Főmenü megnyitása

Árvaváralja (szlovákul: Oravský Podzámok) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában. Alsólehota tartozik hozzá.

Árvaváralja (Oravský Podzámok)
A falu központja
A falu központja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Turisztikai régióAlsó-Árva
Rang község
Polgármester Jozef Záhora
Irányítószám 027 41
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám DK
Népesség
Teljes népesség1359 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság511 m
Terület35,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Árvaváralja (Szlovákia)
Árvaváralja
Árvaváralja
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 45″, k. h. 19° 21′ 51″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 45″, k. h. 19° 21′ 51″
Árvaváralja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Árvaváralja témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Alsókubintól 9 km-re északkeletre, az Árva folyó két partján fekszik. Az 59-es főúton közelíthető meg. Vasúton a Kralován–Árvanádasd-vasútvonalon érhető el.

Nevének eredeteSzerkesztés

A település Árva vára alatti fekvése alapján kapta a nevét.

TörténeteSzerkesztés

 
A falu temploma

A vár alatti folyóparton a bronzkorban a lausitzi kultúra, a vár területén pedig a puhói kultúra településének nyomait tárták fel. A későbbi, római korból is találtak itt leleteket. Bár a falu helye már a bronzkorban is lakott volt, de először csak 1559-ben említik, amikor a Thurzók vár alatti majorságából kifejlődött, lakói a vár szolgálónépei voltak, iparosok, uradalmi tisztek lakták. A 17. században vámszedőhely volt fűrészteleppel, serfőzővel, malmokkal, később a közbirtokossági hivatal is itt székelt.

1778-ban 114 háza volt, 1828-ban 65 házában 423 lakos élt. Lakói a 19. században főként kézművességgel és erdei munkákkal foglalkoztak. Árvaváralja volt az Árvai erdőgazdaság központja.

Fényes Elek szerint „Árva-Várallya, tót falu, Árva vm., az Árva jobb partján a hires meredek kősziklán épült régi várának tövében: 290 kath., 90 evang., 3 zsidó lak., kik többnyire urasági tisztek és cselédek, s csinos házakban laknak. Kath. paroch. templom”.[2]

A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott. 1940-től modern fűrészüzem kezdte meg itt működését, később konzervgyár is épült.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 359, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 1309 lakosából 1265 szlovák volt.

Neves személyekSzerkesztés

  • Itt hunyt el 1937-ben Kubinyi Miklós földbirtokos, táblabíró, jogász, történész, régész, gyűjtő, heraldikus.
  • Itt hunyt el 1994-ben Pavol Čaplovič tanár, régész.

A vár történeteSzerkesztés

 
Thomas Ender: Árva vára (1860 körül)
 
Régi szlovák házak

Árva várát a 13. század első felében a Balassák ősei emelték. Először 1267-ben említik castrum Árva néven. Királyi vár, majd 1534-től Thurzó-birtok. Itt tartotta fogva Mátyás 1484 és 1490 között Várday Péter kalocsai érseket. A Thurzók 1556 és 1561 között teljesen átalakították és bővítették, mai alakját 1611-ben Thurzó György építkezései után nyerte el. A vár urai 1713-ig a vármegye örökös főispánjai is voltak. A 17. században többször ostromolták, 1670. december 10-én Heister tábornoknak kétheti ostrom után feladták, miután a birtokos Thököly István az ostrom izgalmaiba december 3-án belehalt. 1672. október 20-án a Pika Gáspár vezette kuruc sereg a helyi szlovák felkelők támogatásával foglalta vissza, november 24-én azonban Spork tábornok újra elfoglalta és a felkelés vezetőit kivégeztette. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703. december 5-én került kuruc kézre, és csak 1709 áprilisában, kiéheztetéssel foglalták vissza a császáriak. Tulajdonosai szépen rendben tartották, és az 1800. évi tűzvész után is újjáépítették.

NevezetességeiSzerkesztés

 
Pavol Országh Hviezdoslav emlékműve, a háttérben Árva vára
  • Az Árva folyó felett keskeny hegygerincen áll Árva vára, amely az egykori Magyarország legfestőibb sasfészke. A vár legkorábbi része a felsővár a 13. században, a középső rész 1483 és 1543 között, az alsóvár 1556 és 1611 között épült. A középső várban nagy károkat okozott az 1800-as tűzvész, de a 19. század végén a Pálffyak teljesen rendbe hozták. A vár ma is teljesen ép, értékes bútorai, műkincsei, falfestményei vannak. 1868-óta múzeum.
  • Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma a 19. század elején épült empire stílusban.
  • A régi megyeháza épülete 1797-ben épült későbarokk stílusban.
  • A településen több 19. századi épület is áll.
  • Pável Országh Hviezdoslav emlékműve.

JegyzetekSzerkesztés

  • Pavol Čaplovič 1964: Púchovské sídlisko v Oravskom Podzámku. Študijné zvesti XIII, 207-216.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Árvaváralja témájú médiaállományokat.