Wikipédia

Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.

A Zsolnay porcelángyár utódja 1999-től
Ez a szócikk a Zsolnay védjegyek jelenlegi jogosultjáról, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-ről szól. Amennyiben a Zsolnay Vilmos által 1853-ban alapított porcelángyár történetére kíváncsi, akkor látogassa meg a Zsolnay porcelángyár szócikket.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 1999-ben a Zsolnay Porcelángyár Rt. szétválásakor jött létre.

Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. épülete 2018-ban
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. épülete 2018-ban
Típus
  • üzleti vállalkozás
  • ceramics manufactory
JogelődZsolnay porcelángyár
Alapítva1999
SzékhelyPécs
AlapítóÁllami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.
Magyar cégjegyzékszám02-10-060272
Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. (Pécs)
Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.
Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 40″, k. h. 18° 14′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 40″, k. h. 18° 14′ 53″
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

A megalakulás körülményei szerkesztés

1999. szeptemberében a pécsi Zsolnay Porcelángyár Rt. három különálló céggé vált szét.

  1. A Zsolnay Porcelángyár Rt. feladata a tulajdonában lévő épületek bérbeadása, alapanyag- és energiaellátás maradt.
  2. A porcelánedény és -díszáru, az eozin és a pirogránit tárgyak a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt.-ben készültek.
  3. A Zsolnay Örökség Kezelő Kht. a gyár területén található műemlékek és műemlék jellegű ingatlanok kezeléséért és felújíttatásáért felelt.

Mindhárom társaság a volt Zsolnay Porcelángyár Rt. telephelyén kezdte meg működését, az ÁPV Rt. tulajdonában.

Tulajdonosváltások szerkesztés

A kétezres években a rossz anyagi helyzetben lévő Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt. tulajdonosváltások során esett át; a tulajdonjog 2006 elején az ÁPV Zrt.-től térítésmentesen, de másfél milliárd forintos hitelállománnyal került a pécsi önkormányzat tulajdonában levő Pécs Holding Zrt.-hez.[1]

A Pécs Holding Zrt. pályázaton keresett befektetőt, felajánlva a gyár 49 százalékos részvénycsomagját, valamint két szavazatelsőbbségi részvényt, amit egyetlen indulóként a Manufaktúra-Befektető Kft. nyert meg 2010-ben. A vételár 230 millió forint volt, amelyen felül félmilliárd forintos tőkejuttatásra is kötelezettséget vállalt.

A Manufaktúra-Befektető Kft. 2011-ben a KÖZGÉP Zrt. tulajdonába került, ám a tőkejuttatási vállalást sem ez előtt, sem ezt követően nem teljesítette.[2][3]

A KÖZGÉP Zrt. 2012 júliusában jelképes, 1 forintos összegért felajánlotta a Manufaktúra-Befektető Kft.-n keresztül birtokolt kisebbségi tulajdonjogot Pécs városának, amely elfogadta azt, és bejelentette: állami tulajdonba adná a gyárat.[4]

A Pécs Holding Zrt. végül új pályázatot írt ki a tulajdonjogra, amelyet egyetlen indulóként a Magyarországon élő, szír származású és svájci állampolgárságú üzletember, Bachar Najari nyert meg.[5] 2013. február 15-én Bachar Najari és Pécs képviselői aláírták a szerződést.[6]

Működése szerkesztés

2008 szeptemberében megállapodást kötött a svéd IKEA és a Zsolnay gyár. A szerződés szerint 2009-től hét éven keresztül a Zsolnay évente 5000 tonna porcelánterméket szállít a megrendelőnek, így megháromszorozhatja évi 1,1 milliárdos bevételét. Az új porcelántermékekhez teljesen új gyáregység építését tervezték a pécsi ipari parkban, az állam és Pécs önkormányzatának befektetésében. 2010 novemberében azonban a kormány törölte ezt a fejlesztést az Új Magyarország Fejlesztési Tervből.[7]

A Zsolnay közreműködésével zajló épületfelújításai közül kiemelkedik a belgrádi Moszkva Szálloda, a kolozsvári Kakasos templom, illetve a szarajevói városháza felújítása.[8][9] Új Zsolnay-épületkerámia került a 2010-ben átadott pécsi Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont belső terébe is.[10] A gyár 2012 áprilisában mutatta be új kollekcióját, amelyet Patrizia Gucci, a híres Gucci család negyedik generációja tagjának neve fémjelez.[11]

Kisérlet a zrt. működésének ellehetetlenítésére szerkesztés

2016-ban a pécsi Önkormányzat megpróbálta ellehetetleníteni a szír tulajdonos által birtokolt céget, ehhez egy konkurens porcelángyárat alapítottak a városban Ledina Épületkerámia Kft. néven, ahová a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-től 112 dolgozót csábított át. A dolgozók rendkívüli felmondással léptek ki a Porcelánmanufaktúra Zrt.-től, de ezt a bíróság jogsértőnek minősítette, és a kilépő dolgozókat kártérítés megfizetésére kötelezte. A Páva Zsolt által vezetett fideszes városvezetés segítséget ígért az általuk bajba sodort dolgozóknak, vállalva az esetleges bírság megfizetését, de ez végül nem történt meg. A szír-svájci tulajdonos a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-t megmentette, míg az önkormányzat a Ledina Kft.-től megszabadult (mely utóbb véglegesen be is csődölt).[12][13]

Péterffy Attila polgármester jogi átvilágítást rendelt el a 2015 és 2019 közötti időszakra vonatkozólag. A Bodnár Imre által levezetett, 2022-ben lezáruló audit azt állapította meg, hogy[14]

  • Páva Zsolt vezetése alatt a városvezetés együttműködött abban az eseménysorozatban, melynek végén a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 118 dolgozója az utcára került, és elesett a 10-20-30 éves munkaviszonyuk után járó járandóságoktól is
  • az események következtében a várost terhelő kötbér-kötelezettség maradt hátra, és reális veszélye van annak is, hogy a város jelzáloggal terhelt ingatlanokat veszít el
  • az "akció" elriasztotta a befektetőket azzal, hogy Pécsett egy ilyen dolog is megtörténhet.

Az auditot felügyelő ügyvéd összefoglalója szerint ez egy olyan támadás volt, ahol egy jól behatárolható NER-es befektetői kör akarta megszerezni a Zsolnay-gyárat, melyben az önkormányzat és a kormány is segített nekik; Pécs akkori vezetése ahhoz asszisztált, hogy kárt okozzon saját magának.[14]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ A Manufaktúra-Befektető vásárolhatja meg a Zsolnayt. Vállalkozói Negyed. Origo.hu, 2010. június 24. [2010. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. ↑ Mentőöv: megvásárolja a Közgép a Zsolnay Porcelánt. HVG, 2011. május 20. (Hozzáférés: 2013. április 5.)
  3. ↑ Napi: a Zsolnaynak nagyon kéne a Közgép 500 milliója. HVG, 2012. március 9. (Hozzáférés: 2013. április 5.)
  4. ↑ Állami pénzt kér a Zsolnay (magyar nyelven) (html). index.hu, 2012. július 13. (Hozzáférés: 2013. április 5.)
  5. ↑ Svájci-magyar a Zsolnay egyetlen vevőjelöltje. HVG, 2012. november 30. (Hozzáférés: 2013. április 5.)
  6. ↑ Svájci-magyar üzletemberé lett a Zsolnay. HVG, 2013. február 15. (Hozzáférés: 2013. április 5.)
  7. ↑ K. E.: A kormány törölte: nem lesz Zsolnay-IKEA projekt. bama.hu, 2010. november 23. [2010. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  8. ↑ Merényi György: A Zsolnay jövője: tervek, remények. hg.hu, 2011. április 14. [2013. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. ↑ Zsolnayval születhet újjá a szarejevói városháza. hg.hu, 2012. augusztus 17. [2013. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 5.)
  10. ↑ Százmilliós Zsolnay-díszburkolat Pécsett. hg.hu, 2010. szeptember 8. [2013. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  11. ↑ totkat: Olasz designer neve fémjelzi a Zsolnay új kollekcióját. hg.hu, 2012. április 6. [2013. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 5.)
  12. ↑ Azt mondták, ez a kormány érdeke” – kiszúrtak a volt zsolnays dolgozókkal, több mint 23 milliót kell fizetniük (HVG, 2018. április 5.)
  13. ↑ Veszítettek a dolgozók és veszített Pécs (Népszava, 2019. március 13.)
  14. ↑ a b Zsolnay „gyárfoglalás”: Najari saját zsebből fizetett, ez lékelte meg a NER-es akciót

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsolnay_Porcelánmanufaktúra_Zrt.&oldid=26146465”