Portál:Balkány

2024. július 24. szerda. 08:21. Kinga, Kincső


A városháza A lourdesi barlang József Attila Művelődési Központ A Kossuth-kert bejárata a Kossuth utca felől
BALKÁNY
Balkány címere
Balkány címere
Balkány főútja
Balkány főútja
A II. világháborúban és az 1956-os forradalomban elesett balkányiak emlékműve.
A II. világháborúban és az 1956-os forradalomban elesett balkányiak emlékműve.
A Gencsy-kastély a Kossuth utca felől (elölről)
A Gencsy-kastély a Kossuth utca felől (elölről)


Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye hetedik legnagyobb területű települése, a Nagykállói kistérség városa. Első írásos említése 1214-ből származik a Váradi regestrumban, az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegyéhez tartozott. A település középkori történetének legjelentősebb tárgyi emléke a mai református templom. Népessége 2006-ban 6757 fő volt, a lakosság korszerkezetét tekintve fiatal település. A lakosság egyharmada a kiterjedt tanyavilágban él, mely jelenleg 29 „élő” tanyából áll. Nevezetességei a Gencsy-kastély, valamint a Jármytanyán található mamutfenyő. Mentőállomása 2001-től működik a városban a Megyei Mentőszervezet 14. mentőállomásaként. A város híres szülötte Benedek János országgyűlési követ és Madár János költő.

Balkány a Nyírségben, Nyíregyházától délkeletre közel 27 km-re, Debrecentől északkeletre 40 km-re, Nagykállótól 14 km-re, az M3-as autópálya 234-es csomópontjától délkelet felé, 20 km-re található. Területe délen nagy távolságra terjed, a Hajdú-Bihar vármegyei Nyíradonnyal, Hajdúsámsonnal és és Hajdúhadházzal határos. További szomszédai nyugaton Geszteréd, északon Nagykálló, Biri és Kállósemjén, keleten pedig Szakoly.

A város csak mellékutakon közelíthető meg, négy irányból: Téglás-Geszteréd felől, Nyíregyháza-Nagykálló felől, Nyíradony felől, illetve NyírmihálydiSzakoly felől. A környező főutak (4-es, 41-es, 403-as, 471-es) elkerülik. Megközelíthető volt a 112-es számú Nagykálló–Nyíradony-vasútvonalon is, de a személyforgalmat 2007. március 3-án gazdaságtalanságra és kihasználatlanságra hivatkozva leállították. Az utolsó évben már csak napi két pár vonat közlekedett a 23 km hosszú vonalon. A városban a vonat négy helyen: Görénypuszta, Balkány, Cibakpuszta és Abapuszta megállóhelyen állt meg.

A hónap szócikke - augusztus

Balkányi Szabó Lajos (Mihálydi, 1823. április 5.Debrecen, 1889. szeptember 24.), ügyvéd, költő.

Nemesi szülőktől származott, akiknek Balkányban volt birtokuk. Debrecenben a református főiskolában végezte jogot tanult, majd tanulmányai befejezése után, 1843-ban táblai jegyző lett Pozsonyban. Ügyvédi oklevelét 1845-ben szerezte Pesten. 1848-ban tíz hétig mint nemzetőr szolgált a szabadságharcban. 1850-ben Debrecenben nyitott ügyvédi irodát. 1867. májusban ugyanott városi törvényszéki bíróvá választották és e minőségben működött 1871 végéig. 1872 elején debreceni királyi aljárásbíróvá nevezték ki. 1886-ban nyugalomba vonult.

A hónap képe - augusztus
A Balkány tábla a Geszterédi út végén
Tudtad-e, hogy...? - augusztus
?
?

... 1990 óta Balkányban az összes polgármesternek 6 évig tartott a hivatali ideje.

A projekt
A Barackvirág óvoda a Ságvári úton
A Barackvirág óvoda a Ságvári úton
A Városi Könyvtár és Teleház
A Városi Könyvtár és Teleház
A görögkatolikus templom
A görögkatolikus templom
A református templom
A református templom
A római katolikus templom
A római katolikus templom
A balkányi sporttelep
A balkányi sporttelep
Az épülő Szabolcs Vezér Oktatási Központ
Az épülő Szabolcs Vezér Oktatási Központ

Szócikkek

Kategóriák

Sablonok

{{Balkány városrészei}}

{{Balkány polgármestere}}

{{Nagykállói kistérség települései}}

{{Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései}}

Kiemelt szócikkek

Balkány (kiemelt státuszt megkapta: 2008. 08. 10.)

Balkányi református templom a levegőből
Balkányi református templom a levegőből

Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye hetedik legnagyobb területű települése, a Nagykállói kistérség városa. Első írásos említése 1214-ből származik a Váradi regestrumban, az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Nagykállói járásához tartozott. A település középkori történetének legjelentősebb emléke a mai református templom. Népessége 2007-ben 6 703 fő volt, a korszerkezetet tekintve fiatal település. A lakosság egyharmada a kiterjedt tanyavilágban él, amely jelenleg 29 „élő” tanyából áll. Nevezetességei a Gencsy-kastély, valamint a Jármytanyán található mamutfenyő. Mentőállomás 2001-től működik a városban a Megyei Mentőszervezet 14. mentőállomásaként. A város híres szülötte Madár János költő, író.

(Tovább a szócikkhez…)

Hírek
Kiemelt szócikkek jelölése a Magyar Wikipédián.
Kiemelt szócikkek jelölése a Magyar Wikipédián.

Tallózás a hírekből:

Tennivalók
  • Megírandó: -
  • Bővítendő: -
  • Bevezető hiányzik: -
  • Források keresése: -
Vitalap

Új üzenet hagyásához kattints ide.

Kért cikkek

Írd le a vitalapra, vagy a szerkesztés füllel megteheted, hogy ide beírod.

További portálok

Társportálok