Szalánta
Szalánta (horvátul: Salanta) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban. Első írásos említése 1192-ből ismert. Az 1690-es években katolikus bosnyákok költöztek be. A faluban óvoda és általános iskola is működik. Pécs közelsége miatt jelenleg is fejlődő település.
Szalánta | |||
A Hunyadi utca (az 58-as főút belterületi szakasza) a község északi részén, télen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Hitre Gabriella (független)[1] | ||
Irányítószám | 7811 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1153 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 65,93 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 152[5] m | ||
Terület | 17,08[4] km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 57′ 00″, k. h. 18° 13′ 60″45.950000°N 18.233333°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 00″, k. h. 18° 13′ 60″45.950000°N 18.233333°E | |||
Szalánta weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalánta témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Baranyai-dombságban, Pécs és Harkány között majdnem félúton fekszik, mindkettőtől nagyjából 12-13 kilométerre.
A szomszédos falvak: észak-északkelet felől Pogány, kelet felől Szőkéd és Áta. délkelet felől Bisse, dél felől Túrony, nyugat felől Bosta, északnyugat felől pedig Kökény.
A falu tulajdonképpen két korábbi község, Szalánta és Németi egyesítésével jött létre. Németi (horvátul: Nijemet vagy nagykozári szóhasználattal Nimet[6]) a keleti részen, míg Szalánta a nyugati részen fekszik.
Németitől délre, illetve Szalántától mintegy 1,5 kilométerre délkeletre található egy lakott külterület is, Eszterágpuszta (horvátul: Ištrak[7]). Utóbbi lakónépessége 2011-es adatok szerint 85 fő, a lakások száma 31 volt. Az Eszterágpusztai Növényfajta Kísérleti Állomás a Dél-dunántúli Régió fajtakísérleti állomásait irányítja.[8]
Megközelítése, közlekedése
szerkesztésA Pécstől a déli országhatárig vezető 58-as főút végighalad Szalánta központján, így ez a legfontosabb megközelítési útvonala. Az átmenő forgalom igen nagy, az átlagot jóval meghaladó, ami a horvát határ és az M60-as autópálya közti fekvésnek is köszönhető.
Németi községrészt a főút nem érinti, oda csak az 57 109-es számú mellékút vezet, nyugati szomszédaival (Görcsöny, Regenye, Szilvás) pedig az 5828-as út kapcsolja össze a települést.
Az autóbusz-forgalom Szalántára, illetve a településen át Pécs, Harkány, Siklós irányába megfelelő sűrűségű (fél illetve 1 óránként).
Tervek szerint a falun keresztül fog vezeti a Siklós-Pécs kerékpárút.[9]
Éghajlata
szerkesztésIdőjárására jellemző, hogy tavasztól őszig kevés a csapadék, a nyár mérsékelten forró, a tél enyhe. Szárazföldi éghajlata van. Az évi középhőmérséklet 10,5–11 °C. Az éghajlatot befolyásolja a közeli város, Pécs és a Mecsek.[10]
Címere
szerkesztésSzalánta község címere pajzs alakú, tetején a község neve olvasható nagy nyomtatott betűkkel. Címerben fekete számokkal három évszám található: 1240 (Németi első említése), 1332 (a plébánia első említése), 1804 (a jelenlegi római katolikus templom építésének időpontja).[11] Több helyen helykitöltésként piros-fehér színű rózsát helyeztek el a tervezők már az 1724-es szalántai pecséten is. Ez jelképezi a tavaszt, a természet ébredését.[11]
A mai címer a korábbi pecsétektől kölcsönzi a jelképeket. A mostani címerben fehér színnel ábrázolt eke az egykor önálló Németi régi pecsétjében is megjelent, a föld feltörését, megművelését szimbolizálva. Alul négy búzaszál látható, csokorszerű keretbe helyezve. Bal oldalon – Szalánta 1724-es pecsétje alapján – a hajló gabonaszálak között zöld, dús lombozatú, barna törzsű fa áll.[11] A hullámos zöld terület a Baranyai-dombságot jelképezi, ahol Szalánta található. A címer fő színe az égszínkék, ami a jó időjárást jelképezi.[11]
A címer alatt két babérág fut föl annak felső harmadáig.[11]
Története
szerkesztésAz első írásos említés Szalántáról 1192-ből ismert, ott a települést Zolounta néven említették. Az akkori Szalánta a mai település Bukvék nevű része volt csak. Németi első írásos emléke 1240-ből való, az az irat a települést Nemti néven említi.
A 17. században katolikus bosnyákok érkeztek e vidékre. Radonay Mátyás Ignác pécsi püspök is szorgalmazta a betelepítésüket 1690-es években.
1804-ben épült a ma is látható templom Németiben (védőszentje: Szent László).
Az első világháború végén, 1918. november 14-én megérkezett megszálló szerb csapatok Baranya jelentős részére igényt tartottak, így Szalántára és Németire is, ahol a lakosság 95–95%-a volt délszláv nemzetiségű. 1921 augusztusában a szerbek elhagyták Baranyát.
A második világháború vége Szalántán 1944. november 30-án volt. Előtte való nap Szalántán németek, Németiben szovjetek állomásoztak. A Németi-patak volt a front.
1977. január elsején a két falu Szalánta és Németi egyesült.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Standovár Mihály (független)[12]
- 1994–1998: Dunai Zoltán (független)[13]
- 1998–2002: Dunai Zoltán (független)[14]
- 2002–2006: Dunai Zoltán Tibor (független)[15]
- 2006–2010: Dunai Zoltán Tibor (független)[16]
- 2010–2014: Dunai Zoltán Tibor (független)[17]
- 2014–2019: Dunai Zoltán Tibor (független)[18]
- 2019–2024: Dr. Hitre Gabriella (független)[19]
- 2024– : Dr. Hitre Gabriella (független)[1]
Népesség
szerkesztés2001-ben magyar: 55,1%; horvát: 32,2%; cigány: 2,6%; szerb: 2,1%; német: 1,7%; bolgár: 0,3%; lengyel: 0,3%; ismeretlen, nem válaszolt: 1,8%[20]
A 2011-es népszámlálás szerint a faluban 983 magyar, 336 horvát, 86 cigány, 23 német, 5 szerb, 4 bolgár, 3 orosz, 3 román és 11 egyéb nemzetiségű lakik.[21]
2001-ben római katolikus: 81,6%; református: 5,1%; evangélikus: 1%; görögkatolikus: 0,7%, más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1,5%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 5,8%; ismeretlen, nem válaszolt: 4,3%.[20]
A 2011-es népszámlálás szerint a faluban 766 római katolikus, 64 református, 24 ateista, 10 evangélikus, 7 görögkatolikus és 9 egyéb vallási csoporthoz tartozó él. 102 fő nem tartozik egyik közösséghez sem, 208-an nem nyilatkoztak a vallásukról.
2018. január 1-jén 1154 lakosa volt.[22]
2022-es népszámlálási adatok szerint 1140 főből 1024 magyar, 60 roma, 22 német, 6 bolgár, 267 horvát volt. A kettős identitás miatt nem 100%-os az eloszlás.[23] Az 1140 lakosból 67 fő Eszterágpusztán, 214 fő Németi településrészen lakott.[24] Az 1140 főből 498 fő római katolikus, 43 fő református, 15 fő evangélikus, 4 fő görög katolikus, 176 fő nem tartozott egyik felekezethez sem, 378 fő pedig nem nyilatkozott a vallásosságról.
Lakosok száma | 1176 | 1146 | 1125 | 1126 | 1136 | 1149 | 1129 | 1140 | 1131 | 1153 |
2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Pecsétek
szerkesztésTörténelmi pecsétek
szerkesztésSzalánta első ismert pecsétje 1724-ből való. 24 mm átmérőjű körben 33 mm-es betűszalag van a következő szöveggel SIGI PAGI SZALÁNTA 1724. Vagyis Szalánta pecsétje 1724. A szavakat és az évszámokat rózsák választják el egymástól. A képmezőben két hajló gabonaszál között egy dúslombú fa látható.[25]
Németi első pecsétje az 1720-as évekből való. 24mm x 20 mm-es ellipszis, a betűszalag 3 mm-es. Szövege SIGI PAGI NIMEG 172X. Vagyis Németi pecsétje 172X. A szavakat 4 díszpont választja el egymástól. A pecsétképet két, szárán átkötött pálmaág keretezi, az ágak enyhén hajló ága a betűszalagba nyúlik bele. A képmezőben élére fordított, lebegő ekevas, felette gabonakalász látható. Tövében két hajló inda emelkedik ki, két oldalra, egymás alá 3-3 helykitöltő pontot, jobbra és balra az ekevas fölé 1-1 ötszirmú virágot helyeztek el.[26]
Németi 1908-as pecsétje a következő: kör alakú, a pecséten a következő olvasható: BARANYA VÁRMEGYE NÉMETI KÖZSÉG 1908.
Jelenlegi pecsétek
szerkesztésSzalántának jelenleg két pecsétje is van. Az első a polgármesteri hivatal, a másik a körjegyzőség pecsétje. Mindkettő 3,5 cm átmérőjű. Középen a magyar címer látható. A felső részen a POLGÁRMESTERI HIVATAL ill. KÖRJEGYZŐSÉG szó szerepel, míg az alsó részen a SZALÁNTA szó olvasható.
Oktatás
szerkesztésA községben óvoda és általános iskola is működik.
A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 120 tanuló járt.[27]
Utcái
szerkesztés- Hunyadi János utca
- Damjanich utca
- Bem utca
- Hunyadi köz
- Németi út
- Zrínyi utca
- Barátság utca
- Ifjúság utca
- Eszterági út
Nevezetességei
szerkesztés- Szent László római katolikus templom Németiben. Késő barokk stílusú, 1795-1804 között építették. Műemlék védelem alatt áll.[28] 2019-ben felújították a templom tetőszerkezetét.[29]
- Zsolnay-kápolna Eszterágpusztán. 1904-ben épült. Homlokzatain vízszintesen sávozott, sárga és barna mázas Zsolnay-csempe.[28] Ezen épület felújítására a tulajdonos plébánia nem hajlandó.[forrás?]
Kultúra
szerkesztésA községben délszláv néptáncegyüttes működik, a Marica Kulturális Egyesület.
Híres emberek
szerkesztés- Pávics György (1940–2020), magyarországi horvát író
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ Szalántai Önkormányzat rendelete. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ helységnévtár
- ↑ Szalánta, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2012. június 24.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ horvát név
- ↑ Az MgSzH székhelye és telephelyei (magyar nyelven) (pdf). Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
- ↑ új kerékpárút. [2017. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
- ↑ Siklosvidek.celodin.hu a Szalántáról (magyar nyelven) (html). Siklósvidék. [2012. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
- ↑ a b c d e Szalánta címere. magyarcímerek.hu. [2016. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 9.)
- ↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
- ↑ a b Népszámlálás 2001
- ↑ Területi adatok Baranya megyében - 4.1.6.1. pontja szerint
- ↑ 2018. január 1-jei lakosság (PDF). ksh.hu. Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ 2022-es népszámlálás adatbázisa
- ↑ KSH helységnévtár 2024.02.10-i állapotban
- ↑ Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere, Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1983. Felelős szerkesztő: Uherkovics Ákos. Pécs, 1984, 135. oldal
- ↑ Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere IV., Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1981. Felelős szerkesztő: Uherkovics Ákos. Pécs, 1982, 127. oldal
- ↑ 2019/2020-as tanév tanulói listája
- ↑ a b Szalánta templomai. nagyvofely.hu
- ↑ templomfelújítás. bama.hu. [2019. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
Források
szerkesztés- Dr. Erdődy Gyula: Szalánta - Németi története, 2001, Felelős kiadó: Dunai Zoltán, polgármester ISBN 9 63 00 6101 5
További információk
szerkesztés- Szalánta képekben
- KSH adata a településről
- wiki.utikonyvem.hu oldal
- az általános iskola honlapja Archiválva 2021. május 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Marica Kulturális Egyesület honlapja
- Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982) Library.hungaricana.hu oldalán
- Baranya megye, Szalánta kisközség, Eszterágh pusztával együtt– (S 78 - 039. téka - Szalánta - 4-11.)
- Bosnyák lakodalom Szalántán - Dunántúli Napló újságcikke 1987-ből
- Magyarország helységnévtára - Szalánta
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésKökény | Pogány | Pogány |
Bosta | Szőkéd | |
Garé | Túrony | Bisse |