Balkány

magyarországi város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye negyedik[6] legnagyobb területű települése, a Nagykállói járás városa. Első írásos említése 1214-ből származik a Váradi regestrumban, az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Nagykállói járásához tartozott. A település középkori történetének legjelentősebb emléke a mai református templom. Népessége 2023-ban 5828 fő volt, a korszerkezetet tekintve fiatal, ám elöregedő település. A lakosság közel harmada a kiterjedt tanyavilágban él, amely jelenleg 24 „élő” tanyából áll. Nevezetességei a Gencsy-kastély, a Gödény-kúria, melyben rendőrőrs működik, valamint a Csiffytanyán található mamutfenyő. Mentőállomás 2001-től működik a városban a Megyei Mentőszervezet tizennegyedik mentőállomásaként. 2004-ben városi rangot kapott. A város híres szülötte Madár János költő, író, illetve Várdy Huszár Ágnes író.

Balkány
Balkány címere
Balkány címere
Balkány zászlaja
Balkány zászlaja
A város logója
A város logója
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNagykállói
Jogállásváros
Kerületei24
Alapítás éve1200-as évek[1]
PolgármesterPálosi László (FideszKDNP)[2]
JegyzőDr. Tóth János
Irányítószám4233
Körzethívószám42
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség5828 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság143[4] m
Terület90 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5]
Földrajzi középtájNyírség[5]
Földrajzi kistájKözép-Nyírség[5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′ 10″, k. h. 21° 51′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 10″, k. h. 21° 51′ 25″
Balkány (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Balkány
Balkány
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Balkány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balkány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Földrajza szerkesztés

 
Présház a Szőlő-hegyen

Domborzati viszonyai a Nyírségre jellemzőek, a terület enyhén nyugat felé lejt. Magasabb pontjai:

  • A legmagasabb pont: 169 m (Kismogyoróstól északkeletre 500–600 m-re)
  • Szőlő-hegy: 154 m (Balkány)
  • Gyűrűs-hegy: 160 m (Csiffytanya)

Fekvése, megközelítése szerkesztés

 
Az egykori vasútállomás

Balkány a Nyírségben, Nyíregyházától délkeletre közel 27 km-re, Debrecentől északkeletre 40 km-re, Nagykállótól 14 km-re, az M3-as autópálya 234-es csomópontjától délkelet felé, 20 km-re helyezkedik el. Területe délen nagy távolságra terjed, a Hajdú-Bihar vármegyei Nyíradonnyal, Hajdúsámsonnal és Hajdúhadházzal határos, 24 tanyájának jelentős része ezen a területen található. További szomszédai nyugaton Geszteréd, északon Nagykálló, Biri és Kállósemjén, keleten pedig Szakoly.

A város csak mellékutakon közelíthető meg, négy irányból: TéglásGeszteréd felől a 4901-es úton, NyíregyházaNagykálló és Nyíradony felől a 4102-es úton, illetve NyírmihálydiSzakoly felől a 4913-as úton. A környező főutak (4-es, 41-es, 403-as, 471-es) elkerülik. Megközelíthető volt a 112-es számú Nagykálló–Nyíradony-vasútvonalon is, de a személyforgalmat 2007. március 3-án gazdaságtalanságra és kihasználatlanságra hivatkozva leállították. Az utolsó évben már csak napi két pár vonat közlekedett a 23 km hosszú vonalon. A városban és külterületén a vonat négy helyen – Görénypuszta, Balkány, Cibak és Abapuszta – állt meg.

Növényzete, éghajlata szerkesztés

 
A mamutfenyő Csiffytanyán

Felszínét kovárványos barna erdőtalaj, humuszos homok, helyenként réti talaj fedi. Erdőtársulásait akácosok és nyárfások alkotják egy kevés tölgy- és fenyőerdővel. Helyenként éger-, fűz- és nyírfacsoportokat is találunk. Növénytani ritkaság a Csiffytanyán álló mamutfenyő, amit 1860 körül ültetett Finta József balkányi lakos. A fa koronáját, amit 1968-ban egy villám kettéhasított, ma vasabroncsok fogják össze. A fenyőt 1989-ben a Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította, 2015-ben pedig az Év Fája verseny magyarországi döntőjében a második helyezett lett.[7]

A Nyírség éghajlata – és így Balkányé is – mérsékelten meleg: az évi napsütéses órák száma 2000, tehát több, mint az ország nyugati részén, de kevesebb, mint az Alföld déli felén mért 2100 óra. A középhőmérséklet 9,5–9,6 °C, a csapadék 560–590 mm. Leggyakoribb az északkeleti és a délnyugati szél. A 19. századi belvízrendezési tervek gyökeresen megváltoztatták a község hidrológiai viszonyait, de még ma is vannak állandóan vagy időszakosan vízzel, nádasokkal borított határrészek. A város határában található egy mesterséges halastó, a Téglagödör.

Városrészek szerkesztés

 
Balkány nagyobb városrészei térképen

A városhoz tartozik a jelenleg 24 „élő” városrészből álló tanyavilág. A lakosság egyharmada itt él. Balkányhoz tartozik Abapuszta, Baloghtanya, Béketelep (Koczoghtanya), Cibak, Csiffytanya, Déssytanya, Finánc tag, Görénypuszta, Jármytanya, Kenderes, Kiskecskés, Kismogyorós, Nádas, Nagykecskés, Nagymogyorós, Ordastelep, Perkedpuszta, Petritanya, Szitás, Táncsicstelep (Bay-tanya), Tormáspuszta, Trombitás, Újhelyitanya a Petőfiteleppel együtt (Liszenkótelep) és Vecser.

Abapuszta szerkesztés

 
Az abapusztai görögkatolikus templom

Abapuszta a város centrumától délkeletre 9 km-re található. A középkorban község volt, amelyről egy 11. századi oklevél is megemlékezik, mely a Forgách család levéltárában található. 1290-ben említik először, ekkor IV. László király, az utód nélkül elhalt June fia Abád birtokát a Kállay család ősének számító Mihály ispán fiainak adományozta. 1448-ban a guthi Országh család volt földesura, a családnak még a 15. században is birtokában volt a település, s az 1500-as évek közepe táján a környék legnépesebb falvai közé számították. Később egy ideig a Petneházy család tagjainak zálogbirtoka volt. A 19. században a Finta, Gencsy, Guthy, Jósa és Jármy családok voltak birtokosai. Az 1900-as évek elején a Jármy család birtoka volt. Később Abapusztát Balkányhoz csatolták, 2001-ben pedig a város legnépesebb tanyája 290 lakójával.

Cibakpuszta szerkesztés

Cibakpuszta (Cibak) 3 km-re Balkány központjától, délre helyezkedik el. Az 1455-ben a szomszédos Szakoly település birtokosának, a Szakolyi családnak volt birtoka. Nevét a Szakolyon birtokos Szakolyi Gáspár unokájáról, Czibak Imréről kapta, aki anyja, Szakolyi Katalin révén kapta örökül a balkányi birtokrészt. Balkány határának e részét róla nevezték el Czibaknak, majd Czibakpusztának. A török időkben a környék majdnem teljesen elpusztult, majd később a Kállay család tagjai szerezték meg Balkánnyal együtt.

Görénypuszta szerkesztés

Görénypuszta 3 km-re Balkány központjától északra helyezkedik el. Helyén – az egykori feljegyzések szerint – a 14. században még falu állt. 1329-ben említik nevét először az oklevelek, Guryn néven, ekkor már lakott helyként tüntették fel. 1367-ben és még 1374-ben is Ónodi Czudar Péter és a Kállay család tagjainak közös birtoka volt. 1415-ben a Czudar család volt a település földesura, s egy része övék még a század közepén is. Az 1400-as évek vége felé azonban már csak mint puszta van említve, s ekkortól sorsa már Balkányéval azonos. 1578-ban a törökök el akarták foglalni a nagykállói várat. A csata küzdőterének Görénypusztát választották.

Nagykecskés szerkesztés

 
A nagykecskési útelágazás

Nagykecskés (Kecskéspuszta) a város centrumjától délkeletre 7 km-re található, az Abapuszta felé vezető út kereszteződésében. Nevével először 1589-ben találkozhatunk a korabeli iratokban. Ekkor a szomszédos Szakoly falu birtokosa, a Szakolyi család pereskedett a Guthy család tagjaival a Kecskés tisztája nevű határrész birtokjogáért. 1618-ban még az adózók között tartották számon: ekkor még egy és negyed porta után fizetett adót, de néhány évtized múltán már mint elnéptelenedett hely van számon tartva. 1720-ban a szomszédos Balkány lakói Szakoly lakosaival együtt területét részben szántóföldnek, részben legelőnek használták, a későbbiekben pedig már mint Balkány része, azzal együtt szerepel.

Az 1848-as jobbágyfelszabaduláskor már mint földesúri majorság és puszta, birtokosai ekkor a Gencsy, Jármy, Guthy, Jósa, és Finta családok voltak. A Balkány és Szakoly között fekvő település az 1900-as évek elején még Kecskéspusztaként volt ismert. Akkori tulajdonosa Gencsy Margit (Horváth Mihályné) volt. Az itt álló szép kastélyt még Gencsy Ferenc (1768–1851) tábornok építette a 18. században. Az épület ebédlőjét még az 1900-as évek elején is azok a festmények díszítették, amelyeket a tábornok Lyon városától kapott érdemei elismeréseként.

Perkedpuszta szerkesztés

 
Ökumenikus imaház Perkedpusztán

Perkedpuszta a központtól 7 km-re északkeletre található, Balkány második legnépesebb tanyája. A Balogsemjén nemzetség birtoka volt. Nevét az oklevelek 1325-ben említik első ízben Terra Perked formában. Ekkor osztozott meg rajta a Balog-Semjén nemzetség semjéni és biri ága, és az osztozkodáskor a Biri család kapta. Biri Mihály magvaszakadtával Perked egy része ismét visszaszállt a rokon semjéni ágra, másik része pedig nőági örökösödés útján a Domahidy család birtokába került. 1446-ban Perkedi Bálint Szabolcs vármegye alispánja volt, ekkor a Taktaközben fekvő Csobaj településen is volt birtoka. Az 1500-as évek közepe táján a Kállay család tagjaival rokon Domahidy család birtoka lett. 1556-ban még viszonylag népes település volt, de pár évtized múltán már csak mint puszta volt jegyezve. Birtokosai ekkor a Kállay és a Jármy családok voltak. Perked birtokosainak, a Kállayaknak és Jármyaknak a szomszédos Abán és Balkányban is voltak birtokaik, így a későbbiekben Perked sorsa is azonos volt velük. Az 1800-as években Perked már népes puszta volt, s a Gencsyek birtokán élénk dohánytermesztés folyt, itt ekkor már 34 dohánykertész és cseléd élt. Az 1800-as években itt a Gencsyek mellett birtokos volt még a Jármy család is.

Történelme szerkesztés

Nevének eredete szerkesztés

A neve a balkány vizenyős, lápos hely jelentésű tájszóból származik, amely valószínűleg a törökből került a nyelvünkbe. Más források szerint a geszterédi csata idején Szent László és Bali kán ütközött meg egymással, és a városnév Bali kán nevének módosulata.

A település történelme szerkesztés

 
A Gödény-kúria, a rendőrőrs épülete

Balkány mint lakott település először 1214-ben szerepelt a Váradi regestrumban. Őslakosai kazárok és szlávok voltak, akik beolvadtak a honfoglaló magyarok közé. A lakosság a terület magasabb pontjain telepedett le. Az alacsonyabb helyeken található, a Nyírségre egykor igen jellemző áthatolhatatlan nyírvizek védelmet nyújtottak az ellenséggel szemben. A falu 1328-ban már templommal rendelkezett, András nevű papját említi a tizedjegyzék. A mai református templom homlokzata román kori nyomokat is őriz. A tulajdonosa gyakran változott: 1417-ben az álmosdi Csire családnak voltak itt birtokai. 1430-ban földesurai a Kállay család tagjai voltak, majd a Czudar családé lett. 1440-ben a Rozgonyiak vették zálogba a Czudar családtól, 1475-ben pedig már a petri Ders családot találjuk itt mint birtokost. 1477-ben a település birtokosa a Szokoly család volt.

Nagykálló várának felépítése (1570–1573) nagyban befolyásolta a település fejlődését, hovatartozását. A törökök Nagykállót 1578-ban el akarták foglalni, és a csata küzdőtereként Balkány egyik tanyája, Görénypuszta környékét választották. A vár elfoglalása nem sikerült a török hadnak, azonban a környék szinte minden falvát elpusztították, kirabolták. Balkány, Guth, Szakoly és a szintén balkányi határban fekvő, de a pusztítás után fel nem épülő Görény, valamint Perked községek teljesen elnéptelenedtek. Aba ekkor – a szájhagyomány szerint a török basa szeretőjének birtokai voltak itt – elkerülte a pusztulást. A törökök kiűzése után a település gyorsan felépült és megerősödött, Aba népe is a védettebb Balkányba települt át.

A Rákóczi-szabadságharc Balkányt is érintette. A lakosok közül 83 lovas (5 kompánia) és mintegy 70 gyalogos katona állt a fejedelem zászlaja alá. Részt vett a szabadságharcban Gencsy Zsigmond földesúr is, aki előbb (1703–1705) Károlyi Sándor mezei lovasezredének, majd 1705 őszétől haláláig a korábbi Kaszás Pál-féle lovasregimentnek volt a parancsnoka. Gencsy Zsigmond az 1706. augusztus 10. előtti napokban esett el a Karika-hágó mellett vívott összecsapásban. A Gencsy családnak kiterjedt birtokai voltak itt a 18. században. Kastélyuk, a Gencsy-kastély ma is áll. 1715-ben a vármegye lakossága mindössze 26 324 lélek volt. Ebből Balkányra kb. 1000-1200 lakos jutott.

 
A második világháborúban és az 1956-os forradalomban elesett balkányiak emlékműve

Az 1720. évi regnicolaris összeírás szerint 20 lakott jobbágytelke volt, lakói használták az akkor még lakatlan Szakolyt és az azóta is puszta Abát. Az 1772-i úrbérrendezés során az előbbi századbeli birtokosai közül már senkit sem találtak itt. Tizenegy nemes birtokosa közül a gróf Barkóczy, Gencsy és Pribék családnak volt benne nagyobb része. Lakói: 19 telkes jobbágy és 10 házas zsellér, akik 9 hétnyolcad telket használtak.

 
A III. katonai felmérés térképe (1869–1887)

1839-ben a vármegye egyik legnagyobb faluja volt 3006 lélekkel. 1844-ben tagosítást hajtottak végre: eszerint a nemesi jogon bírt földterületeket teljesen elkülönítették az úrbéres birtoktól. Az úrbéres illetményeiket a biri határ felől eső határrészen a nagykállói és perkedi út között kapták meg. Balkány népessége ekkor már megközelítette a 3000 főt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején kb. 30 főt toboroztak Balkányból katonának. 1849 januárjában a helyi református gyülekezet felajánlotta templomuk harangját ágyúöntés céljára.

1848-ban 438 zsidó élt Balkányban, a legtöbbjük kereskedő volt, de jelentős volt a kézművesek és az iparosok száma is. Feltűnően magas volt közöttük a kultúrával, hitélettel foglalkozók aránya. Orvosa 1850 óta van Balkánynak. Az első orvosok: Weinberger Herman, László Elek, Bauer Lőrincz és Leitner András voltak. 1855 körül dalegylet alakult. 1858-ban létesült a posta. A heti vásárok jogát 1859-ben kapta a település. Az első gyógyszertár 1864-ben nyílt meg, a gyógyszerész Kékesi Imre volt. 1870-ben Balkánynak 413 háza és 3997 lakosa volt, határa 14 421 kataszteri hold. A kiegyezés után is folytatódott a fejlődés: 1875-ben olvasóegylet, 1877-ben gazdakör, ugyanebben az évben az iparos ifjúság számára olvasókör alakult.

 
A Fő utca, háttérben a főtérrel

1878-ban Balkány országos vásártartási jogot kapott, a vásártér a mai Kossuth-kert helyén volt. 1880-ban kisebb földrengés rázta meg a települést, a házak kéményei is ledőltek. A postához 1893-ban távírdát kapcsoltak. 1897-ben alakult meg a helyi takarékpénztár. 1900-ban 444 házban 4390 lakos élt, 15 527 kataszteri hold területen. 1909-ben megnyílt a környék első óvodája Balkányban (óvónő: Szentgyörgyi Amália). 1910-ben létesítették a postán az első távbeszélőállomást. A 19. század végén az évi népszaporulat meghaladta a 100 főt.

Az első világháborúban 385 balkányi lakos teljesített katonai szolgálatot. Ebből 107 rokkant lett, 72-en meghaltak. A földreform törvény keretében 1922-ben Balkányban is volt „földosztás”. A Gencsy- és Lónyai-birtokból osztottak szét néhány hold földet a leszerelt katonák között. A második világháborúban Balkány férfilakosai közül 900-an vettek részt mint frontkatonák. Közülük legtöbben 1942–1943 telén a doni katasztrófában estek el. A város neve a 20. század elején Nyírbalkány volt.[8] 1945-öt követően a Nyír- előtagot elhagyták a megnevezésből.

Balkány 1971-ben nagyközség, 2004-ben pedig város lett. A városban és környékén is jelentős károkat okozott a 2010-es júniusi vihar, amely lakóházak tetejét bontotta meg, kéményeket borított le, fákat döntött ki. A legsúlyosabb károk Balkányban és környékén keletkeztek. A városban szinte minden utcában voltak sérült házak, melléképületek. Cibakon egy húszhektáros erdő fáit 45 fokos szögben mozdította ki a földből a vihar.[9]

A város címere szerkesztés

 
Balkány címere

A település címere hasítással saruzott pajzs. Első (jobb) mezejében fegyverzett letépett sasfej tart a csőrében egy csatabárdot. A mező arany, a sas fekete, a bárd bíbor. Ez emlékeztet Szent László besenyők (bese, vagyis sas) feletti diadalára, a csatabárd az ő attribútuma volt. Második (bal) mezőben a rozs és a búza, valamint az ekevas a település egykori pecsétjeire és régi címerére utal. A mező vörös, a gabona arany, a bal oldalon álló zöld nád és természetes (barna) termése, a zöld sás a település nevét idézi (mocsár, láp, posvány, nyílt vízi fürdő stb.).

Az alsó ék kék mezejének zöld fészkében ezüst pelikán három, szintén ezüst fiókáját táplálja a saját vérével. Ez az egykori birtokosokra (elsősorban a Gencsy családra emlékeztet). Erre a címerre csőrsisak vagy pántos tornasisak illik foszlányokkal, sisakdíszül vágott vörösmundéros szablyát tartó kar (a Kállay-, a Somossy-, a Gaál- és a Reviczky-család címerében is szerepel szablya).

Az akantuszleveleket mintázó foszlányok: jobbról vörös és ezüst, balról kék és arany. A címer alatt kétszer megtört és kétszer hajlított arany szalagon feketével a BALKÁNY felirat olvasható.[10]

Demográfiai adatok szerkesztés

Balkány jelenlegi lakossága 5828 fő (2023). Lakásainak száma 2372 (2023). Korszerkezetét tekintve fiatal település, hiszen lakosainak mindössze 17,7%-a idősebb 65 évnél. A népesség 34%-a gazdaságilag aktív, 25%-a inaktív, 33%-a eltartott és 8%-a munkanélküli, a lakosságban a nemek aránya közel 50–50% (2891 férfi és 2885 nő).

Balkány népességalakulása szerkesztés

Év Lakosság (fő)
1715 1200
1839 3006
1870 3977
1880 3769
1890 4399
1900 4500
1910 4630
1920 5130
1930 5052
Év Lakosság (fő)
1949 5630
1960 6300
1990 6504
1991 6405
1992 6415
1993 6407
1994 6495
1995 6740
1996 6666
Év Lakosság (fő)
1997 6741
1998 6841
1999 6818
2000 6736
2001 6861
2002 6809
2003 6768
2004 6806
2005 6852
Év Lakosság (fő)
2006 6757
2007 6703
2008 6563
2009 6442
2010 6362
2011 6548
2012 6505
2013 6468
2014 6431
Év Lakosság (fő)[11]
2015 6392
2016 6413
2017 6366
2018 6294
2019 6151
2020 6107
2021 6085
2022 5855
2023 5828

Balkány lakásainak száma szerkesztés

 
Balkány városrészeinek népessége
 
Balkány vallási megoszlása
Év Lakások száma
1990 2268
1991 2292
1992 2302
1993 2320
1994 2319
1995 2326
1996 2328
1997 2390
1998 2432
Év Lakások száma
1999 2436
2000 2446
2001 2423
2002 2433
2003 2436
2004 2435
2005 2452
2006 2464
2007 2471
Év Lakások száma
2008 2483
2009 2494
2010 2497
2011 2468
2012 2467
2013 2468
2014 2468
2015 2464
2016 2460
Év Lakások száma[12]
2017 2457
2018 2456
2019 2456
2020 2457
2021 2457
2022 2372
2023 2372

A városrészek lakossága szerkesztés

Balkány belterületének összlakossága a 2011-es népszámlálási adatok szerint 4554 fő volt.

Külterület neve Lakosok száma
Abapuszta 290
Baloghtanya 14
Béketelep 120
Cibak 189
Csiffytanya 27
Déssy-tanya 125
Külterület neve Lakosok száma
Finánc tag 31
Görénypuszta 173
Jármy tanya 33
Kenderes 9
Kiskecskés 27
Kismogyorós 15
Külterület neve Lakosok száma
Nádapuszta 55
Nagykecskés 40
Nagymogyorós 67
Ordastelep 30
Perkedpuszta 263
Petritanya 50
Külterület neve Lakosok száma[13]
Szitás 14
Táncsicstelep 30
Tormáspuszta 59
Trombitás 8
Újhelyi tanya 131
Vecser 33

Nemzetiségi eloszlás szerkesztés

Nemzetiségi eloszlás (2022)[14]
Magyar Cigány Német Ukrán Román Egyéb,
nem hazai nemzetiség
Nem válaszolt
5334 187 18 12 6 82 515
91,1% 3,2% 0,3% 0,2% 0,1% 1,4% 8,8%

Egy személy több nemzetiséghez is tartozhat, ezért az arányok összege meghaladhatja, és meg is haladja a 100%-ot.

Vallási összetétel szerkesztés

Vallási összetétel (2022)[15]
Összesen Görögkatolikus Római katolikus Református Egyéb keresztény Egyéb katolikus Evangélikus Egyéb felekezethez Nem tartozik felekezethez Ismeretlen / Nem nyilatkozik
5 855 1300 1106 1007 135 29 12 6 263 1997
100% 22,2% 18,9% 17,2% 2,3% 0,5% 0,2% 0,1% 4,5% 34,1%

Városvezetés és politikai élet szerkesztés

Polgármesterek 1990 óta:[16]

Név Hivatali idő Jelölő szervezet(ek) Megjegyzés
Dr. Kun Bertalan 19901994 FKgP [17]
Dr. Kun Bertalan 19941996 FKgPFidesz [18]
Dankó József 19961998 független Időközi önkormányzati választás keretében választották meg, amit azért tartottak, mert az előző polgármester néhány hónappal korábban elhunyt.
Dankó József 19982002 FKgP [19]
Marjánné dr. Rinyu Ilona 20022006 MSZP [20]
Marjánné dr. Rinyu Ilona 20062008 MSZP [21]
Pálosi László 20082010 Fidesz–MPSZ 2008. április 13-án, időközi önkormányzati választás keretében választották meg,[22] amit azért tartottak, mert az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban feloszlatta önmagát.[23]
Pálosi László 20102014 FideszKDNP [24]
Pálosi László 20142019 FideszKDNP [25]
Pálosi László 20192024 FideszKDNP [2]
2024
 
Pálosi László, a város polgármestere 2008 óta

A helyi választási iroda adatai a 2019-es önkormányzati választás balkányi eredményeiről:

2019-es önkormányzati polgármester-választás
Polgármesterjelölt (jelölő szervezet) Szavazatok száma (százalékosan)
Pálosi László (FideszKDNP)
  
1 645 (72,56%)
Áncsák János István (független)
  
622 (27,44%)

A balkányi képviselő-testület tagjai a 2019-es önkormányzati választás után:

  • Karsai István (független)
  • Kiss Sándorné (független)
  • Molnár Zoltán József (független)
  • Molnárné Kiss Katalin (független)
  • Oláh János (1951) (FideszKDNP)
  • Oláh János (1959) (FideszKDNP)
  • Oláh János (1976) (FideszKDNP)
  • Papp István (független)

Közigazgatás szerkesztés

 
A polgármesteri hivatal

A város problémáinak megoldását önkormányzati bizottságok segítik, melyekben nem csak a képviselők, hanem civilek is részt vehetnek. Balkányban három bizottság működik, melyek a következők:

  • Pénzügyi, Gazdasági Bizottság
  • Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság
  • Jóléti, Oktatási és Sport Bizottság.

A bizottságok munkáját a jegyző felügyeli.

Jelene szerkesztés

 
A városnapi ünnepség 2018-ban
 
A balkányi sporttelep
 
Szökőkút a Benedek János téren
 
A Kossuth park bejárata a Kossuth utca felől
 
Termelői piac
 
Gyermekorvosi rendelő

A lakosság jelentős részének a mezőgazdaság biztosítja a megélhetést. Nagy hagyományokkal rendelkezik a település az alma és a meggy termelésében, melyek telepítése ma is folyik, akárcsak a szükséges hűtőházak építése. A szántóföldi növénytermesztésben a kukorica, a gabonafélék és a dohány termesztése a jellemző. A zöldségfélék közül a paprika, paradicsom, az uborka és az utóbbi években a görögdinnye termesztése a népszerű. Azonban itt is jellemző, hogy a kis parcellák – és az ebből fakadó tőkehiány – hosszabb távon nem biztosítanak jó megélhetést a mezőgazdaságban dolgozók számára.

A lakosság közel harmada – 1877 fő – a kiterjedt tanyavilágban él, amely jelenleg 24 „élő” tanyabokorból áll. A vármegyére jellemző munkanélküliség is az ott élőket sújtja, köszönhetően alacsony iskolai végzettségüknek és a munkahelyek hiányának.

Az alapfokú oktatás-nevelés feltételei a település óvodáiban és két általános iskolájában adottak. A közel 1300 gyereknek a kötelező órákon kívül lehetősége van a zene és a tánc alapjainak elsajátítására is. A nyári szünetben hagyományőrző honismereti tábor, úszó- és lovaglótáborok nyújtanak kikapcsolódást. Az önkormányzat irányítása alatt működik a könyvtár és a művelődési ház. A környező települések színvonalas ellátását is szolgálja a 2002-ben épült modern mentőállomás. A városi rendőrőrs a Gödény-kúriában található, emellett polgárőrszolgálat is működik. A város 2007-ben elnyerte a megye legfittebb városa címet.

A helyi kisközösségi rádió – Alfa Rádió – 2008. november 1-jén sugározta az első adását. Elsősorban a helyi lakosságot érdeklő témákkal, helyi hírekkel foglalkozó csatorna volt. Igyekeztek a lakosság tájékoztatásán felül műveltségi műsorokkal is színesíteni a kínálatot. Szórakoztató és zenei műsorok is megtalálhatóak voltak benne. 2016. április 22-én befejezte a műsorsugárzást.

A város napját szeptember első hétvégéjén, szombaton szokták tartani, előtte pénteken korábban motorostalálkozó is volt.

Balkány 2007-ben megkapta az ipari park címet. Ennek közvetlen célja a város hagyományos fémtechnikai múltjára és jelenére épülő helyi kapacitások fejlesztése, nagy területet és jelentős munkaerőt igénylő vállalkozások működési feltételeinek, minőségi szolgáltatásainak biztosítása. A kb. 1000 m²-es Inkubátorház és Innovációs Központban biztosítják a szolgáltatások elérését és hozzáférését. Tervbe vették a Balkányi Ipari Parkot és a Hajdúsámsoni Ipari Parkot összekötő út felújítását, hogy a balkányi és hajdúsámsoni tanyavilágban élők vagy az éppen arra járók jó minőségű aszfaltúton közlekedhessenek.

2019. augusztus 17-én adták át a városhoz tartozó Újhelyi tanyán található sportrepülőteret, a PlangiAirportot.

Zenekarok, együttesek szerkesztés

  • Balkányi Nyugdíjas Énekkar
  • Credo Pedagóguskórus
  • Balkányi Zenészek Egyesülete
  • Tini2

Alapítványok, egyesületek szerkesztés

  • Oktatásért Alapítvány
  • Balkányi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
  • Balkányi Polgárőrszolgálat
  • Balkányi Nyugdíjas Klub
  • Balkányi Motorosok Egyesülete
  • Balkány és térsége Gazdakör
  • Alfa Kulturális Alapítvány
  • Alkotás Varázsáért Egyesület

Környezetvédelem szerkesztés

A Dél-nyírségi kistérség környezeti állapota kedvező összképet mutat, de vannak javítandó részterületek. A viszonylagosan kedvező helyzetnek az a fő oka, hogy a nagyipar elkerülte a területet. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a levegő minősége az országos átlagnál kedvezőbb, mindössze Nagykálló levegője rosszabb a kistérség többi településénél, aminek az erőteljesebb közúti forgalom az oka. A forgalom növekedése okozza a nitrogén-oxidok koncentrációjának lassú növekedését is. A felszíni vízkészletet a Harangodi tározó (Nagykálló) jelenti, de az ivóvízellátás több mint 95%-át felszín alatti készletek biztosítják. A kistérség egyébként is jó vízminősége az utóbbi években tovább javult azzal, hogy csökkent benne a szerves mikroszennyezők mennyisége. A vízkészletet fenyegetheti távlatban az a tény, hogy a csatornahálózat kiépítése elmaradt az igényektől és a szükségestől. Ezért a települési szennyvizek elvezetésének fokozása előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik. Balkány zajterhelése viszonylag szerény, amit mezőgazdasághoz, iparhoz és a szórakozóhelyekhez köthető pontforrások okoznak. A szilárd és folyékony hulladékok mindenütt gondot jelentenek. A termelési veszélyes hulladékokat külön jogszabályok alapján kezelik, a lakossági hulladékot az 1983 óta működő szilárdhulladék-tárolókban helyezik el, évente mintegy 580 m³-t.

Kibocsátott szennyezőanyagok 2002-ben szerkesztés

Szennyezőanyagok (2002)[26]
Település Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-dioxid Szén-dioxid VOC[27] Szilárd anyag
Balkány 0 kg/év 21 kg/év 39 kg/év 40 kg/év 199 kg/év 121 kg/év

A szilárdhulladék-lerakó telep szerkesztés

A szilárdhulladék-lerakó telep (2002)[28]
Település Megnyitási dátum Teljes terület Évente elhelyezett hulladék mennyisége Összes elhelyezett hulladék mennyisége Távolsága a lakott területtől
Balkány 1983 2,3 ha 580 m³ 7 300 m³ 500 m

Egészségügyi és szociális intézmények szerkesztés

 
Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház

Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház szerkesztés

A Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház 1995-ben nyitotta meg kapuit, a görögkatolikus egyházközség működteti. A házban 45 idős ember és 30 otthonról menekülni kényszerülő anya, leányanya és gyermek talált menedéket, 2004-ben. Itt rendezik minden év végén a hagyományőrző betlehemes műsor próbáit, melynek szereplői a város lakói.

Szent Antal Idősek Otthona szerkesztés

 
Szent Antal Idősek Otthona

A római katolikus egyház ápoló-gondozó otthont épített Szent Antal Idősek Otthona néven. A háromszintes épület rendelővel, foglalkoztatóteremmel is rendelkezik, valamint kapcsolódik hozzá egy önálló kápolna is. A kápolnát a téli hónapokban misék megrendezésére is használják. A 42 személyes otthon munkalehetőséget jelent összesen 24 helybéli.

Mindkét intézmény a kornak megfelelő színvonalú ellátást biztosít a rászorultaknak.

Mentőállomás szerkesztés

 
Mentőállomás

Mentőállomás 2001-től működik a városban, a Megyei Mentőszervezet 14. mentőállomásaként. Három mentőautó és egy esetkocsi áll rendelkezésre. Közvetlen ellátási területe – Balkányon kívül – Bököny, Geszteréd és Szakoly községek, 20 000 lakossal. 2002-ben további nyolc település csatlakozott a mentőállomáshoz alkalmi és esetfeladatok ellátására, így közel 50 000 lakos ellátását biztosítja.

Egészségügyi Központ szerkesztés

 
Egészségügyi központ

A betegellátást az Egészségügyi Központban működő háziorvosi, gyermekorvosi, fogorvosi és védőnői szolgálat, központi orvosi ügyelet, valamint heti rendszerességgel szülész-nőgyógyász és fizikoterápiás szakrendelés magas színvonalon biztosítja. Évente kétszer szemész szakorvos számítógépes szemvizsgálatot tart.

Szociális és Gondozási Központ szerkesztés

A szociális feladatok ellátását az 1994-ben alakult Szociális és Gondozási Központ 50 dolgozója látja el. A szociális alapellátási feladatokat végzők látják el a tanyagondnoki szolgálatot is.

Oktatási és művelődési intézmények szerkesztés

 
A Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
 
A 2010. november 25-én átadott tornacsarnok képe belülről
 
A Városi Könyvtár és Teleház
 
József Attila Művelődési Ház

Iskolák szerkesztés

Balkányon és Abapusztán már az 1800-as évek végén egy középfokú intézmény gyakorlókertje működött, a helyi zsidó iskolában pedig rabbiképzés folyt.

Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szerkesztés

A balkányi iskola első igazgatója Kovács András volt 1950-ben. Az intézmény akkor még az 1. számú Körzeti Iskola nevet viselte. A középfokú intézményekben jelenleg 130 fő tanul. Az 1975-ben átadott iskolát újabb 8 tantermes szárnnyal bővítették 1981-ben, amely 1994-től a Szabolcs Vezér nevet viseli. Ebben a tanévben kezdődött a zeneoktatás népzene, zongora, gitár, furulya, trombita, fuvola, fife és hegedű tanszakon. A mindennapos testnevelés keretében néptáncot és társastáncot is oktatnak. Az angol és a német nyelv oktatását nyelvi labor, az informatika és az internet használatát két jól felszerelt szaktanterem segíti, melyeket 2006. november 10-én adtak át további hat új tanteremmel együtt. Ez utóbbiakat a régi B-szárnyból alakították ki. 2007. szeptember 3-án négy újabb tanteremmel bővült az intézmény, és az 1981-ben épült E-szárnyat is átalakították. 2008. január 23-án étkezhettek először a balkányi diákok az új ebédlőben. 2008. szeptember 1-jén átadásra került majdnem az egész intézmény, mivel ezután kezdődtek el a tornacsarnok építési munkálatai, amit végül 2010. november 25-én adtak át. Ezzel a teljes komplexum felújítása befejeződött. 2012-ben, amikor állami kézbe került az oktatási intézmény, akkor a Szabolcs Vezér Oktatási Központ nevet Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolára változtatták.

Testvériskolák:

2. számú Körzeti Általános Iskola szerkesztés

 
A 2. számú Körzeti Általános Iskola Béketelepen

A Körzeti Általános iskola a tanyavilág központjában helyezkedik el. Az első iskola építése 1924-ben történt az akkori Koczoghtanyán. 1934-ben egy újabb tanteremmel bővült. 1960-ban egy akkor modernnek számító 2 tantermes szertárral és irodahelyiséggel, valamint egy szolgálati lakással rendelkező újabb iskola épült. Ettől az évtől kezdve teljesen osztott 8 osztályos iskolaként működik. 1990-ben jelentősebb iskolabővítésre került sor, 3 korszerű tantermet, új bútorokat és a kor követelményeinek megfelelő mosdókat kapott az intézmény. 2000 óta itt is van zeneoktatás.

Városi Nyilvános Könyvtár szerkesztés

A Városi Könyvtár (aminek régen Váci Mihály volt a névadója) 32 000 kötettel, friss irodalmi és szakmai folyóiratokkal várja az olvasókat. A könyvtárban minden évben megrendezik az író-olvasó találkozót, a versíró pályázatot és a rajzversenyt. A könyvtárban teleház is működik, ahol hét számítógép és internet biztosítja az információkhoz való széles körű hozzáférést.

Bóbita Bölcsőde szerkesztés

 
Bóbita Bölcsőde

A balkányi Bóbita Bölcsőde hivatalos átadója 2020. július 15-én volt. Az akadálymentesített és környezetbarát épületet három csoportszobát foglal magában, valamint 36 gyermeket befogadására alkalmas.[29]

Barackvirág-, és Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda szerkesztés

Óvodák Balkányban
A Fő utcai Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda
Az abapusztai Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda
A cibaki Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda
A Szakolyi úti Barackvirág Óvoda


Az első kisded óvoda 1909-ben létesült, ahol Szentgyörgyi Amália volt az egyetlen óvópedagógus. 1973-tól az óvoda önálló intézménnyé nőtte ki magát. A növekvő igények következtében 1980-ban bővítették, jelenleg az óvoda négy egységben, (Balkány–Fő u., Balkány–Szakolyi út, Abapuszta, Cibak) 10 csoporttal működő önálló intézmény, ahol 37 szakképzett dolgozó látja el a 270 gyermeket. 2011. május 2-től a Balkányi Görögkatolikus Egyházközség vette át az abapusztai, cibaki, és Fő utcai óvodák üzemeltetését. Az önkormányzat kezén a Szakolyi úti intézmény maradt meg. Az egyházi óvodák névadója Szent Jácint lett. Az abapusztai és cibaki óvodák később megszűntek.

József Attila Művelődési Ház szerkesztés

Balkány kulturális életének szervezésében az oktatási intézmények, a könyvtár és a művelődési ház játszanak meghatározó szerepet. A József Attila Művelődési Ház előadások, irodalmi estek, tanfolyamok, konferenciák helyszínéül szolgál, valamint szakkörök és klubok is otthonra találnak itt. A művelődési házban állandó honismereti kiállítás is látogatható. Az épületet 2004-ben teljesen felújították.

Templomok szerkesztés

 
A görögkatolikus templom
 
A római katolikus templom
 
Lourdes-i barlang a római katolikus templomkertben

Balkány városában három templom áll, emellett négy környező tanyában (Tormáspuszta, Görénypuszta, Perkedpuszta, Cibak) ökumenikus imaház működik. 1939-ig zsinagóga is volt a faluban, épületében ma posta működik.

Görögkatolikus templom szerkesztés

Az 1977-ben épült új kápolna 1990-re templommá nőtt, befogadóképessége megháromszorozódott: szentély, kereszthajó, sekrestye, karzat, torony jelentette a bővítést, azóta pedig évről évre szépül. Néhány éve készült el az ikonosztázion, 2000-ben pedig a falak is díszbe öltöztek. Balkányban ez a legelterjedtebb vallás, mivel 1782 hívőt tart nyilván.

Római katolikus templom szerkesztés

Az 1937 novemberére felépült új római katolikus templomot a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték. A templom melletti paplakot 1840-ben már mint régi kulturális épületet említették. A templom másik oldalán található lourdes-i barlangot 2007-ben újították fel. Az egyház nyilvántartott híveinek létszáma körülbelül 1715 fő.

Református templom szerkesztés

 
A református templom

Balkány középkori történetének legjelentősebb tárgyi emléke a mai református templom. A 14. század első harmadában már állnia kellett, mivel 1328-ban András nevű papját említik, aki a pápai tizedjegyzékben is szerepel. A 16. században említést tesznek arról, hogy pusztahelynek van feljegyezve. A templom történetében ennek igen nagy a jelentősége, mert feltehetően ekkor állhat hosszabb időn keresztül használaton kívül a még a 15. században is működő épület, ugyanis a reformátusoknak először fatemplomuk volt: „Balkan, ligneum Calvinistarum 1696?” Ez a fatemplom bizonyára már nem volt javítható, és feltehetően a 18. század elején állították helyre az üresen álló régi templomot. Azonban 1772-ben már zsindelyfedelének megújítására kérnek engedélyt. Tornya aligha lehetett, mert alacsony harangláb állt mellette, amely 1766-ban romladozó állapota miatt oszlopokkal volt megtámasztva. A templom külső falában Gencsy Sámuel epitáfiuma található, 1872-ből. Az épület keleti homlokzata elé a 19. század elején emelték a mai háromszintes, téglából épült harangtornyot.

Az építmény jellege szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, támpilléres templom. A nyugati homlokzat sarkain átlós támpillérek állnak, középen elfalazott, félköríves ajtó. A homlokzaton lefaragott lizénák nyomai vehetők ki. A déli homlokzat bejárata felett szamárhátíves, gótikus szemöldökkő orommezejében faragott virágdíszítés van. Tőle jobbra fenn befalazott, valószínűleg még középkori ablak látható. A keleti homlokzat elé, amelyet feltehetően hosszabbítottak, a 19. században háromszintes tornyot építettek. A templombelső mai állapota 1829-ből való, ami teknőboltozattal fedett. A padjai barokk stílusúak. A szószék a 19. századból való, aminek a hangvezetője gazdagon faragott.

Balkányban ma 1473-an vallják magukat reformátusnak.

A Gencsy-kastély szerkesztés

A kastély szerkesztés

 
A Gencsy-kastély a Kossuth utcáról

A kastély 1774-ben épült, azonban a története régebbre vezethető vissza. Korabeli feljegyzések megemlítenek két kúriát a településen, melyek kapcsolatban állhattak vele. 1670-ben állt már Balko Pál kúriája: „Egi Szabad Nemes Curia … Egi saraz Sindelyes malom.” 1676-os dátummal Bori Mihály nemesi kúriájáról is van leírás: „Curia nobil, lignea elevatior Scandularis, constans ex hypocausto, atrio, Camera, domus familiaris stramine tecta constat hypocausti, atrio et Camera … sunt stabula … (Portiones possesionarial Mich. Bori).” Azt, hogy a ma álló, 1774-ben emelt épületet e korábbi épületek helyén emelték-e, nem tudjuk bizonyosan. Arra vonatkozóan van adat, hogy a földszintes ház alapját 1774-ben Gencsy Sámuel vette meg, de a 19. század második felében Gencsy Béla egy szinttel megemeltette és átalakíttatta. A munkálatokat a nagykállói volt vármegyeháza olasz építőmestere, Salvatore Aprilis irányította. A Gencsy-kastély barokk eredetű épület. 2007-ig gyermekotthonként működött, távlati tervként az ingatlan valamilyen intézeti vagy idegenforgalmi funkciókkal is hasznosítható.

Balkány temetője őrzi Gencsy Sámuelné Losonczy Borbála klasszicista síremlékét, melyet a fia állíttatott, 1811-ben. Négyszögletes talpazaton hengeres, vájatolt törzs, felette peremmel ellátott kúpos obeliszk, rajta a család címere. A klasszicizáló eklektikus sírbolt a Gencsy családé. Négyzetes alaprajzú, mind a négy oldala erőteljes timpanonnal zárul.

 
A Gencsy-kastély madártávlatból

A Gencsy-kastély szabadon álló eklektikus épület. Téglalap alaprajzú, egyemeletes 2+5+2 tengelyes épület, középső részén négyoszlopos beüvegezett árkád, feljárati része hármas tagolású 5-5 lépcsővel. Emeleti beugró erkélyét balusztrád zárja le, ugyanezt a díszítést alkalmazták az épület két sarokrizalitjának attikáján is.

Jelene szerkesztés

A kastélyban 1951-től 2007-ig állami gyermekotthon működött.

Az eltelt évtizedek alatt többször változott az elhelyezett gyermekek korcsoportja. A 60 helyen 3–24 éves korú gyermekek, többnyire testvérek laktak a kastély épületében és a hozzá tartozó két lakásotthonban; az egyik a kastély kertjében, a másik az Adonyi utcában jelenleg is működik. Az általános iskolások a Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában, a középiskolások pedig a közeli városokban, vagy az előbbi művészeti szakiskolában tanultak tovább.

A gyermekotthon 37 balkányi lakosnak biztosított munkalehetőséget. Fenntartója Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Önkormányzata volt. 2009. január 14-én Seszták Oszkár – a megyei közgyűlés elnöke – átadta Pálosi Lászlónak – Balkány polgármesterének – a kastély kulcsát, ezzel jelezve, hogy a Gencsy-kastély innentől kezdve már a városé.

A Gödény-kúria szerkesztés

A balkányi Gödény-kúria a nemes gödényházi és farkasfalvi Gödény család balkányi ága tulajdona volt a szocialista államosításig. Azután az épületben több családot is elhelyeztek, jelenleg rendőrőrs szolgál benne.

Népi építészet szerkesztés

Ezen a földön / Ismerős az idegen / Arcom hasonlít / Növényre bogárra / Itt rokona vagyok / a hőnek / a víznek / a szélnek is. / Engem / Ez a fa hozott világra.
– Madár János: Szabolcs

A környező községekhez képest polgáriasodottnak tűnő városkép a viszonylag nagyméretű házaknak, a századfordulót megelőzően már felhasznált és a paraszti gyakorlatban aránylag ritkán előforduló építési anyagoknak (tégla, bádoglemez – korábban zsindely – tetőfedés stb.), valamint az ehhez igazodó változatos (és színezett) architektúrának köszönhető. A városba hagyományosan nagyszámú iparosréteg költözött.

A méreteltérésektől függetlenül a főbb építészeti anyag itt is a sárral tapasztott föld volt, amiből villával rakott (fecskerakásos) vagy karóvázas (mereglyés) földfal, favázas patics-, vert- és vályogfal készült. Főleg a volt uradalmi központok új házai sokszor ma is hagyományos technikával, elsősorban vert- vagy vályogfallal épültek. A falakra szarufás tetőszerkezet, erre nád (az egyszerűbbnél szalma), később fémlemez, majd cserép héjazat került.

A lakóházak ritkábban két- (Erkel u. 5.), gyakrabban háromosztatúak. Az utcai szoba (nagyvíge) + pitvaros konyha + kamra (vagy kisház) alaprajzhoz kályhás-kemencés, szabadkéményes tüzelőberendezés tartozott. Az 1950 körüli nagy átépítések során ezek nagy részét megszüntették, de egy-egy fakémény (Jókai u. 19.), tapasztott sövényből készült kéményfej (Ady Endre u. 35.), lapadolt kéménysátor még ma is látható.

Balkány híres szülöttjei és díszpolgárai szerkesztés

 
A Słopnice és Balkány közötti testvértelepülési szerződés megújítására, a tízéves jubileum alkalmából készített emlékplakett

Balkány városának több díszpolgára van: 2008. szeptember 20-án – dr. Szilágyi Zsoltot és Ungvári Sándort választották Balkány díszpolgárává, 2014. szeptember 6-án Madár János, Várdy Huszár Ágnes és Szöllősi Zoltán[30] kapta meg ezt az elismerést, míg 2015-ben dr. Budai Gyulát, Rákos Imrét és Vitai Lászlót tüntették ki. 2006-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés akkori elnökét, Gazda Lászlót jutalmazta a címmel az egykori képviselő-testület. Korábban Szántó János, dr. Halmay Balázs és Dankó József részesült hasonló elismerésben.

A helyi általános iskolában tanít a 4 for Dance együttes két tagja, Bárány Kristóf és Gál Sándor. Továbbá balkányi lakos még Vasas Vanda is, aki a 2013-as kerekesszékes szépségverseny győztese volt.[31]

Testvérvárosok szerkesztés

 
Marjánné dr. Rinyu Ilona, Balkány polgármestere és Lengyel István, Lázári polgármestere 2004-ben

2007 szeptemberében testvérvárosi kapcsolat jött volna létre Balkány és a szlovákiai Chlebnice között, de akkor a szerződés aláírása elmaradt.[32] A két település, illetve a magyarországi Zajta azóta partnervárosi kapcsolatot ápolnak egymással.[33] 2015. augusztus 15-én a tízéves jubileum alkalmából Słopnice és Balkány vezetői megújították a testvérvárosi szerződést. Az aláírásra a lengyel községben került sor, ahol Pálosi Lászlót, Balkány polgármesterét Słopnice díszpolgárává avatták.

Jegyzetek szerkesztés

  1. balkany.hu
  2. a b Balkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 6.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. Balkány, Hungary Page (angol nyelven) (HTML). fallingrain.com. Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2012. január 1. (KSH)
  7. Döntős fák – 2015. evfaja.okotars.hu, 2015. szeptember 7. (Hozzáférés: 2015. szeptember 7.)
  8. Nyírbalkány utca, templom. aixoart.com, 2012. november 25. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  9. Orkánerejű szél Szabolcsban, viharkárok Borsodban. HVG, 2010. június 14. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  10. Dél-Nyírségi Kistérségi Kalauz
  11. Központi Statisztikai Hivatal – Népesség
  12. Központi Statisztikai Hivatal – Lakások
  13. Központi Statisztikai Hivatal – Népesség a tanyákon (2013)
  14. Központi Statisztikai Hivatal – Nemzetiségi eloszlás (2011)
  15. Központi Statisztikai Hivatal – Vallási eloszlás (2011)
  16. Erdély Online – Balkányban hat évre választanak polgármestert. [2008. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 15.)
  17. Balkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  18. Balkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  19. Balkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  20. Balkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  21. Balkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  22. Balkány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. április 13. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  23. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  24. Balkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  25. Balkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  26. Szennyezőanyagok. [2014. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 20.)
  27. Illékony szerves vegyületek
  28. Szilárdhulladék-lerakó telep. [2014. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 20.)
  29. Bölcsődét adtak át a szabolcsi Balkányban. demokrata.hu, 2020. július 15. (Hozzáférés: 2024. május 21.)
  30. Nádaspusztáról a díszpolgári címig. szon.hu, 2014. szeptember 12. [2014. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 17.)
  31. Nemzeti Audiovizuális Archívum – Ridikül talkshow (M1). nava.hu, 2013. szeptember 27. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
  32. Újabb testvértelepülése lesz Balkánynak. balkany.hu, 2014. szeptember 16. [2007. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 16.)
  33. Milan Maxoň – 2018. szeptember 15.: Chlebnice község polgármestere a szlovákiai település testvérvárosaként utalt beszédében Balkányra

Források szerkesztés

 
A balkányi belváros térképe
 
A 4901-es út egy része Balkányban (Bocskai utca; a háttérben Téglás felé)
 
A 4102-es út egy része Balkányban (Fő utca; a háttérben Balkány belvárosa felé)
  • Balkány Önkormányzatának honlapja
  • Dél-Nyírségi kistérségi kalauz 2005.
  • Tudnivalók Balkányról 2000.
  • Entz Géza: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye műemlékei I.
  • Borovszky Samu: Szabolcs Vármegye
  • Debreceni Agrártudományi Egyetem beszámolója
  • Központi Statisztikai Hivatal
  • Magyar Állami Jelképek

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Újfehértó Nagykálló Kállósemjén
Geszteréd

 
   Balkány   
 

Szakoly
Csiffytanya (Mamutfenyő) Hajdúsámson Nyíradony