Sellye

magyarországi város Baranya vármegyében

Sellye (régi magyar nevén: Sölle és Sejje)[3] város Baranya vármegyében, a Sellyei járásban. Az ország egyik legdélebbi fekvésű tájegységének, az Ormánság központja és legnagyobb lélekszámú települése, nevezik az Ormánság fővárosának[4][5] is.

Sellye
Draskovich-kastély
Draskovich-kastély
Sellye címere
Sellye címere
Sellye zászlaja
Sellye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállásváros
PolgármesterNagy Attila (független)[1]
Irányítószám7960
Körzethívószám73
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség2383 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség98,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Map
é. sz. 45° 52′ 19″, k. h. 17° 50′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 19″, k. h. 17° 50′ 44″
Sellye (Baranya vármegye)
Sellye
Sellye
Pozíció Baranya vármegye térképén
Sellye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sellye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Szigetvártól mintegy 20-25 kilométerre délre, az Ormánságban fekszik; a tájegység központjának tekinthető. 1997 óta bír városi ranggal.

A szomszédos települések: észak felől Kákics, kelet felől Csányoszró, délkelet felől Zaláta, dél felől Sósvertike, délnyugat felől Drávaiványi, nyugati irányból pedig Bogdása.

Megközelítése szerkesztés

Keleti és nyugati irányból az 5804-es, észak felől pedig az 5806-os úton közelíthető meg. Drávaiványival az 5821-es út, Sósvertikével pedig az 58 152-es számú mellékút köti össze.

Régebben elérhető volt vasúton a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalon és a Barcs–Villány-vasútvonalon is, de utóbbin már hosszú ideje szünetel a személyforgalom. Sellye vasútállomás a belterület keleti részén helyezkedik el, nem messze az 5804-es út vasúti keresztezésétől, közúti elérését az abból kiágazó 58 318-as számú mellékút teszi lehetővé.

Története szerkesztés

Első ma ismert említése 1292-ben Sylle (e. Sőlle) néven történt. A pápai tizedszedők 1333-1335-ig tartó lajstromában szerepel a sellyei plébánia Dezső nevű papja, aki négy alkalommal szedett tizedet, azaz már önálló katolikus plébánia működött Sellyén.[6] Az 1300-as években épült palánkvárral védték, amelyet 1532-ben az oszmánok felgyújtottak és elfoglaltak, az ellenállás letörése végett. Ekkor ölték meg az utolsó ferences szerzetest is a helyi rendházban, és ettől az évtől egészen 1721-ig nem volt katolikus papja Sellyének.[6]

1526 után Siklóst egyre erősebben fenyegette a török.[7][8][9] A következő 15 évben négyszer vonult át a vármegyén az oszmán sereg. 1532. július 17-én Kőszeg felé haladva elfoglalták „Arsán és Siklós várát, továbbá Szercsianos (Szerecsen János) nevű bánnak várát is. Beren (Perényi) Péter nevű bánt viszont elfogták, és fogságba vetették.” Két nappal később „Kápolna várát Selje vára mellett”.[7][8] Ekkoriban nem tartották meg a várakat, csak behódoltatták őket, és nem hagytak helyőrséget. 1537. január 7-én Matassy György kanizsai várnagy jelentette Nádasdy Tamásnak, hogy a törökök 250 paraszttal átkeltek a Dráván, és Siklós valamint Sellye környékén pusztítottak.[7][8] 1540-ben ismét betörtek a vármegyébe a törökök és a Dráva mentén pusztítottak.[7][10]

1689-ben szabadult fel a török alól. Mezővárosi rangot először 1781-ben kapott II. Józseftől, ezt majdnem egy évszázadig, 1872-ig sikerült megőriznie.[11]

Sellye a 18-19. században uradalmi központ volt. A Draskovichok nászajándékként kapták a Batthyányaktól az uradalmat, amikor Draskovich Károly elvette Batthyány-Strattman Erzsébetet.[6]

A város történetének egyik érdekessége, hogy 1817-ben Bernhard Antal pécsi polgár itt kezdte építeni a Carolina vontatót, amely a Dunán közlekedő első gőzhajó volt.[12]

A 19. és 20. század fordulója körül két vasútvonal is épült Sellyét érintve: az egyik a horvátországi Szalatnokot Szentlőrinccel összekötő, a másik pedig a Középrigóc és Pélmonostor között húzódó vicinális volt. Így Sellyéről 4 irányban is lehetett vasúton utazni. A Pélmonostor felé vezető vasútvonalat a meghúzott trianoni határok miatt később módosították, és Pélmonostor helyett Villánynál csatlakozott az eszéki vonalhoz. Ma már csak a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalon folyik személyszállítás.

A település a Sellyei járás székhelye volt az 1950-es járásrendezéstől 1963 végéig, majd 2013-tól ismét. 1997-től város.

2012. július 24-én adták át a felújított 2,7 km hosszú aszfaltos utat, amely a várost Drávaiványival köti össze.[13] 2013 végéig a Királyegyházával összekötő utat újították fel kétmilliárd forintból.[14]

2013. október 31-én átadták a 0,5 MW teljesítményű naperőművet, a város határában. A 460 millió forintból megépült beruházás 250 háztartás áramfogyasztásához képes elegendő energiát biztosítani.[15]

Régi és idegen elnevezései szerkesztés

Régi magyar neve a Sölle és Sejje.[3] Horvátul több elnevezése is létezik: hivatalos alakja Šeljin, míg a Šejin alakot a szalántai horvátok használták.[16]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Nóránt Lászlóné dr. Hajós Klára (független)[17]
  • 1994–1998: Bozó Sándor (független)[18]
  • 1998–2002: Nórántné dr. Hajós Klára (független)[19]
  • 2002–2006: Förster Gyula Béla (független)[20]
  • 2006–2007: Förster Gyula Béla (független)[21]
  • 2007–2010: Nagy Attila (független)[22]
  • 2010–2014: Nagy Attila (független)[23]
  • 2014–2019: Nagy Attila (független)[24]
  • 2019-től: Nagy Attila (független)[1]

A településen 2007. július 8-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[25] A választáson az addigi polgármester is elindult, de 46,93 %-os eredményével, három jelölt közül csak a második helyet érte el.[26] Ezt azonban még nem lehetett végeredménynek elkönyvelni, a Baranya Megyei Bíróság ugyanis elrendelte a teljes időközi választás megismétlését. Erre három héttel később, július 29-én került sor, akkor már csak két jelölt indult el, de ezúttal is Nagy Attiláé lett a győzelem, 57,02 %-os szavazati aránnyal.[22]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2727
2672
2479
2448
2351
2418
2383
2013201420182019202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben lakosságának 6,1%-a horvát, 1%-a cigány, 0,3%-a pedig német volt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 7,8% horvátnak, 1,2% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,3%, református 20,3%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,1% (24,4% nem nyilatkozott).[27]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 5,8% horvátnak, 3,5% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1% románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,9% volt római katolikus, 16,1% református, 0,2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 11,1% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).[28]

Nevezetességek szerkesztés

 
Római katolikus templom
 
Milleniumi emlékmű
 
Talpasház
 
A világháborús emlékmű névsora
  • Draskovich-kastély (barokk, 18. század)[29]
  • Arborétum a kastélyparkban (az 1760-as évektől)[29]
  • Katolikus templom és plébánia:[30] A templom egykor magtár volt, és a 20. század elején alakították át templommá. Tornya 1980-ban készült el.[6]
  • Református templom és parókia. A mai templom egy 16. századi templom helyén épült 1870 és 1873 között.[31]
  • Ormánsági Múzeum (népi talpasház, népi életmód)[32]
  • Sellyei termálfürdő: 38 °C-os vize káliumot, nátriumot, ammóniumot, kalciumot és magnéziumot tartalmaz - igen magas koncentrátumban. A medencék mellett csónakázótó is található.[33]
  • Milleniumi emlékmű, Vanyur István alkotása[34]
  • Világháborús emlékmű

Ismert sellyeiek szerkesztés

Testvérvárosai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Sellye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b Sölle
  4. http://magyarbarangolo.blogspot.hu/2009/11/sellye-es-dravaivanyi.html
  5. a b Archivált másolat. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  6. a b c d Sellyei plébánia. pecsiegyhazmegye.hu
  7. a b c d Szita, László: Siklós a török megszállás korában (1543-1686). sulinet.hu. [2011. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. a b c Vonyó, 2000, 77. o.
  9. Fejes, J. Siklós multja, 175. o. (1937) 
  10. Szakály, Ferenc. A dél-dunántúli hadszíntér 1526-1543. Pécs: Pécs Története Alapítvány (1999.) 
  11. Archivált másolat. [2015. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 27.)
  12. első dunai gőzhajó. [2010. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 25.)
  13. Újabb fontos útszakasz készült el az Ormánságban. [2012. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  14. Útfelújítások az Ormánságban
  15. Naperőmű épült Sellyén. Magyar Hírlap, 2013. október 31. [2014. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  16. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  17. Sellye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  18. Sellye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  19. Sellye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  20. Sellye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  21. Sellye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  22. a b Sellye települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. július 29. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  23. Sellye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  24. Sellye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  25. 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  26. Sellye települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. július 8. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  27. Sellye Helységnévtár
  28. Sellye Helységnévtár
  29. a b A kastély a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  30. A katolikus templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  31. A református templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  32. A múzeum a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  33. A sellyei fürdő honlapja. [2014. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  34. A turulmadár nyomán. (Hozzáférés: 2018. július 17.)

Források szerkesztés

  • Gyógy- és termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül, 2008–2009) - (termálfürdő fejezet)
  • Város a Tenkes alján. Siklós évszázadai. Siklós: Siklós Város Önkormányzata (2000). ISBN 963 003425 5 

További információk szerkesztés