Árvaváralja

község Szlovákiában

Árvaváralja (szlovákul: Oravský Podzámok) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában. Alsólehota tartozik hozzá.

Árvaváralja (Oravský Podzámok)
A falu központja
A falu központja
Árvaváralja címere
Árvaváralja címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rang község
Polgármester Jozef Záhora
Irányítószám 027 41
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám DK
Népesség
Teljes népesség1353 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság511 m
Terület35,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Árvaváralja (Szlovákia)
Árvaváralja
Árvaváralja
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 45″, k. h. 19° 21′ 51″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 45″, k. h. 19° 21′ 51″
Árvaváralja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Árvaváralja témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Alsókubintól 9 km-re északkeletre, az Árva folyó két partján fekszik. Az 59-es főúton közelíthető meg. Vasúton a Kralován–Árvanádasd-vasútvonalon érhető el.

Nevének eredeteSzerkesztés

A település Árva vára alatti fekvése alapján kapta a nevét.

TörténeteSzerkesztés

 
A falu temploma

A vár alatti folyóparton a bronzkorban a lausitzi kultúra, a vár területén pedig a puhói kultúra településének nyomait tárták fel. A későbbi, római korból is találtak itt leleteket. Bár a falu helye már a bronzkorban is lakott volt, de először csak 1559-ben említik, amikor a Thurzók vár alatti majorságából kifejlődött, lakói a vár szolgálónépei voltak, iparosok, uradalmi tisztek lakták. A 17. században vámszedőhely volt fűrészteleppel, serfőzővel, malmokkal, később a közbirtokossági hivatal is itt székelt.

1778-ban 114 háza volt, 1828-ban 65 házában 423 lakos élt. Lakói a 19. században főként kézművességgel és erdei munkákkal foglalkoztak. Árvaváralja volt az Árvai erdőgazdaság központja.

Fényes Elek szerint „Árva-Várallya, tót falu, Árva vm., az Árva jobb partján a hires meredek kősziklán épült régi várának tövében: 290 kath., 90 evang., 3 zsidó lak., kik többnyire urasági tisztek és cselédek, s csinos házakban laknak. Kath. paroch. templom”.[2]

A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott. 1940-től modern fűrészüzem kezdte meg itt működését, később konzervgyár is épült.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 359, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 1309 lakosából 1265 szlovák volt.

Neves személyekSzerkesztés

  • Talán Alsólehotán született Sculteti Severin evangélikus esperes.
  • Alsólehotán született 1884-ben Dedinszky Elemér festőművész, szobrász.
  • Itt hunyt el 1937-ben Kubinyi Miklós földbirtokos, táblabíró, jogász, történész, régész, gyűjtő, heraldikus.
  • Itt hunyt el 1994-ben Pavol Čaplovič tanár, régész.

A vár történeteSzerkesztés

 
Thomas Ender: Árva vára (1860 körül)
 
Régi szlovák házak

Árva várát a 13. század első felében a Balassák ősei emelték. Először 1267-ben említik castrum Árva néven. Királyi vár, majd 1534-től Thurzó-birtok. Itt tartotta fogva Mátyás 1484 és 1490 között Várday Péter kalocsai érseket. A Thurzók 1556 és 1561 között teljesen átalakították és bővítették, mai alakját 1611-ben Thurzó György építkezései után nyerte el. A vár urai 1713-ig a vármegye örökös főispánjai is voltak. A 17. században többször ostromolták, 1670. december 10-én Heister tábornoknak kétheti ostrom után feladták, miután a birtokos Thököly István az ostrom izgalmaiba december 3-án belehalt. 1672. október 20-án a Pika Gáspár vezette kuruc sereg a helyi szlovák felkelők támogatásával foglalta vissza, november 24-én azonban Spork tábornok újra elfoglalta és a felkelés vezetőit kivégeztette. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703. december 5-én került kuruc kézre, és csak 1709 áprilisában, kiéheztetéssel foglalták vissza a császáriak. Tulajdonosai szépen rendben tartották, és az 1800. évi tűzvész után is újjáépítették.

NevezetességeiSzerkesztés

 
Pavol Országh Hviezdoslav emlékműve, a háttérben Árva vára
  • Az Árva folyó felett keskeny hegygerincen áll Árva vára, amely az egykori Magyarország legfestőibb sasfészke. A vár legkorábbi része a felsővár a 13. században, a középső rész 1483 és 1543 között, az alsóvár 1556 és 1611 között épült. A középső várban nagy károkat okozott az 1800-as tűzvész, de a 19. század végén a Pálffyak teljesen rendbe hozták. A vár ma is teljesen ép, értékes bútorai, műkincsei, falfestményei vannak. 1868-óta múzeum.
  • Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma a 19. század elején épült empire stílusban.
  • A régi megyeháza épülete 1797-ben épült későbarokk stílusban.
  • A településen több 19. századi épület is áll.
  • Pável Országh Hviezdoslav emlékműve.

JegyzetekSzerkesztés

  • Pavol Čaplovič 1964: Púchovské sídlisko v Oravskom Podzámku. Študijné zvesti XIII, 207-216.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Árvaváralja témájú médiaállományokat.