-as úton. A környező főutak (4-es, 41-es, 403-as, 471-es), valamint az M3-as autópálya is elkerüli. A város területét hat ötödrangú mellékút is érinti:

  • 49 130-as mellékút: Csiffytanya bekötő útja
  • 49 132-es mellékút: A délnyugati tanyavilág útja Balkánytól Nádasig
  • 49 137-es mellékút: Abapuszta bekötő útja
  • 49 143-as mellékút: Nagymogyorós bekötő útja
  • 49 145-ös mellékút: Perkedpuszta bekötő útja
  • 49 151-es mellékút: Görénypuszta bekötő útja.

Emellett helyi szempontból kiemelt jelentősséggel bír az önkormányzat fenntartásban álló AbapusztaBéketelep összekötő út, mely 2004-ben kapott szilárd burkolatot.

2020-ban adták át a várost Birivel összekötő 3 km-es kerékpárutat, mellyel így közvetlenül Nagykállóig lehet végig védett úton haladni.[24] A jövőben tervezik a Balkányt Szakollyal összekötő kerékpárút építését is.[25]

Megközelíthető volt a 112-es számú Nagykálló–Nyíradony-vasútvonalon is, azonban a személyforgalmat 2007. március 3-án gazdaságtalanságra és kihasználatlanságra hivatkozva leállították. Az utolsó évben már csak napi két pár vonat közlekedett a 23 km hosszú vonalon. A városban és külterületén a vonat négy helyen – Görénypuszta, Balkány, Cibak és Abapuszta – állt meg.

Különböző közösségi közlekedési lehetőségek híján egyedül az autóbusz vehető igénybe, melyek forgalma ebből fakadóan igen jelentős a városban. Naponta 13 távolsági járat vonala érinti Balkányt, vagy érkezik oda. A helyi buszközlekedést a Volánbusz látja el. Dedikált buszállomás vagy pályaudvar nem működik a városban, a legjelentősebb buszmegállónak a Balkány-iskola és Balkány-posta megállóhelyek számítanak.

A Volánbusz által üzemeltetett viszonylatok közül a következők érintik a várost:

2019. augusztus 17-én adták át a városhoz tartozó Újhelyitanyán található sportrepülőteret, a PlangiAirportot.

Népesség

szerkesztés

Balkány jelenlegi lakossága 5840 fő (2024). Lakásainak száma 2368 (2024). A 2001-es népszámlálás adatai szerint 3296 férfi (48,89%) és 3446 nő (51,11%) lakott a településen. A 2011-es statisztika azt mutatta, hogy 3146 férfi (49,26%) és 3241 nő (50,74%) élt a városban. A 2022-es népszámlásáson már nagyjából megegyező arányban 2891-en nyilatkoztak férfiként, 2885-en pedig nőként a nemüket illetően.

A 2022-es népszámlálás adatai szerint a lakosság gazdasági aktivitását illetően az itt lakók közel fele, 2753 fő (47,66%) foglalkzotatott, 1335 fő (23,11%) eltartásban részesülő inaktív, 601 fő (10,41%) eltartott, 161 fő (2,79%) munkanélküli, valamint 926-an (16,03%) vannak a tizenöt év alatti gyermekek.

Balkány egy elöregedő, csökkenő lakosságszámú település, ahol a 2022-es népszámlálás adatai szerint a népesség 17,71%-a (1023 fő) 65 év feletti, az itt lakók kétharmada (3827 fő) 15 és 64 év közötti, valamint 926-an (16,03%) tizenöt év alattiak. A tizenegy évvel korábbi adatokban 0,8 százalékponttal magasabb volt a tizenöt év alattiak aránya, körülbelül 600-zal többen voltak a 15 és 64 év közöttiek, valamint 3,5%-kal kevesebb volt a 65 év felettiek aránya.

Lakószám

szerkesztés
Év Lakosság (fő)
1715 1200
1839 3006
1870 3977
1880 3769
1890 4399
1900 4500
1910 4630
1920 5130
1930 5052
1949 5630
Év Lakosság (fő)
1960 6300
1990 6504
1991 6405
1992 6415
1993 6407
1994 6495
1995 6740
1996 6666
1997 6741
1998 6841
Év Lakosság (fő)
1999 6818
2000 6736
2001 6861
2002 6809
2003 6768
2004 6806
2005 6852
2006 6757
2007 6703
2008 6563
Év Lakosság (fő)
2009 6442
2010 6362
2011 6548
2012 6505
2013 6468
2014 6431
2015 6392
2016 6413
2017 6366
2018 6294
Év Lakosság (fő)[26]
2019 6151
2020 6107
2021 6085
2022 5855
2023 5828
2024 5840

Városrészek

szerkesztés

Balkány belterületének összlakossága a 2022-es népszámlálási adatok szerint 4088 fő volt.

Külterület neve Lakosok száma
Abapuszta 287
Baloghtanya 12
Béketelep 126
Cibak 181
Csiffytanya 15
Déssy-tanya 110
Külterület neve Lakosok száma
Finánc tag 16
Görénypuszta 141
Jármy tanya 23
Kenderes 5
Kiskecskés 15
Kismogyorós 14
Külterület neve Lakosok száma
Nádas 52
Nagykecskés 42
Nagymogyorós 54
Ordastelep 24
Perkedpuszta 299
Petritanya 44
Külterület neve Lakosok száma[27]
Szitás 8
Táncsicstelep 11
Tormáspuszta 51
Trombitás 2
Újhelyitanya 129
Vecser 27

Lakások száma

szerkesztés
Év Lakások száma
1990 2268
1991 2292
1992 2302
1993 2320
1994 2319
1995 2326
1996 2328
1997 2390
1998 2432
Év Lakások száma
1999 2436
2000 2446
2001 2423
2002 2433
2003 2436
2004 2435
2005 2452
2006 2464
2007 2471
Év Lakások száma
2008 2483
2009 2494
2010 2497
2011 2468
2012 2467
2013 2468
2014 2468
2015 2464
2016 2460
Év Lakások száma[28]
2017 2457
2018 2456
2019 2456
2020 2457
2021 2457
2022 2372
2023 2372
2024 2368

Iskolai végzettség

szerkesztés
Iskolai végzettség[29]
Hét évesnél fiatalabb
  
470
Általános iskolát nem végezte el
  
614
Általános iskola
  
1720
Szakmunkás
  
1304
Érettségi
  
1235
Diploma
  
433
A 2022. évi népszámlálás szerint

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Balkányban a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az általános iskolai végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben, 2357-en. A második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők voltak 1906 fővel, utánuk következett a középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel rendelkezők 980 fővel, az érettségi végzettséggel rendelkezők 633 fővel, végül a diplomások 217 fővel. A népszámlálás adatai szerint ezen felül 649 hét évesnél fiatalabb gyermek él a városban.

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, Balkányban a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az általános iskolai végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben, 2198-an. A második legnagyobb csoport a középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel rendelkezők voltak 1303 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 1115 fővel, az érettségi végzettséggel rendelkezők 944 fővel, végül a diplomások 376 fővel. A népszámlálás adatai szerint ezen felül 451 hét évesnél fiatalabb gyermek él a városban.

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, Balkányban a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az általános iskolai végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben, 1720-an. A második legnagyobb csoport a középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel rendelkezők voltak 1304 fővel, utánuk következett az érettségi végzettséggel rendelkezők 1235 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 614 fővel, végül a diplomások 433 fővel. A népszámlálás adatai szerint ezen felül 470 hét évesnél fiatalabb gyermek él a városban.

Etnikai összetétel

szerkesztés
Nemzetiségi csoportok
Nemzetiség Népesség (2022)
  Cigány 229
  Német 17
  Ukrán 12
  Román 8

A 2001-es népszámlálási adatok szerint a város lakossága 6 861 fő volt, ebből 6 562 fő magyarnak, míg 107 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 6 fő német és 6 fő ukrán etnikumúnak vallotta magát.[30] A népszámlálás adatai szerint 13 külföldi állampolgár lakott Balkány területén.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a város lakossága 6 548 fő volt, ebből 5 432 fő magyarnak vallotta magát. Az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[31] Az elmúlt tíz év alatt a cigányok (206 fő) száma megkétszereződött, a németek (24 fő) száma megnégyszereződött. A magukat románnak vallók száma (7 fő) is megjelentek a statisztikában, holott tíz évvel korábban senki nem vallotta magát ehhez a nemzetiséghez tartozónak. A népszámlálás adatai szerint 16 külföldi állampolgár lakott Balkány területén.

A 2022-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 5855 fő volt, ebből 5262 fő magyarnak vallotta magát. Az elmúlt tizenegy év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a ukránok (12 fő) száma nőtt. A népszámlálás adatai nem részletezik az el nem ismert nemzetiségeket, de a számuk jelentősen nőtt, 2011 óta 22 főről 83 főre, valamint emellett 21 külföldi állampolgár lakott Balkány területén.

Nemzetiségi eloszlás [32]
Időszak           Egyéb Nem válaszolt Összesen
2001 95,66% 1,56% 0,09% 0,00% 0,09% 0,00% 2,61% 100%
2011 81,78% 3,10% 0,36% 0,11% 0,00% 0,33% 14,32% 100%
2022 85,99% 3,74% 0,28% 0,13% 0,20% 1,36% 8,30% 100%

Vallási összetétel

szerkesztés





 

Balkány lakóinak vallási összetétele 2022-ben

  Reformátusok (17,23%)
  Római katolikusok (18,87%)
  Görögkatolikusok (22,2%)
  Evangélikusok (0,17%)
  Egyéb (2,39%)
  Vallási közösséghez nem tartozik (4,47%)
  Nem válaszolt (34,68%)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Balkányban a lakosság 93,13% kötődött valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység volt, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (63,5%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 2 032 fő, míg a görögkatolikusok 2 250 fő volt. A városban népes protestáns közösségek is éltek, főleg reformátusok (1 876 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózónak senki sem vallotta magát. Ekkor még nem volt jelentős a száma azoknak a településen, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (6,87%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 1,3%-a vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Balkányban a lakosság több mint a háromnegyede (79,87%) kötődött valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység volt, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (53,37%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 1 673 fő, míg a görögkatolikusok 1 736 fő volt. A városban népes protestáns közösségek is éltek, főleg reformátusok (1 434 fő). Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz évben minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma erősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (20,13%), tíz év alatt több, mint a triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 3,4%-a vallotta magát.

2022-es népszámlálás adatai alapján, Balkányban a lakosság kétharmada (65,88%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tizenegy év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (41%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 1 090 fő, míg a görögkatolikusok 1 282 fő. Az elmúlt tizenegy év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma közel a harmadával esett vissza. A második legnagyobb vallási közösség a református (17,23%). Továbbra is jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (közel 35%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 4,5%-a vallotta magát.

 
A városnapi ünnepség 2018-ban
 
Szökőkút a Benedek János téren
 
A Kossuth-kert bejárata a Kossuth utca felől 2008-ban
 
Gyermekorvosi rendelő

A lakosság jelentős részének a mezőgazdaság biztosítja a megélhetést. Nagy hagyományokkal rendelkezik a település az alma és a meggy termelésében, melyek telepítése ma is folyik, akárcsak a szükséges hűtőházak építése.

A lakosság negyede a kiterjedt tanyavilágban él, amely jelenleg 24 tanyabokorból áll. A vármegyére jellemző munkanélküliség az ott élőket is sújtja, köszönhetően alacsony iskolai végzettségüknek és a munkahelyek hiányának.

Az alapfokú oktatás-nevelés feltételei a település óvodáiban és két általános iskolájában adottak. A közel 1300 gyereknek a kötelező órákon kívül lehetősége van a zene és a tánc alapjainak elsajátítására is. A nyári szünetben hagyományőrző honismereti tábor, úszó- és lovaglótáborok nyújtanak kikapcsolódást. Az önkormányzat irányítása alatt működik a könyvtár és a művelődési ház. A környező települések színvonalas ellátását is szolgálja a 2002-ben épült modern mentőállomás. A városi rendőrőrs a Gödény-kúriában található, emellett polgárőrszolgálat is működik. A város 2007-ben elnyerte a megye legfittebb városa címet.

Balkány 2007-ben megkapta az ipari park címet. Ennek közvetlen célja a város hagyományos fémtechnikai múltjára és jelenére épülő helyi kapacitások fejlesztése, nagy területet és jelentős munkaerőt igénylő vállalkozások működési feltételeinek, minőségi szolgáltatásainak biztosítása. A kb. 1000 m²-es Inkubátorház és Innovációs Központban biztosítják a szolgáltatások elérését és hozzáférését. Hosszú ideje tervbe vették a leendő Balkányi Ipari Parkot és a Hajdúsámsoni Ipari Parkot összekötő út felújítását és megépítését, hogy a balkányi és hajdúsámsoni tanyavilágban élők vagy az éppen arra járók jó minőségű aszfaltúton közlekedhessenek. Az út felújítására és bővítésére jelenleg még tervek sincsenek.

2020-ban a lakossági nyomás ellenére az önkormányzat felújította a város közparkját, a Kossuth-kertet,[33] ahonnan az ott található fák túlnyomó többségét kivágták, valamint egy kerítéssel bekerítették a területet.[34]

A város napját szeptember első hétvégéjén, szombaton szokták tartani, előtte pénteken korábban motorostalálkozó is volt.

Balkány egyetlen, havonta rendszeresen megjelenő sajtóterméke a lakosság számára ingyenes Balkányi Beszélő című közéleti folyóirat, melyet 1997 óta ad ki az önkormányzat. 2020 óta létezik egy civilek által működtetett közösségi oldal, a Balkányi Kibeszélő, valamint annak a blogja, a 4233 Blog, ahol a helyiek akár név nélkül is írhatnak az őket érintő problémákról.

A helyi kisközösségi rádió – Alfa Rádió – 2008. november 1-jén sugározta az első adását. Elsősorban a helyi lakosságot érdeklő témákkal, helyi hírekkel foglalkozó csatorna volt. Igyekeztek a lakosság tájékoztatásán felül műveltségi műsorokkal is színesíteni a kínálatot. Szórakoztató és zenei műsorok is megtalálhatóak voltak benne. 2016. április 22-én befejezte a műsorsugárzást.

Zenekarok, együttesek

szerkesztés
  • Balkányi Nyugdíjas Énekkar
  • Credo Pedagóguskórus
  • Balkányi Zenészek Egyesülete
  • Tini2

Alapítványok, egyesületek

szerkesztés
  • Alfa Kulturális Alapítvány
  • Alkotás Varázsáért Egyesület
  • Balkányi Esély az akáclombok alatt Egyesület
  • Balkány és térsége Gazdakör
  • Balkányi Ifjúsági Sportegyesület
  • Balkányi KARATE Sportegyesület
  • Balkányi Motorosok Egyesülete
  • Balkányi Nyugdíjas Klub
  • Balkányi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
  • Balkányi Polgárőr Egyesület
  • Balkányi Sport Egyesület
  • Oktatásért Alapítvány
  • Ötről a Hatra Nyelvi Egyesület
  • Városvédő- és Szépítő Természetvédő Baráti Egyesület

Környezetvédelem

szerkesztés
 
Présház a Szőlő-hegyen

A Dél-nyírségi kistérség környezeti állapota kedvező összképet mutat, de vannak javítandó részterületek. A viszonylagosan kedvező helyzetnek az a fő oka, hogy a nagyipar elkerülte a területet. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a levegő minősége az országos átlagnál kedvezőbb, mindössze Nagykálló levegője rosszabb a járás többi településénél, aminek az erőteljesebb közúti forgalom az oka. A forgalom növekedése okozza a nitrogén-oxidok koncentrációjának lassú növekedését is. A felszíni vízkészletet a Harangodi víztározó (Nagykálló) jelenti, de az ivóvízellátás több mint 95%-át felszín alatti készletek biztosítják. A járás egyébként is jó vízminősége tovább javult azzal, hogy csökkent benne a szerves mikroszennyezők mennyisége. A vízkészletet fenyegetheti távlatban az a tény, hogy a csatornahálózat kiépítése elmaradt az igényektől és a szükségestől. Ezért a települési szennyvizek elvezetésének fokozása előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik. A szilárd és folyékony hulladékok mindenütt gondot jelentenek. A termelési veszélyes hulladékokat külön jogszabályok alapján kezelik, a lakossági hulladékot az 1983 óta működő szilárdhulladék-tárolókban helyezik el, évente mintegy 580 m³-t.

Balkány környezetvédelmi jelentőségét meghatározza a település természeti környezetben betöltött szerepe, a város közigazgatási határában húzódó érzékeny területként nyilvántartott ökológiai folyosó sértetlensége. A település területét két ökológia folyosó érinti: a Balkányi Libegős Görénypusztától nyugatra Geszteréd irányába, valamint a Biri Nagy-rét a várostól északra terül el.[35]

A város földrajzi fekvéséből, a járásban betöltött szerepköréből, továbbá a jelentéktelen átmenő tranzitforgalomból, az elkülönített ipari területekből adódóan nem jelentős a zajterhelés, amik előfordulnak, azok a mezőgazdasághoz, az iparhoz és a szórakozóhelyekhez köthető pontforrások okozzák.[35]

Kibocsátott szennyezőanyagok 2002-ben

szerkesztés
Szennyezőanyagok (2002)[36]
Település Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-dioxid Szén-dioxid VOC[37] Szilárd anyag
Balkány 0 kg/év 21 kg/év 39 kg/év 40 kg/év 199 kg/év 121 kg/év

A szilárdhulladék-lerakó telep

szerkesztés
A szilárdhulladék-lerakó telep (2002)[38]
Település Megnyitási dátum Teljes terület Évente elhelyezett hulladék mennyisége Összes elhelyezett hulladék mennyisége Távolsága a lakott területtől
Balkány 1983 2,3 ha 580 m³ 7 300 m³ 500 m

Mezőgazdaság

szerkesztés
 
Szántóföldek és erdők Csiffytanyánál
 
Termelői piac

Balkány nagy mezőgazdasági múltra tekint vissza, ami ma is biztosítja a lakosság jelentős részének a megélhetését. Még mindig kiemelkedő a város alma-, meggytermelése, szántóföldi növény- és zöldségtermesztése, mint például burgonya, búza, kukorica, napraforgó, paprika és paradicsom. Ennek ellenére a város közigazgatási területe nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas. A város összes termőterületének jelentős részét, 52%-át szántóföldek foglalják el, ahol a szántóföldi növénytermesztésben a kukorica, a gabonafélék és a dohány termesztése a jellemző. A település termőterületének jelentős részén, kb. 30%-án erdő található. A település külterületén szétszórtan rét- és legelőterületek találhatóak, ahol leginkább az állattartás a jellemző. A település szőlőterületeinek kiterjedése évről-évre csökken, ma a szőlőtermesztés már csak a háztáji kiskertekben jellemző. Gyümölcsösök Abapuszta, Balkány, Béketelep, Csiffytanya, Görénypuszta és Perkedpuszta lakott területeinek határában jellemzőek. A helyi mezőgazdaság állapotát a nemzetgazdasági ág szerint működő vállalkozások száma mutatja be. 1999 és 2005 között a működő mező- és erdőgazdálkodási vállalkozások száma Balkányban 31,25%-kal nőtt (32-ről 42-re). Az egyéni gazdaságok számának alakulása azonban más képet mutat: 1994-ről 2000-re az egyéni gazdaságok száma 2002-ről 1777-re csökkent, mely 11%-os visszaesést jelent. Hasonló csökkenés tapasztalható a gazdaságok állandó foglalkoztatottjainak számában is.[35]

Egészségügyi és szociális intézmények

szerkesztés
 
Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház

Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház

szerkesztés

A Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház 1996 januárjában nyitotta meg kapuit, a görögkatolikus egyházközség működteti. A házban 45 idős ember és 30 otthonról menekülni kényszerülő anya, leányanya és gyermek talált menedéket 2004-ben. Itt rendezték meg a 2000-es években a hagyományőrző betlehemes műsor próbáit, melynek szereplői a város lakói voltak.

Szent Antal Idősek Otthona

szerkesztés
 
Szent Antal Idősek Otthona

A római katolikus egyház ápoló-gondozó otthont épített Szent Antal Idősek Otthona néven. A háromszintes épület rendelővel, foglalkoztatóteremmel is rendelkezik, valamint kapcsolódik hozzá egy önálló kápolna is. A kápolnát a téli hónapokban misék megrendezésére is használják. A 42 személyes otthon munkalehetőséget jelent összesen 24 helybéli.

Mindkét intézmény a kornak megfelelő színvonalú ellátást biztosít a rászorultaknak.

Mentőállomás

szerkesztés
 
Mentőállomás

Mentőállomás 2001-től működik a városban, a Megyei Mentőszervezet 14. mentőállomásaként. Három mentőautó és egy esetkocsi áll rendelkezésre. Közvetlen ellátási területe – Balkányon kívül – Bököny, Geszteréd és Szakoly községek, 20 000 lakossal. 2002-ben további nyolc település csatlakozott a mentőállomáshoz alkalmi és esetfeladatok ellátására, így közel 50 000 lakos ellátását biztosítja.

Egészségügyi Központ

szerkesztés
 
Egészségügyi központ

A betegellátást az Egészségügyi Központban működő háziorvosi, gyermekorvosi, fogorvosi és védőnői szolgálat, központi orvosi ügyelet, valamint heti rendszerességgel szülész-nőgyógyász és fizikoterápiás szakrendelés magas színvonalon biztosítja. Évente kétszer szemész szakorvos számítógépes szemvizsgálatot tart.

Szociális és Gondozási Központ

szerkesztés

A szociális feladatok ellátását az 1994-ben alakult Szociális és Gondozási Központ 50 dolgozója látja el. A szociális alapellátási feladatokat végzők látják el a tanyagondnoki szolgálatot is.

Oktatási és művelődési intézmények

szerkesztés
Iskolák Balkányban
A 2. számú Körzeti Általános Iskola Béketelepen (megszűnt)

Balkányban és Abapusztán már az 1800-as évek végén egy középfokú intézmény gyakorlókertje működött, a helyi zsidó iskolában pedig rabbiképzés folyt.

Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

szerkesztés

A balkányi iskola első igazgatója Kovács András volt 1950-ben. Az intézmény akkor még az 1. számú Körzeti Iskola nevet viselte. Az 1975-ben átadott iskolát újabb 8 tantermes szárnnyal bővítették 1981-ben, amely 1994-től a Szabolcs Vezér nevet viseli. Ebben a tanévben kezdődött a zeneoktatás népzene, zongora, gitár, furulya, trombita, fuvola, fife és hegedű tanszakon. A mindennapos testnevelés keretében néptáncot és társastáncot is oktatnak. Az angol és a német nyelv oktatását nyelvi labor, az informatika és az internet használatát két jól felszerelt szaktanterem segíti, melyeket 2006. november 10-én adtak át további hat új tanteremmel együtt. Ez utóbbiakat a régi B-szárnyból alakították ki. 2007. szeptember 3-án négy újabb tanteremmel bővült az intézmény, és az 1981-ben épült E-szárnyat is átalakították. 2008. január 23-án étkezhettek először a balkányi diákok az új ebédlőben. 2008. szeptember 1-jén átadásra került majdnem az egész intézmény, mivel ezután kezdődtek el a tornacsarnok építési munkálatai, amit végül 2010. november 25-én adtak át. Ezzel a teljes komplexum felújítása befejeződött. 2012-ben, amikor állami kézbe került az oktatási intézmény, akkor a Szabolcs Vezér Oktatási Központ nevet Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolára változtatták.

Testvériskolák:

2. számú Körzeti Általános Iskola

szerkesztés

A Körzeti Általános iskola a tanyavilág központjában helyezkedik el. Az első iskola építése 1924-ben történt az akkori Koczoghtanyán. 1934-ben egy újabb tanteremmel bővült, majd 1960-ban egy akkor modernnek számító két tantermes szertárral és irodahelyiséggel, valamint egy szolgálati lakással rendelkező újabb iskola épült. Ettől az évtől kezdve teljesen osztott 8 osztályos iskolaként működött. 1990-ben jelentősebb iskolabővítésre került sor, három korszerű tantermet, új bútorokat és a kor követelményeinek megfelelő mosdókat kapott az intézmény. 2000 óta itt is volt zeneoktatás. A 2010-es évek során véglegesen megszűnt az oktatás az intézményben. Az itt dolgozó pedagógusokat, valamint az ide járó diákokat a balkányi általános iskola vette át.

Városi Nyilvános Könyvtár

szerkesztés
 
A Városi Könyvtár és Teleház

A Városi Könyvtár (aminek régen Váci Mihály volt a névadója) 32 000 kötettel, friss irodalmi és szakmai folyóiratokkal várja az olvasókat. A könyvtárban minden évben megrendezik az író-olvasó találkozót, a versíró pályázatot és a rajzversenyt. A könyvtárban teleház is működik, ahol hét számítógép és internet biztosítja az információkhoz való széles körű hozzáférést.

Bóbita Bölcsőde

szerkesztés
 
Bóbita Bölcsőde

A balkányi Bóbita Bölcsőde hivatalos átadója 2020. július 15-én volt, az alapkövének letételére 2018 szeptemberében, Balkány Város napján került sor. Az akadálymentesített és környezetbarát épületet három csoportszobát foglal magában, valamint 36 gyermeket befogadására alkalmas.[39]

Barackvirág-, és Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda

szerkesztés
Óvodák Balkányban
A Fő utcai Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda
Az abapusztai Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda (megszűnt)
A cibaki Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda (megszűnt)
A Szakolyi úti Barackvirág Óvoda


 
József Attila Művelődési Ház

Az első kisded óvoda 1909-ben létesült, ahol Szentgyörgyi Amália volt az egyetlen óvópedagógus. 1973-tól az óvoda önálló intézménnyé nőtte ki magát. A növekvő igények következtében 1980-ban bővítették, jelenleg az óvoda négy egységben, (Balkány–Fő u., Balkány–Szakolyi út, Abapuszta, Cibak) 10 csoporttal működő önálló intézmény, ahol 37 szakképzett dolgozó látja el a 270 gyermeket. 2011. május 2-től a Balkányi Görögkatolikus Egyházközség vette át az abapusztai, cibaki, és Fő utcai óvodák üzemeltetését. Az önkormányzat kezén a Szakolyi úti intézmény maradt meg. Az egyházi óvodák névadója Szent Jácint lett. Az abapusztai és cibaki óvodák később megszűntek.

József Attila Művelődési Ház

szerkesztés

Balkány kulturális életének szervezésében az oktatási intézmények, a könyvtár és a művelődési ház játszanak meghatározó szerepet. A József Attila Művelődési Ház előadások, irodalmi estek, tanfolyamok, konferenciák helyszínéül szolgál, valamint szakkörök és klubok is otthonra találnak itt. A művelődési házban állandó honismereti kiállítás is látogatható. Az épületet 2004-ben teljesen felújították. Jelenleg itt üzemel a Kormányablak helyi kirendeltsége.

Templomok Balkányban
Református templom
Római katolikus templom
Görögkatolikus templom (Balkány)
Görögkatolikus templom (Abapuszta)


Balkány városában négy templom áll (görögkatolikus a városban és Abapusztán, római katolikus és református), emellett négy környező tanyában (Tormáspuszta, Görénypuszta, Perkedpuszta, Cibak) ökumenikus imaház működik. 1939-ig zsinagóga is volt a faluban, épületében ma postahivatal működik.

Görögkatolikus templom

szerkesztés

Az 1977-ben épült új kápolna 1990-re templommá nőtt, befogadóképessége megháromszorozódott: szentély, kereszthajó, sekrestye, karzat, torony jelentette a bővítést, azóta pedig évről évre szépül. Néhány éve készült el az ikonosztázion, 2000-ben pedig a falak is díszbe öltöztek. Balkányban ez a legelterjedtebb vallás, mivel 1300 hívőt tart nyilván.

Római katolikus templom

szerkesztés
 
Lourdes-i barlang a római katolikus templomkertben

Az 1937 novemberére felépült új római katolikus templomot a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték. A templom melletti paplakot 1840-ben már mint régi kulturális épületet említették. A templom másik oldalán található lourdes-i barlangot 2007-ben újították fel. Az egyház nyilvántartott híveinek létszáma 1106 fő.

Református templom

szerkesztés

Balkány középkori történetének legjelentősebb tárgyi emléke a mai református templom. A 14. század első harmadában már állnia kellett, mivel 1328-ban András nevű papját említik, aki a pápai tizedjegyzékben is szerepel. A 16. században említést tesznek arról, hogy pusztahelynek van feljegyezve. A templom történetében ennek igen nagy a jelentősége, mert feltehetően ekkor állhat hosszabb időn keresztül használaton kívül a még a 15. században is működő épület, ugyanis a reformátusoknak először fatemplomuk volt: „Balkan, ligneum Calvinistarum 1696?” Ez a fatemplom bizonyára már nem volt javítható, és feltehetően a 18. század elején állították helyre az üresen álló régi templomot. Azonban 1772-ben már zsindelyfedelének megújítására kérnek engedélyt. Tornya aligha lehetett, mert alacsony harangláb állt mellette, amely 1766-ban romladozó állapota miatt oszlopokkal volt megtámasztva. A templom külső falában Gencsy Sámuel epitáfiuma található, 1872-ből. Az épület keleti homlokzata elé a 19. század elején emelték a mai háromszintes, téglából épült harangtornyot.

Az építmény jellege szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, támpilléres templom. A nyugati homlokzat sarkain átlós támpillérek állnak, középen elfalazott, félköríves ajtó. A homlokzaton lefaragott lizénák nyomai vehetők ki. A déli homlokzat bejárata felett szamárhátíves, gótikus szemöldökkő orommezejében faragott virágdíszítés van. Tőle jobbra fenn befalazott, valószínűleg még középkori ablak látható. A keleti homlokzat elé, amelyet feltehetően hosszabbítottak, a 19. században háromszintes tornyot építettek. A templombelső mai állapota 1829-ből való, ami teknőboltozattal fedett. A padjai barokk stílusúak. A szószék a 19. századból való, aminek a hangvezetője gazdagon faragott.

Balkányban ma 1007-en vallják magukat reformátusnak.

A Gencsy-kastély

szerkesztés

A kastély

szerkesztés
 
A Gencsy-kastély a Kossuth utcáról

A kastély 1774-ben épült, azonban a története régebbre vezethető vissza. Korabeli feljegyzések megemlítenek két kúriát a településen, melyek kapcsolatban állhattak vele. 1670-ben állt már Balko Pál kúriája: „Egi Szabad Nemes Curia … Egi saraz Sindelyes malom.” 1676-os dátummal Bori Mihály nemesi kúriájáról is van leírás: „Curia nobil, lignea elevatior Scandularis, constans ex hypocausto, atrio, Camera, domus familiaris stramine tecta constat hypocausti, atrio et Camera … sunt stabula … (Portiones possesionarial Mich. Bori).” Azt, hogy a ma álló, 1774-ben emelt épületet a korábbi épületek helyén emelték-e, nem tudjuk bizonyosan. Arra vonatkozóan van adat, hogy a földszintes ház alapját 1774-ben Gencsy Sámuel vette meg, de a 19. század második felében Gencsy Béla egy szinttel megemeltette és átalakíttatta. A munkálatokat a nagykállói volt vármegyeháza olasz építőmestere, Salvatore Aprilis irányította. A Gencsy-kastély barokk eredetű épület. 2007-ig gyermekotthonként működött, távlati tervként az ingatlan valamilyen intézeti vagy idegenforgalmi funkciókkal is hasznosítható.

Balkány temetője őrzi Gencsy Sámuelné Losonczy Borbála klasszicista síremlékét, melyet a fia állíttatott, 1811-ben. Négyszögletes talpazaton hengeres, vájatolt törzs, felette peremmel ellátott kúpos obeliszk, rajta a család címere. A klasszicizáló eklektikus sírbolt a Gencsy családé. Négyzetes alaprajzú, mind a négy oldala erőteljes timpanonnal zárul.

 
A Gencsy-kastély madártávlatból

A Gencsy-kastély szabadon álló eklektikus épület. Téglalap alaprajzú, egyemeletes 2+5+2 tengelyes épület, középső részén négyoszlopos beüvegezett árkád, feljárati része hármas tagolású 5-5 lépcsővel. Emeleti beugró erkélyét balusztrád zárja le, ugyanezt a díszítést alkalmazták az épület két sarokrizalitjának attikáján is.

A kastélyban 1951-től 2007-ig állami gyermekotthon működött.

Az eltelt évtizedek alatt többször változott az elhelyezett gyermekek korcsoportja. A 60 helyen 3–24 éves korú gyermekek, többnyire testvérek laktak a kastély épületében és a hozzá tartozó két lakásotthonban; az egyik a kastély kertjében, a másik az Adonyi utcában jelenleg is működik. Az általános iskolások a Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában, a középiskolások pedig a közeli városokban, vagy a helyi szakiskolában tanultak tovább.

A gyermekotthon 37 balkányi lakosnak biztosított munkalehetőséget. Fenntartója Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Önkormányzata volt. 2009. január 14-én Seszták Oszkár – a megyei közgyűlés elnöke – átadta Pálosi Lászlónak – Balkány polgármesterének – a kastély kulcsát, ezzel jelezve, hogy a Gencsy-kastély innentől kezdve a város tulajdonába került. Azóta a város vezetője többször ígéretet tett a kastély felújítására és hasznosítására, azonban ez idáig elmaradt. Jelenleg egy folyamatosan romló, lepusztult állapotban van az épület.[40]

A Gödény-kúria

szerkesztés

A balkányi Gödény-kúria a nemes gödényházi és farkasfalvi Gödény család balkányi ága tulajdona volt a szocialista államosításig. Azután az épületben több családot is elhelyeztek, jelenleg rendőrőrs szolgál benne. A 2000-es években a kúria egyik végében (Adonyi út) alakították ki az Okmányirodát, melyet a 2010-es években bezártak, funkcióját a művelődési ház épületében megnyitott Kormányablak vette át.

Népi építészet

szerkesztés
Ezen a földön / Ismerős az idegen / Arcom hasonlít / Növényre bogárra / Itt rokona vagyok / a hőnek / a víznek / a szélnek is. / Engem / Ez a fa hozott világra.
– Madár János: Szabolcs

A környező községekhez képest polgáriasodottnak tűnő városkép a viszonylag nagyméretű házaknak, a századfordulót megelőzően már felhasznált és a paraszti gyakorlatban aránylag ritkán előforduló építési anyagoknak (tégla, bádoglemez – korábban zsindely – tetőfedés stb.), valamint az ehhez igazodó változatos (és színezett) architektúrának köszönhető. A városba hagyományosan nagyszámú iparosréteg költözött.

A méreteltérésektől függetlenül a főbb építészeti anyag itt is a sárral tapasztott föld volt, amiből villával rakott (fecskerakásos) vagy karóvázas (mereglyés) földfal, favázas patics-, vert- és vályogfal készült. Főleg a volt uradalmi központok új házai sokszor ma is hagyományos technikával, elsősorban vert- vagy vályogfallal épültek. A falakra szarufás tetőszerkezet, erre nád (az egyszerűbbnél szalma), később fémlemez, majd cserép héjazat került.

A lakóházak ritkábban két- (Erkel u. 5.), gyakrabban háromosztatúak. Az utcai szoba (nagyvíge) + pitvaros konyha + kamra (vagy kisház) alaprajzhoz kályhás-kemencés, szabadkéményes tüzelőberendezés tartozott. Az 1950 körüli nagy átépítések során ezek nagy részét megszüntették, de egy-egy fakémény (Jókai u. 19.), tapasztott sövényből készült kéményfej (Ady Endre u. 35.), lapadolt kéménysátor még ma is látható.

A Balkányi Sport Egyesület 1936-ban alakult Balkányi Törekvés néven. A keret összetétele vegyes, de pár rutinosabb labdarúgó is helyet kap a klubban, mint például Igor Bogdanović, ötszörös jugoszláv válogatott, aki 2015 és 2019 volt tagja a csapatnak. Az együttes jelenleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei I. osztályban szerepel, legnagyobb sikere eddig az NB III-beli Tisza csoportban elért első helyezés a 2006/2007-es szezonból. A klub színei a kék és a fehér.

Neves emberek

szerkesztés
 
A Słopnice és Balkány közötti testvértelepülési szerződés megújítására, a tízéves jubileum alkalmából készített emlékplakett

Balkány városának több díszpolgára van: 2006-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés akkori elnökét, Gazda Lászlót jutalmazta a címmel a képviselő-testület. Korábban Szántó János, dr. Halmay Balázs és Dankó József részesült hasonló elismerésben. 2008. szeptember 20-án dr. Szilágyi Zsoltot és Ungvári Sándort választották Balkány díszpolgárává, 2013-ban posztumusz kitüntéssel ismerték el a település első polgármesterének, dr. Kun Bertalannak és dr. Lovas Imre állatorvosnak a Balkányért tett áldozatos munkáját. 2014. szeptember 6-án Madár János, Várdy Huszár Ágnes és Szöllősi Zoltán[41] kapta meg ezt az elismerést, míg 2015-ben dr. Budai Gyulát, Rákos Imrét és Vitai Lászlót tüntették ki. 2016-ban Jaczkó Sándor, nyugalmazott görögkatolikus esperes részesült a díszpolgári címben, majd egy évvel később Horváth István római katolikus áldozópap posztumusz kapta meg a kitüntetést. 2018-ban Balkány lengyelországi testvérvárosának, Słopnicének a polgármestere, Adam Soltys részesült a díjban, majd 2021-ben a térség fideszes országgyűlési képviselője, a nyírbogáti Simon Miklós lett a város díszpolgára. Legutóbb 2024-ben osztották ki a díjat, melyet Oláh János, alpolgármester kapott.

A helyi általános iskolában taníott a 4 for Dance együttes két tagja, Bárány Kristóf és Gál Sándor, továbbá balkányi lakos még Vasas Vanda is, aki a 2013-as magyarországi kerekesszékes szépségverseny győztese volt.[42]

Itt születtek

szerkesztés

Testvérvárosok és partnervárosok

szerkesztés
 
Marjánné dr. Rinyu Ilona, Balkány polgármestere és Lengyel István, Lázári polgármestere 2004-ben
Testvérvárosok
Partnervárosok

2007 szeptemberében testvérvárosi kapcsolat jött volna létre Balkány és a szlovákiai Chlebnice között, de akkor a szerződés aláírása elmaradt.[43] A két település, illetve a magyarországi Zajta azóta partnervárosi kapcsolatot ápolnak egymással.[44] 2015. augusztus 15-én a tízéves jubileum alkalmából Słopnice és Balkány vezetői megújították a testvérvárosi szerződést. Az aláírásra a lengyel községben került sor, ahol Pálosi Lászlót, Balkány polgármesterét Słopnice díszpolgárává avatták.

  1. balkany.hu
  2. a b Balkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. Balkány, Hungary Page (angol nyelven) (HTML). fallingrain.com. Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2012. január 1. (KSH)
  7. Döntős fák – 2015. evfaja.okotars.hu, 2015. szeptember 7. (Hozzáférés: 2015. szeptember 7.)
  8. Climate: Balkány (angol nyelven). climate-data.org
  9. Nyírbalkány utca, templom. aixoart.com, 2012. november 25. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  10. V, F: A balkányi szégyen. Szombat, 1990. szeptember 1. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  11. Orkánerejű szél Szabolcsban, viharkárok Borsodba. HVG, 2010. június 14. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  12. Erdély Online – Balkányban hat évre választanak polgármestert. [2008. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 15.)
  13. Balkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  14. Balkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  15. Balkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  16. Balkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  17. Balkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  18. Balkány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. április 13. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  19. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  20. Balkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  21. Balkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  22. Balkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  23. Dél-Nyírségi Kistérségi Kalauz
  24. Szabó, Zoltán: Szijjártó: Magyarországon a kerékpárutak hossza 2030-ra eléri a 15 ezer kilométert. bringazas.hu, 2020. szeptember 2. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  25. Kerékpárút építését tervezik Szakoly és Balkány között. szabolcsihir.hu, 2024. szeptember 26. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  26. Központi Statisztikai Hivatal – Népesség
  27. Központi Statisztikai Hivatal – Népesség a tanyákon (2013)
  28. Központi Statisztikai Hivatal – Lakások
  29. Népszámlálási adatbázis – Balkány
  30. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  31. http://www.origo.hu/itthon/20111010-nepszamlalas-2011-nepszamlalobiztosok-nehezsegeikrol-tapasztalataikrol.html
  32. Népszámlálási adatbázis – Balkány
  33. „Zöld város kialakítása Balkányban” (pdf). balkany.hu, 2019. július 1. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  34. Közpark – kerítéssel. 4233 Blog, 2021. szeptember 20. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  35. a b c BALKÁNY VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Szakági Alátámasztó Környezetvédelmi Munkarész (pdf). ÖKOcontroll Bt.. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  36. Szennyezőanyagok. [2014. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 20.)
  37. Illékony szerves vegyületek
  38. Szilárdhulladék-lerakó telep. [2014. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 20.)
  39. Bölcsődét adtak át a szabolcsi Balkányban. demokrata.hu, 2020. július 15. (Hozzáférés: 2024. május 21.)
  40. Realitás az ígéretek helyett. 4233 Blog, 2024. június 3. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  41. Nádaspusztáról a díszpolgári címig. szon.hu, 2014. szeptember 12. [2014. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 17.)
  42. Nemzeti Audiovizuális Archívum – Ridikül talkshow (M1). nava.hu, 2013. szeptember 27. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
  43. Újabb testvértelepülése lesz Balkánynak. balkany.hu, 2014. szeptember 16. [2007. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 16.)
  44. Milan Maxoň – 2018. szeptember 15.: Chlebnice község polgármestere a szlovákiai település testvérvárosaként utalt beszédében Balkányra
 
A balkányi belváros térképe
  • Balkány Önkormányzatának honlapja
  • Dél-Nyírségi kistérségi kalauz 2005.
  • Tudnivalók Balkányról 2000.
  • Entz Géza: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye műemlékei I.
  • Borovszky Samu: Szabolcs Vármegye
  • Debreceni Agrártudományi Egyetem beszámolója
  • Központi Statisztikai Hivatal
  • Magyar Állami Jelképek

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
Újfehértó Nagykálló Kállósemjén
Geszteréd

 
   Balkány   
 

Szakoly
Csiffytanya (Mamutfenyő) Hajdúsámson Nyíradony