Drávasztára

magyar település

Drávasztára (horvátul: Starin[3]) község Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Drávasztára
Drávasztára római katolikus temploma
Drávasztára római katolikus temploma
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállás község
Polgármester Matoricz Sándor (független)[1]
Irányítószám 7960
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség389 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség21,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Drávasztára (Magyarország)
Drávasztára
Drávasztára
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 49′ 31″, k. h. 17° 49′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 31″, k. h. 17° 49′ 20″
Drávasztára (Baranya megye)
Drávasztára
Drávasztára
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávasztára témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

 
Drávasztárai utcarészlet (Zrínyi utca)

A település Sellyétől délre, a horvát-magyar határ közelében fekszik, néhány száz méternyire a Drávától, így az Ormánság legdélebbi fekvésű települései közé tartozik. Sellye felől Drávaiványi érintésével érhető el, de eljuthatunk ide közúton Zaláta felől is.

A falu határában húzódik, sőt a településközponton is áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek itt ér véget a Drávatamásitól induló 3. számú etapja, és itt kezdődik a Szaporcáig tartó 4. etap.[4]

VízrajzaSzerkesztés

A település igen közel fekszik a Drávához, a falu főutcájáról egyenesen eljuthatunk a folyó töltésére. Drávasztára közigazgatási területén több Dráva-holtág is található (pl. Bresztik-tó, Vájás-tó, Adravica), de ezek természetvédelmi jelentősége inkább csak lokális, nem tartoznak természetvédelmi területhez; szabad vízterületüket szórványosan horgászati célra is hasznosítják.[5]

TörténeteSzerkesztés

Írásos emlékekben 1327-ben bukkant fel először Ztara néven János fia Pál de Ztara földesurának nevében, majd 1472-ben Thothstara, 1536-ban pedig Izthara néven fordul elő.

Birtokosai voltak a Sztáray család, a Garai család, Corvin János, a Perényi család, a sellyei uradalom, a Batthyány család, báró Biedermann család, gróf Draskovics Iván.

A török hódoltság során lakott magyar faluba a horvát betelepülés 1720-1744 között történt.

Többször érte katasztrófa: 1828-ban árvíz, 1864-ben kolera, 1891-ben tűzvész pusztította.

Külterülete volt Alsóerzsébet-puszta, Lajos-tanya, Nagyvájás-tanya.

2001-ben lakosságának 58%-a horvát volt.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Horváth Ferenc (független)[6]
  • 1994–1998: Horváth Ferenc (független)[7]
  • 1998–2002: Horváth Ferenc József (független horvát kisebbségi)[8]
  • 2002–2006: Horváth Ferenc József (független horvát kisebbségi)[9]
  • 2006–2010: Szalay László Józsefné dr. Sáity Borbála (Fidesz)[10]
  • 2010–2014: Szalay László Józsefné dr. (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2014–2019: Matoricz Sándor (független)[12]
  • 2019-től: Matoricz Sándor (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:


A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,9%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 48,1% horvátnak, 0,7% németnek mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,2%, református 4,2%, felekezeten kívüli 7,9% (11,7% nem nyilatkozott).[13]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Ma álló katolikus temploma 1948-ban épült.
  • A horvát kultúra ápolását szolgálják az 1993-ban megalakult Biseri Drave (Dráva Gyöngyei) hagyományőrző tamburazenekar és az emlékszoba, amely az egykori élet tárgyait mutatja be.

Jelentős a marketing- és agrárszakértelem megjelenése a térségben az uniós beruházásoknak köszönhetően.

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Drávasztára települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
  4. Archivált másolat. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
  5. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/Magyarorszag_holtagai/pages/008_drava.htm
  6. Drávasztára települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Drávasztára települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  8. Drávasztára települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  9. Drávasztára települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  10. Drávasztára települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  11. Drávasztára települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  12. Drávasztára települési választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  13. Drávasztára Helységnévtár

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés