Harkány

magyarországi város Baranya megyében

Harkány város a Dél-Dunántúl régióban, Baranya megyében, a Siklósi járásban. Egyedülálló, kénes gyógyvizének értékét a 19. század óta használják ki. 

Harkány
Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház és a katolikus templom
Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház és a katolikus templom
Harkány címere
Harkány címere
Harkány zászlaja
Harkány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállás város
Polgármester Baksai Endre Tamás (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 7815
Körzethívószám 72
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség4632 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség167,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület25,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Harkány (Magyarország)
Harkány
Harkány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 50′ 51″, k. h. 18° 14′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 51″, k. h. 18° 14′ 12″
Harkány (Baranya megye)
Harkány
Harkány
Pozíció Baranya megye térképén
Harkány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harkány témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Drávatamási– Harkányfürdő–Siklós vonal jelöl ki a Dráva mentén egy Harkány térségi területet, a Szigetvár–Harkány–Nyárádi pedig egy löszfelszínt határol. A Zselicből, Mecsekből erre a területre vízfolyások futnak. Drávatamási, Harkányfürdő vonaltól északi irányba kavicsos rétegeket a talajban nem „harántoltak”, ebből arra következtettek, hogy a Dráva nem járt arra a pleisztocén idejében.

A külső-drávaszögi Harkány Magyarország legdélibb fekvésű városa, szoros versenyben Siklóssal. Teljesen sík területen fekszik, így a mozgáskorlátozottak, kerékpárral érkezők és a babakocsit tolók körében is kedvelt.

A szomszédos települések: észak felől Csarnóta, észak-északkelet felől Bisse, északkelet felől Máriagyűd, kelet felől Siklós, délkelet felől Matty, dél felől Gordisa, délnyugat felől Ipacsfa és Kovácshida, nyugat felől Márfa, északnyugat felől pedig Szava.

MegközelítéseSzerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 58-as főút, mely Pécs térségétől húzódik a déli országhatárig (Drávaszabolcsig). Korábban végighaladt Harkány központján, egy ideje már nyugat felől elkerüli azt; a régebbi belterületi nyomvonal azóta mellékúttá visszaminősítve az 5717-es útszámozást viseli.

Siklóssal az 57 133-as számú mellékút köti össze (ez korábban az 5701-es út része volt, de utóbbi nyomvonala ma már elkerüli a város lakott részeit északi irányból). A tőle nyugatra fekvő településekkel, Vajszló-Sellye-Darány térségével az 5804-es, északnyugati szomszédságával, Szavával, Ócsárddal és Görcsönnyel pedig az 5814-es út köti össze.

Vasúti elérését 2007-es bezárásáig a Barcs–Villány-vasútvonal biztosította; Harkány vasútállomás a város nyugati szélén helyezkedett el. Jóval korábban érintette az 1971-ben bezárt Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal is, amelynek az egykor önálló, ma már a városhoz tartozó Terehegyen is volt egy megállóhelye.

Harkány megközelítése az elmúlt években, a közvetlen vasúti kapcsolat hiánya ellenére jelentősen kedvezőbbé vált közösségi közlekedéssel is. Budapestről vonattal Pécsig, majd onnan busszal; vagy a közvetlenül Budapestről (Népliget állomásról) naponta többször induló buszjáratokkal érhető el a város.

TörténeteSzerkesztés

 
Zsigmondy Vilmos bányamérnök, Harkány:Az ő nevéhez fűződik az első gyógyvizet felszínre hozó kutak fúrása. (Veszprémi Imre alkotása)
 
Terehegy, a várdomb és a templom légi fotón (Harkány)
 
Terehegy, légi felvételen a várdomb és a templom (Harkány)
 
Sztárai Mihály szobra Harkányban

Harkány nevét az oklevelek 1323-ban említették először Harkan alakban írva.[3] Harkány királyi udvarnokok földje volt, melyet I. Károly magyar király, mint örökös nélkül elhalt ember birtokát Pál fia György temesvári alvárnagynak adott, s határát is leíratta.

1397-ben az oklevelek a Byka nemzetség birtokának írták. A nemzetség birtokközpontja Terehegy volt.[3] A család tagjai közül ismert volt többek között Byka Janás, aki Zsigmond királyt támogató 112 nemes között volt. Byka Miklós pedig a krakkói egyetemen tanult. A Byka család a szigetvári vár elestével halt ki.

1543-ban a falu már Perényiek tulajdona volt, és a siklósi várhoz tartozott.[3] Harkány ebben az évben lett az Oszmán Birodalom része. A török időkben is lakott maradt. Megmaradt lakosai főleg földműveléssel, szőlőtermeléssel foglalkoztak. 1554-ben 22, 1571-ben 40, 1582-ben 47 adózó család lakta.[3] 1556-ban Horváth Márk szigetvári kapitány visszafoglalta a falut, és Sziget várának 1566-os elestéig mind a magyar, mind a török uraknak adóztak a lakosok.[3]

A törökök kiűzése utáni időkben a falu birtokosa a Batthyány család volt. 1785-ben Széchényi Descriptiója szerint 65 ház állt a faluban.[4]

1814-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott. 1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását.

Harkány Siklósuradalom” részét képezte. 1823-tól jelezték kénes jellegű gyógyvizét Harkánynak. 1824-ben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori térképvázlaton szereplő Büdösrét, Büdöstó helyén. A termálvízre 1828-ban épült fürdőépület. 1846-ban már megjelent magyarul is „A harkányi hévíz gyógyereje” című tanulmány-füzet, amely a hely jelentőségét mutatta be az olvasóknak. 1860-ban közkegyelemben részesült a Batthyány család és visszakapta Harkány-fürdő birtokát is 1866-tól fogva Zsigmondy Vilmos mérnök irányításával kezdődtek meg artézi kútfúrások. Az ekkor 1866-ban hazánkban elsőként létesített, un. Alsó artézi kút lett az ország első kiépített hévízkútja, amelyet 37,7 méter mélyről érkező 61.2 °C hőmérsékletű feltörő víz táplált.

1918 novemberétől 1921 augusztusig a település szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam részét képezte. A város jelentős átalakulása a szerb-megszállást utáni korszakban kezdődött.

A fürdő igazi fellendülését 1925-től, Antal Jenő fürdőbérlőnek történt átadása jelentette, aki igazgatóként valódi európai nívójú környezetet kezdett kialakítani a messze földön már híressé lett helyen, a gyógyulni vágyók számára. 1925-ben épült fel a közel 2000 m² vízfelületű termálfürdő, amelynek átlagosan 29 °C-ra lehűtött hőmérsékletű kellemes kénes vize nem csak a reuma, a köszvény és isiász gyógyítására alkalmas, hanem megannyi más esetben, pl. légzőszervi krónikus hurutok, bőrbetegségek, égési sebek, „női bajok”, és egyéb szervi bántalmak számára is „csodavíz”. A mediterrán jellegű enyhe éghajlat, a tiszta levegő télen-nyáron biztosítja a gyógyulást. Termálfürdő területe mellett platánfákkal övezett, hatalmas kiterjedésű és gondozott virágszigetekkel, rózsakerttel is rendelkező parkot létesítettek, amely már lassan száz éve vonzza az idelátogatók nagy számát. A turizmust pártfogoló vasúti tömegközlekedés 1928-tól naponta öt pár vonatszerelvényen hozta és vitte Pécs vasútállomásról az érdeklődőket, és gyógyulni vágyókat. 1927-ben az itt megrendezett nemzetközi orvosi vándorgyűlés résztvevői nagy elismeréssel szóltak előadásaikban a fürdő gyógyforrásairól, amely lassan szak-orvosi körökben is elfogadottá tette a termálfürdő hírnevét. A fürdőigazgatóság az 1920-as évektől fogva szerződéseket kötött a nagyobb hazai, és több külhoni egészség- és társadalombiztosító társasággal, akiknek tagsága kedvezményesen vehette igénybe a fürdő valamennyi szolgáltatását.

Az eleinte állandó szállás gondokkal küzdő városban a gondok enyhítésére a város vezetősége komoly lépéseket tett a kezdetektől fogva. 1930-ra épült meg az akkor Gróf Benyovszky nevére keresztelt fürdőtelepi szálló 65 szobával, s még 1928-ban megkezdték 50 holdnyi terület villakertekre parcellázását is, közvetlenül a nagy parkterület közelében, amely villák sokaságába nyerhettek egyéni elhelyezést később az ide utazók.[5]

 
Harkány Bartók Béla utca északi része 1980-ban

1977. április 1-jén lett nagyközség a szintén szomszédos Harkány, amely korábban Siklóssal közös tanáccsal működött.[6] Ugyanekkor hozzácsatolták a 2 km-re északnyugatra lévő Terehegy községet. (A két település majdnem egybeépült azóta, a 2 km a településközpontok közti távolság.)

Az 1991-ben kitört délszláv háború váratlanul érte a városban nyaraló délszlávokat. Segítségükre a helyi reformátusok voltak, akik élelmiszert, ruházatot gyűjtöttek.[7]

1999. július 1-jén kapott városi rangot.

Harkány jelenleg is a turizmusból élő város. Számtalan hotel, apartman igyekszik kiszolgálni a gyógyvíz és az egyéb természeti, kulturális érdeklődésű vendégek igényeit. Jelenleg 2 db négycsillagos, számtalan 3 és 2 csillagos hotel mellett az olcsóbb, fizetővendéglátás keretein belül üzemelő „szoba kiadó” típusú szálláshelyek közül választhat a vendég. A hotelek gasztronómiai, wellness és egyéb kínálatukkal magas színvonalon szolgáltatnak. A hotelek jellemzően a 2010-es évek környékén épültek, újra-épültek, vagy egészítették ki szolgáltatásaikat. Harkány jellemzően belföldi vendégek számában kimagasló, történelme miatt cseh, német, horvát és egyéb desztinációk is jelentős küldő területnek minősülnek. A jelenleg üzemelő hotelek (a teljesség igénye nélkül), Dráva Hotel, Termál Kemping Apartmanházak, Thermal Hotel, Baranya Hotel, Xavin Hotel, Ametiszt Hotel, Arborétum Hotel, Hotel Platán, Well Hotel. A Gyógyfürdő bejáratához legközelebbi szálláshelyek: Baranya Hotel és Dráva Hotel. Szinte mindegyik hotel saját wellness részleggel rendelkezik, a legnagyobb vízfelületek és legszélesebb szolgáltatások a Thermal Hotel és Dráva Hotel esetében érhetőek el. Apartman elhelyezést a Lídia Hotel, a Termál Kemping Apartmanházak és az Ametiszt Hotel képes nyújtani. Családi hotel szinte mind. Konferencia kapacitása (100 fő feletti konferenciát tekintve) a Thermal Hotelnek és a Dráva Hotelnek jelentős.

Idegen elnevezéseiSzerkesztés

Horvátul Harkanj a hivatalos elnevezése,[8] az Arkanj alakot az átai és a hercegszántói horvátok használták.[9]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Bédy István (FKgP-SZDSZ)[10]
  • 1994–1998: Bédy István (Egységben Harkányért)[11]
  • 1998–2002: Bédy István (EHE-Fidesz-MDF-MIÉP-KDNP)[12]
  • 2002–2006: Bédy István (EHE-Fidesz)[13]
  • 2006–2010: Bédy István József (Harkányért-Fidesz-KDNP-Kisgazda Polgári Egyesület)[14]
  • 2010–2012: Dr. Imri Sándor (független)[15]
  • 2013–2014: Dr. Imri Sándor (független)[16]
  • 2014–2019: Baksai Endre Tamás (Fidesz-KDNP)[17]
  • 2019-től: Baksai Endre Tamás (Fidesz-KDNP)[1]
Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Baksai Endre Tamás Fidesz-KDNP 2014 óta A 2019. október 13-án megtartott választáson a 2061 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1503 szavazatot szerzett meg, amivel 72,93 %-os eredményt ért el.[1]
A 2014. október 12-én megtartott választáson a 2014 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1299 szavazatot szerzett meg, amivel 64,5 %-os eredményt ért el.[17]
Dr. Imri Sándor független 2010–2014 A 2013. március 10-én (a képviselő-testület önfeloszlatása okán[18]) megtartott választáson az 1714 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 861 szavazatot szerzett meg, amivel 50,23 %-os eredményt ért el (8 szavazatnyi különbséggel nyert).[16]
A 2010. október 3-án megtartott választáson a 2071 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1424 szavazatot szerzett meg, amivel 68,76 %-os eredményt ért el.[15]
Bédy István Harkányért-Fidesz-KDNP-Kisgazda Polgári Egyesület 19902010 A 2006. október 1-jén megtartott választáson az 1939 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1192 szavazatot szerzett meg, amivel 61,47 %-os eredményt ért el.[14]
EHE-Fidesz A 2002. október 20-án megtartott választáson az 1937 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 1436 szavazatot szerzett meg, amivel 74,14 %-os eredményt ért el.[13]
EHE-Fidesz-MDF-MIÉP-KDNP Az 1998. október 18-án megtartott választáson az 1677 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1272 szavazatot szerzett meg, amivel 75,85 %-os eredményt ért el.[12]
Egységben Harkányért Az 1994. december 11-én megtartott választáson az 1729 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1385 szavazatot szerzett meg, amivel 80,1 %-os eredményt ért el.[11]
FKgP-SZDSZ Az 1990-es polgármester-választásról a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása alapján csak annak eredménye állapítható meg.[10]

MédiaSzerkesztés

A település online hírportálja az Új Harkányi Hírek[19].

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 4,5% horvátnak, 6,2% németnek, 0,9% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (20% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,7%, református 15,2%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 8,9% (29,1% nem nyilatkozott).[20]

NevezetességeiSzerkesztés

 
Gyógyfürdő-reklám (1878)
  • Harkányi Gyógyfürdő vagy Harkányi Gyógy- és Strandfürdő: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 °C-os vizet szállítanak. A víz összetétele: alkáli-hidrogén-karbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a „Reumások Mekkája” néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény vize a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják.
  • Harka Kút: A Gyógyfürdő melletti Zsigmondy őspark hűs árnyat adó fái közt találjuk a Harka kutat, mely a Harkányi legendában szereplő leányra emlékeztet. A 2000-ben elkészült, Zsolnay alapanyagú értékes szökőkutat a harkányi víz legendáját szimbolizáló motívumokkal díszítették. A kút motívumait a Gyógyfürdő medencéi közötti szoborban is viszont látjuk.
  • Református templom (Kossuth utca) (1802, késő barokk)[21]
  • Református templom (Terehegyi út) (1800 körül, copf)
  • Katolikus templom (1906)
  • Izraelita temető, benne a fürdő orvosának, és a helyi századfordulós, jórészt idegenforgalommal foglalkozó zsidó közösség tagjainak sírjaival. A Református temetőn túl fekszik.
  • Országalmás csobogó

TestvértelepülésekSzerkesztés

A település az irodalombanSzerkesztés

  • Harkány az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód és a rémült kísértet című bűnügyi regényének.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  2. http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf
  3. a b c d e Zentai, 109. o.
  4. Zentai, 110. o.
  5. Harkány gyógyfürdő - Az 50 éves Pesti Hírlap jubileumi albuma 1928., / 848-849 oldal
  6. Siklós=város, Baranyában az ötödik”, library.hungaricana.hu, Dunántúli Napló, 1977. április 3., 4.. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. március 29.) 
  7. Lelkipásztor a végeken
  8. horvát név 1
  9. horvát név 2
  10. a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  11. a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  12. a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  13. a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  14. a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  15. a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  16. a b Harkány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. március 10. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  17. a b Harkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 20.)
  18. 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  19. Hírek, Új Harkányi: Új Harkányi Hírek (hungarian nyelven). Új Harkányi Hírek. (Hozzáférés: 2022. április 9.)
  20. Harkány Helységnévtár
  21. Zentai, 111. o.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Nézd meg a Harkány címszót a Wikiszótárban!
Márfa Csarnóta Bisse
Márfa

 
   Harkány   
 

Siklós
Ipacsfa Gordisa Siklós