Chlebnice

község Szlovákiában

Chlebnice község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.

Chlebnice
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rangközség
PolgármesterMilan Maxoň
Irányítószám027 55 (pošta Dlhá nad Oravou)
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámDK
Népesség
Teljes népesség1604 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság594 m
Terület25,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 13′ 47″, k. h. 19° 27′ 52″49.229700°N 19.464300°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 47″, k. h. 19° 27′ 52″49.229700°N 19.464300°E
Chlebnice weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Chlebnice témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsókubintól 15 km-re keletre fekszik.

Története

szerkesztés

Oklevél 1564-ben említi először „Chlewnica” alakban. A falut a 16. század közepén a vlach jog alapján telepítette birtokosa, Thurzó Ferenc. Az árvai uradalomhoz tartozott. 1595-ben Thurzó György a falu lakóinak kiváltságlevelet adott. 1598-ban 18 ház állt a községben. 1604-ben „Hlebnycza” alakban említik. 16041605-ben Bocskai hajdúi kétszer is felgyújtották. A falu első fatemploma 1629-ben épült. 1683-ban a császári katonaság égette fel a falut. 1715-ben 280 lakosa volt. 1754-ben egy tűzvészben újra teljesen leégett. 1763-ban épült fel a mai templom, melyet eredetileg Szent Imre herceg tiszteletére szenteltek. 1778-ban 526 volt a lakosok száma. Első iskolája 1793-ban létesült. 1828-ban 153 házában 1035 lakos élt. 1831-ben a kolerajárványnak 108 lakos esett áldozatul.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Chlebnicze, tót falu, Árva vgyében, 1019 kath., 16 zsidó lak. Fekszik egy szűk sötét völgyben. Van kath. temploma, vizimalma, szép erdeje, hires sajtja, igen sovány zabföldje. Sessiója: 71 1/8. F. u. az árvai uradalom.[2]

1873-ban az újabb kolerajárványban 105-en haltak meg. Lakói híres sajtkészítők voltak, szövéssel, fémtárgyakkal kereskedtek. A 20. század elején fejlett üveg- és kádáriparuk volt. A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.

1929-ben és 1932-ben nagy tűzvészek pusztították, akkor égett le az 1629-ben épült fatemplom is.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 1071, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1573 lakosából 1569 szlovák volt.

2011-ben 1587 lakosából 1573 szlovák.

Nevezetességei

szerkesztés

Testvértelepülései

szerkesztés

További információk

szerkesztés