Drávatamási

magyarországi község Somogy vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 4.

Drávatamási (horvátul: Tomašin[3]) község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Drávatamási
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Drávatamási címere
Drávatamási címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállásközség
PolgármesterSabacz József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7979
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség303 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség47,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 56′ 35″, k. h. 17° 34′ 10″45.942931°N 17.569439°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 35″, k. h. 17° 34′ 10″45.942931°N 17.569439°E
Drávatamási (Somogy vármegye)
Drávatamási
Drávatamási
Pozíció Somogy vármegye térképén
Drávatamási weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávatamási témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Barcstól délkeletre, majdnem közvetlenül a Dráva partján fekszik, közvetlenül a déli (magyar-horvát) országhatár mellett. A szomszédos települések a határ magyar oldalán: nyugat felől a ma már Barcshoz tartozó Drávapálfalva, észak felől Darány, északkelet felől Kastélyosdombó, kelet felől pedig Drávagárdony. Délen a legközelebbi település a Dráva túlpartján, szinte pontosan átellenben fekvő horvátországi Újgrác (Novi Gradac).

Megközelítése

szerkesztés

Közúton a Harkány-Sellye-Darány közti 5804-es úton érhető el, az említett települések irányából, Kastélyosdombó nyugati határszélén leágazva, az 58 161-es számú mellékúton.

A falu határában húzódik, sőt a településen is áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek itt ér véget a Barcsról induló 2. számú etapja, és itt kezdődik a Drávasztáráig tartó 3. etap.[4]

Története

szerkesztés

Drávatamási nevét 1468-ban említette először oklevél, ekkor Batthyány Péter fia, Benedek, nyerte új adományként.

1483-ban már Korotnai János birtokaként említették, 1490-ben pedig már a Meggyesaljai Mórocz családot említették birtokosaként. 1550-ben az adólajstromban Zennessy Ferenc szerepelt földesuraként.

Az 1554 évi török kincstári adójegyzék szerint 9, az 1565-1566 évi szerint 12, 1571-ben pedig 17 házból állt.

1598-1599-ben Batthyány Kristóf birtoka, 1692-ben pedig a Daby és a Géczy családok birtoka volt. 1726-ban Madarász László, 1757-ben Bakó László és Ádám, majd 1776-ban Bakó Mihály volt a földesura. A 19. század közepén a Bakó család itteni birtokai házasság révén Thassy Károlyra szálltak, aki 1856-ban volt Tamási birtokosa, tőle Gyula, majd pedig Elemér örökölte. A Bakó család építtette a községbeli régi kúriát is, melyet 1900-ban Thassy Elemérné alakíttatott át.

1910-ben 670 lakosából 658 magyar, 4 horvát volt. Ebből 547 római katolikus, 119 református, 4 evangélikus volt.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Csamári József (független)[5]
  • 1994–1998: Csamári József (független)[6]
  • 1998–2002: Csamári József (független)[7]
  • 2002–2006: Üveges Zoltán (független)[8]
  • 2006–2010: Üveges Zoltán (független)[9]
  • 2010–2014: Sabacz József (független)[10]
  • 2014–2019: Sabacz József (független)[11]
  • 2019–2024: Sabacz József (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2024– : Sabacz József (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
401
407
410
360
336
327
303
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 49,7%-a magyarnak, 6% cigánynak, 13,5% horvátnak, 0,5% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (45,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,7%, református 4,7%, felekezet nélküli 1,8% (57,8% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 17% horvátnak, 5,4% cigánynak, 1,8% németnek, 0,3% lengyelnek, 3,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,4% volt római katolikus, 4,5% református, 1,8% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 20,8% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Római katolikus templom
  • Tájház
  • a falu határában fekvő ártéri erdők és rétek, a Duna–Dráva Nemzeti Park kezelésében
  1. a b Drávatamási települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  4. Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
  5. Drávatamási települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Drávatamási települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  7. Drávatamási települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  8. Drávatamási települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  9. Drávatamási települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  10. Drávatamási települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  11. Drávatamási települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
  12. Drávatamási települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  13. Drávatamási Helységnévtár
  14. Drávatamási Helységnévtár

További információk

szerkesztés
  • Kisfilm a YouToubeon a Duna-Dráva-Nemzeti Parkról:[1]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés