Wikipédia

Hajmáskér

magyarországi község Veszprém megyében

Hajmáskér község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.

Hajmáskér
Hajmáskér2.jpg
Hajmáskér címere
Hajmáskér címere		 Hajmáskér zászlaja
Hajmáskér zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállás község
Polgármester Köbli Miklós (független)[1]
Irányítószám 8192
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség2837 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség74,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hajmáskér (Magyarország)
Hajmáskér
Hajmáskér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 08′ 41″, k. h. 18° 01′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 41″, k. h. 18° 01′ 13″
Hajmáskér (Veszprém megye)
Hajmáskér
Hajmáskér
Pozíció Veszprém megye térképén
Hajmáskér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajmáskér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

FekvéseSzerkesztés

A Balaton északkeleti szegletétől 14 kilométerre fekszik, Várpalota és Veszprém között nagyjából félúton. A legközelebbi települések: dél felől Sóly, kelet felől Öskü, nyugat felől pedig a Veszprémhez tartozó Gyulafirátót (észak felől a községet a Tési-fennsík 400 méter feletti, kietlen magaslatai határolják).

A település főútja a kelet-nyugati irányban húzódó 8214-es út, amit a 8-as főúttal a 7216-os számú sólyi út tulajdonképpeni folytatásaként húzódó 8215-ös út köt össze; ténylegesen a két út kapcsolatát egy felüljárón áthaladó, öt számjegyű út biztosítja.

A község határának jelentős részén (főleg északon) hepehupás, lepusztult dolomittérszín van, amely nem alkalmas mezőgazdasági hasznosításra.

TörténeteSzerkesztés

Hajmáskér történelme nagyon régi időkre nyúlik vissza. Területén a középkor óta magyar népcsoportok laknak; első ismert okleveles említése 1343-ból származik, amikor Keer formában jegyezték fel a nevét. 1424-ből Hadmasker, 1702-ből Haymaskér formában ismert a település neve. A falunév előtagja a hagyma szó nyelvjárási alakját, utótagja pedig a Kér törzsnevet őrzi, ez egyben arra is utal, hogy kora középkori lakói ezen honfoglaló törzshöz tartoztak.

 
Az egykori E1 parancsnokság légi felvételen, Hajmáskér
 
Hajmáskér látképe madártávlatból

Lélekszáma a 18. század egyik összeírása szerint 379 volt, 1857-ben viszont már kereken ezer fős lakosságát jegyezték fel, 1869-ben 929 volt a lakosságszám. Nagyobb mérvű gyarapodásnak a 20. század elején, a monarchia katonai kiképző tüzérségi főiskolájának megszervezése nyomán indult a település, amikor is Ferenc József elrendelte, hogy Hajmáskéren önellátó katonai tábort hozzanak létre. 1930-ban 2200, 1941-ben 4711 fő lakta a falut, illetve a laktanyaegyüttes közelébe épített lakótelepet. A községben 1945-ig hadiüzem is működött, 8-900 fős átlagos dolgozói létszámmal.

A falu központjában szürke, kastélyra hasonlító épület található, ez volt az 1907-1910 között megvalósított katonai tüzérségi és lőiskola főépülete. Sok különböző funkciójú épület sorakozott itt azokban az évtizedekben, amikor az itteni katonai tábor a fénykorát élte: szerepelt ezek között léghajógarázs, lovarda és vágóhíd is. Önellátó táborként külön pénzneme is volt, ezek mind papírpénzek voltak: 10, 20, 50 filléresek és 1, 2, 5, 10 koronás bankjegyek. Miután a második világháború végén kiszorították a térségből a német hadsereget, a hajmáskéri bázist a szovjet hadsereg vonta hatáskörébe, és birtokolta egészen 1990. november 15-ig (a Magyarországról való kivonuláskor az első szovjet katonai szerelvény Hajmáskérről indult).

Hajmáskér lakossága 1989 és 1999 között megduplázódott, lélekszáma a 2006. decemberi állapot szerint 3108 fő volt. A korábbihoz képesti kiugró népességnövekedés fő oka az volt, hogy a szovjet laktanya felszámolása után az ahhoz tartozó tiszti lakások jobbára áron alul kerültek meghirdetésre, ami sok fiatal párt, családot vonzott a településre, az ország különböző részeiből. A lakások jelentős részét az érintettek az állam által biztosított lakáscélú támogatás igénybevételével vásárolhatták meg. A lélekszám hirtelen emelkedése sok gondot is okozott az önkormányzatnak, mert az infrastruktúra fejlesztésével képtelenek voltak követni a lakossági igényeket. Kihívást jelent még a település számára a hatalmas katonai bázis észszerű hasznosítása is.[3]

A település határában kialakított hatalmas katonai lőtér Magyarország legnagyobb ilyen létesítménye, amely ma is működik, ezt a honvédség jelenleg is használja.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Kovács Gyula (MDF)[4]
  • 1994–1998: Hornyák Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002: Ifj. Köbli Miklós (független)[6]
  • 2002–2004: Köbli Miklós (független)[7]
  • 2004–2006: Köbli Miklós (független)[8]
  • 2006–2010: Köbli Miklós (független)[9]
  • 2010–2014: Köbli Miklós (független)[10]
  • 2014–2019: Köbli Miklós (független)[11]
  • 2019-től: Köbli Miklós (független)[1]

A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre az egész országban csak tíz település lakói szavazhattak, ennél több (9, 10 vagy 12) aspiránsra pedig csak öt másik településen volt példa.[6]

2004. december 12-én időközi polgármester-választást kellett tartani Hajmáskéren, mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[12] Ő ennek ellenére elindult a választáson, és meglehetősen nagy arányban (három jelölt közül 82,27 %-os eredménnyel) meg is nyerte azt.[8]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 1,1% németnek, 2,4% cigánynak, 0,2% szerbnek, 0,2% ukránnak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,8%, református 9,8%, evangélikus 1,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 20,2% (28,1% nem nyilatkozott).[13]

NevezetességeiSzerkesztés

  • A katonai lőtér 1901-től napjainkig.
  • A hajmáskéri cs. és kir. tüzérségi lövőiskola (1910-18).
  • A hajmáskéri internálótábor (volt hadifogolytábor) 1919-20.

KépgalériaSzerkesztés

  • Az egykori E1 parancsnoksági épület

  • Légifelvétel az egykori E3 kapubejárati épületről (2003)

  • Légifelvétel az egykori E1 parancsnoksági épületről (2003)

  • Az egykori E6 legénységi lakóépület, ma Gábor Áron Általános Iskola (2016)

  • Az egykori E3 tiszti lakó- és irodaépület, kapubejárati épület maradványa (2016)

  • Az egykori E37 lovarda épület bejárata (2016)

  • Az egykori E25 tiszti lakóépület (2016)

  • Az egykori tüzérlaktanya főépületének a bejárata (2016)

  • Az egykori E1 parancsnoksági épület 44 méter magas víztornya (2016)

  • Kulturális kiállítóhellyé átalakított egykori E3 tiszti lakóépület, maradványépület (2016)

  • Hajmáskér katolikus temploma a hősi emlékművel

  • A hajmáskéri római katolikus templom kelet felől nézve

  • Hajmáskér temetője az utca felé néző sírfeliratokkal

  • Hajmáskér temetői keresztje és ravatalozója

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Hajmáskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. ↑ A település története. Hajmáskér.hu, 2008. október 1. (Hozzáférés: 2016. július 23.)
  4. ↑ Hajmáskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Hajmáskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  6. ↑ a b Hajmáskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  7. ↑ Hajmáskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  8. ↑ a b Hajmáskér települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. december 12. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  9. ↑ Hajmáskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  10. ↑ Hajmáskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  11. ↑ Hajmáskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  12. ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  13. ↑ Hajmáskér Helységnévtár
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hajmáskér&oldid=25758794”