Főmenü megnyitása

Szalánta

magyar település

Szalánta község (horvátul Salanta) Baranya megyében, a Pécsi járásban. A falun halad át az 58-as főút. A település első írásos említése 1192-ből származik. Az 1690-es években bosnyákok költöztek be. A faluban óvoda és általános iskola is működik.

Szalánta
Hunyadi utca északi része télen
Hunyadi utca északi része télen
Szalánta címere
Szalánta címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállás község
Polgármester Dunai Zoltán Tibor (független)[1]
Irányítószám 7811
Körzethívószám 72
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 1136 fő (2017. jan. 1.)[3]
Népsűrűség65,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság152[4] m
Terület17,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szalánta (Magyarország)
Szalánta
Szalánta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 56′ 54″, k. h. 18° 14′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 54″, k. h. 18° 14′ 15″
Szalánta (Baranya megye)
Szalánta
Szalánta
Pozíció Baranya megye térképén
Szalánta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalánta témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A település a Baranyai-dombságban, Pécs és Harkány között, az 58. számú főúton fekszik. Szomszédos falvak: dél-délkeleten Bisse, nyugaton Bosta, észak-északkeleten Pogány és Szőkéd, keleten Áta. Pécs közelsége miatt jelenleg is fejlődő falu.

A falu tulajdonképpen két korábbi község egysége, Szalántáé és Németié. Németi (horvátul Nijemet vagy nagykozári szóhasználattal Nimet[5]) a keleti részen, míg Szalánta a nyugati részen fekszik. Németitől délre ill. Szalántától 1,5 km-re keletre található egy lakott külterület, Eszterágpuszta (horvátul Ištrak[5]).

2011-es adatok szerint Eszterágpuszta lakónépessége 85 fő, a lakások száma 31. Eszterágpusztai Növényfajta Kísérleti Állomás a Dél-dunántúli Régió fajtakísérleti állomásait irányítja.[6]

KözlekedésSzerkesztés

A falu gyorsan és jól megközelíthető Pécs (15 km), valamint Harkány (12 km) irányából az 58-as számú főúton. Szalántán az átmenő forgalom igen nagy, az átlagot jóval meghaladó, ami a horvát határ és az M60-as autópálya közti fekvésnek is köszönhető.

A község nyugat felől, Görcsöny irányából, Regenye és Szilvás falvakon át bekötőúton is elérhető. Az autóbuszforgalom Szalántára, illetve a településen át Pécs, Harkány, Siklós irányába megfelelő sűrűségű (fél illetve 1 óránként).

Tervek szerint a falun keresztül fog vezeti a Siklós-Pécs kerékpárút, amit 2019-ben adnak át.[7]

ÉghajlatSzerkesztés

A falu időjárására jellemző, hogy tavasztól őszig kevés a csapadék, a nyár mérsékelten forró, a tél enyhe. Szárazföldi éghajlata van. Az évi középhőmérséklet 10,5–11 °C. Az éghajlatot befolyásolja a közeli város, Pécs és a Mecsek.[8]

TörténeteSzerkesztés

Az első írásos emlék Szalántáról 1192-ből való, a települést Zolounta néven említi. Az akkori Szalánta a mai település Bukvék nevű része volt csak. Németi első írásos emléke 1240-ből való, a települést Nemti néven említi.

A 17. században katolikus bosnyákok érkeztek. Radonay Mátyás Ignác pécsi püspök is szorgalmazta a betelepítésüket 1690-es években.

1804-ben épült a ma is látható templom Németiben (védőszentje: Szent László).

Az első világháború végén, 1918. november 14-én megérkezett megszálló szerb csapatok Baranya jelentős részére igényt tartottak. Szalántán és Németiben is a lakosság 95–95%-a volt délszláv nemzetiségű. 1921 augusztusában a szerbek elhagyták Baranyát.

A második világháború vége Szalántán 1944. november 30-án volt. Előtte való nap Szalántán németek, Németiben szovjetek állomásoztak. A Németi-patak volt a front.

1977. január elsején a két falu Szalánta és Németi egyesült.

LakosságSzerkesztés

2001-ben magyar: 55,1%; horvát: 32,2%; cigány: 2,6%; szerb: 2,1%; német: 1,7%; bolgár: 0,3%; lengyel: 0,3%; ismeretlen, nem válaszolt: 1,8%[9]

A 2011-es népszámlálás szerint a faluban 983 magyar, 336 horvát, 86 cigány, 23 német, 5 szerb, 4 bolgár, 3 orosz, 3 román és 11 egyéb nemzetiségű lakik.

2001-ben római katolikus: 81,6%; református: 5,1%; evangélikus: 1%; görögkatolikus: 0,7%, más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1,5%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 5,8%; ismeretlen, nem válaszolt: 4,3%.[10]

A 2011-es népszámlálás szerint a faluban 766 római katolikus, 64 református, 24 ateista, 10 evangélikus, 7 görögkatolikus és 9 egyéb vallási csoporthoz tartozó él. 102 fő nem tartozik egyik közösséghez sem, 208-an nem nyilatkoztak a vallásukról.

2015. január 1-jén 1125 lakosa volt.[11]

PecsétekSzerkesztés

Történelmi pecsétekSzerkesztés

Szalánta első ismert pecsétje 1724-ből való. 24 mm átmérőjű körben 33 mm-es betűszalag van a következő szöveggel SIGI PAGI SZALÁNTA 1724. Vagyis Szalánta pecsétje 1724. A szavakat és az évszámokat rózsák választják el egymástól. A képmezőben két hajló gabonaszál között egy dúslombú fa látható.[12]

Németi első pecsétje az 1720-as évekből való. 24mm x 20 mm-es ellipszis, a betűszalag 3 mm-es. Szövege SIGI PAGI NIMEG 172X. Vagyis Németi pecsétje 172X. A szavakat 4 díszpont választja el egymástól. A pecsétképet két, szárán átkötött pálmaág keretezi, az ágak enyhén hajló ága a betűszalagba nyúlik bele. A képmezőben élére fordított, lebegő ekevas, felette gabonakalász látható. Tövében két hajló inda emelkedik ki, két oldalra, egymás alá 3-3 helykitöltő pontot, jobbra és balra az ekevas fölé 1-1 ötszirmú virágot helyeztek el.[13]

Németi 1908-as pecsétje a következő: kör alakú, a pecséten a következő olvasható: BARANYA VÁRMEGYE NÉMETI KÖZSÉG 1908.

Jelenlegi pecsétekSzerkesztés

Szalántának jelenleg két pecsétje is van. Az első a polgármesteri hivatal, a másik a körjegyzőség pecsétje. Mindkettő 3,5 cm átmérőjű. Középen a magyar címer látható. A felső részen a POLGÁRMESTERI HIVATAL ill. KÖRJEGYZŐSÉG szó szerepel, míg az alsó részen a SZALÁNTA szó olvasható.

OktatásSzerkesztés

A községben működik a Szalánta és Térsége Általános Iskolája és Óvodái. 2008. szeptember 1-jén jött létre ez az intézmény a korábbi szalántai iskola, szalántai óvoda és szavai óvoda egyesítésével. 2009. augusztus elsejével létrejött a Pécsi Kistérségi Óvoda és Általános Iskola, amelyhez a korábbi szalántai, baksai és egerági iskolák ill. óvodák tartoznak.[14]

UtcáiSzerkesztés

  • Hunyadi utca
  • Damjanich utca
  • Bem utca
  • Hunyadi köz
  • Németi út
  • Zrínyi utca
  • Barátság utca
  • Ifjúság utca
  • Eszterági út

NevezetességeiSzerkesztés

  • Katolikus templom Németiben. Késő barokk stílusú, 1795-1804 között építették. Műemlék védelem alatt áll.[15]
  • Zsolnay-kápolna Eszterágpusztán. 1904-ben épült. Homlokzatain vízszintesen sávozott, sárga és barna mázas Zsolnay csempe.[15]

KultúraSzerkesztés

 
Marica Kulturális Egyesület Zágrábban 2005-ben

A községben délszláv néptáncegyüttes működik, amelynek neve Marica Kulturális Egyesület.

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szalánta települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  2. Szalántai Önkormányzat rendelete
  3. http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=22257
  4. Szalánta, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2012. június 24.)
  5. ^ a b horvát név
  6. Az MgSzH székhelye és telephelyei (magyar nyelven) (pdf). Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
  7. új kerékpárút
  8. Siklosvidek.celodin.hu a Szalántáról (magyar nyelven) (html). Siklósvidék. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  9. Népszámlálás 2001
  10. 2001
  11. 2015. január 1-jei lakosság (PDF). ksh.hu. Központi Statisztikai Hivatal
  12. Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere, Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1983. Felelős szerkesztő: Uherkovics Ákos. Pécs, 1984, 135. oldal
  13. Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere IV., Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1981. Felelős szerkesztő: Uherkovics Ákos. Pécs, 1982, 127. oldal
  14. oktatás
  15. ^ a b Szalánta templomai. nagyvofely.hu
  16. író

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés