Főmenü megnyitása

Szilvás község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Szilvás
Szilvás központja a templommal
Szilvás központja a templommal
Szilvás címere
Szilvás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállás község
Polgármester Schaff József (független)[1]
Irányítószám 7811
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség131 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség24,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szilvás (Magyarország)
Szilvás
Szilvás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 57′ 42″, k. h. 18° 11′ 59″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 42″, k. h. 18° 11′ 59″
Szilvás (Baranya megye)
Szilvás
Szilvás
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvás témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Mecsek- és a Villányi-hegység között fekszik. Megközelíthető az 58-as számú főútról. A falu a Szilvási-patak völgye mellett található, dombos vidéken.

TörténeteSzerkesztés

Egy oklevél már 1192-ben említette a falut Sciluas formában, aminek az értelme: szilvás hely. A népi emlékezet szerint feltehetően középkori településre utal a mai helységtől délre az Ószeg-dűlő. A Puszta-dombon biztos, hogy török hódoltság előtti temetőt dúltak szét a dózerek, amikor a községbe vezető utat erősítették. Néhány idős ember török temetőnek is véli a területet. Találtak akkor itt apró, kék színű kereszteket, amelyeket tűzzománc fedett. Árpád-kori kerámiatöredékek látszanak a patak nyugati partvidékén csaknem tíz kertben, így például a Herendi-telken. Ezen kívül a Kablár-telken, valamint az Ott-majornál középkori nyomok észlelhetők.

Őskori, talán kőrézkori cserépmaradványokat fedezhetünk fel ettől a sírkerttől keletnek, majdnem a szomszédságában, ahol rézkori települést sejtetnek a szántás után a felszínre kisodródó pattintott kőpengék és kerámiatöredékek. A falu szívében, a Birkás-kertben, valamint ettől északnak, a patak nyugati oldalán római házhelyek kallódó leletei kerülnek a felszínre, amikor az emberek kapálnak vagy szántanak.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 1,9% horvátnak, 2,6% németnek mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,6%, református 4,5%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 16,9% (26,6% nem nyilatkozott).[3]

ÉrdekességSzerkesztés

A falunak hivatalosan két irányítószáma is van: 7833 és 7811.[4]

ForrásokSzerkesztés