Főmenü megnyitása

Sellye (régi magyar nevén: Sölle és Sejje)[3] város Baranya megyében, a Sellyei járásban. Az ország egyik legdélebbi fekvésű tájegységének, az Ormánságnak központja és legnagyobb lélekszámú települése, nevezik az Ormánság „fővárosának”[4][5] is.

Sellye
A sellyei Draskovich-kastély
A sellyei Draskovich-kastély
Sellye címere
Sellye címere
Sellye zászlaja
Sellye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállás város
Polgármester Nagy Attila (független)[1]
Irányítószám 7960
Körzethívószám 73
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség2479 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség101,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sellye (Magyarország)
Sellye
Sellye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 52′ 19″, k. h. 17° 50′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 19″, k. h. 17° 50′ 45″
Sellye (Baranya megye)
Sellye
Sellye
Pozíció Baranya megye térképén
Sellye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sellye témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Baranya megyében, Szigetvártól mintegy 20-25 kilométerre délre, az Ormánságban fekvő település; legközelebbi szomszédai kelet felől Csányoszró, dél felől Sósvertike és Drávaiványi, nyugati irányból Bogdása, északról pedig Kákics. Az Ormánság központjának tekinthető, 1997 óta bír városi ranggal.

TörténeteSzerkesztés

Első ma ismert említése 1292-ben Sylle (e. Sőlle) néven történt. Az 1300-as években épült palánkvárral védték, amelyet 1532-ben a törökök felgyújtottak és elfoglaltak, az ellenállás letörése végett. 1689-ben szabadult fel a török alól. Mezővárosi rangot először 1781-ben kapott II. Józseftől, ezt majdnem egy évszázadig, 1872-ig sikerült megőriznie.[6]

A város történetének egyik érdekessége, hogy 1817-ben Bernhard Antal pécsi polgár itt kezdte építeni a Carolina vontatót, amely a Dunán közlekedő első gőzhajó volt.[7]

A 19. és 20. század fordulója körül két vasútvonal is épült Sellyét érintve: az egyik a horvátországi Szalatnokot Szentlőrinccel összekötő, a másik pedig a Középrigóc és Pélmonostor között húzódó vicinális volt. Így Sellyéről 4 irányban is lehetett vasúton utazni. A Pélmonostor felé vezető vasútvonalat a meghúzott trianoni határok miatt később módosították, és Pélmonostor helyett Villánynál csatlakozott az eszéki vonalhoz. Ma már csak a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalon folyik személyszállítás.

A település a Sellyei járás székhelye volt az 1950-es járásrendezéstől 1963 végéig, majd 2013-tól ismét. 1997-től város.

2001-ben lakosságának 6,1%-a horvát, 1%-a cigány, 0,3%-a pedig német volt.

2012. július 24-én adták át a felújított 2,7 km hosszú aszfaltos utat, amely a várost Drávaiványival köti össze.[8] 2013 végéig a Királyegyházával összekötő utat újították fel kétmilliárd forintból.[9]

2013. október 31-én átadták a 0,5 MW teljesítményű naperőművet, a város határában. A 460 millió forintból megépült beruházás 250 háztartás áramfogyasztásához képes elegendő energiát biztosítani.[10]

Régi és idegen elnevezéseiSzerkesztés

Régi magyar neve a Sölle és Sejje.[3] Horvátul több elnevezése is létezik: hivatalos alakja Šeljin, míg a Šejin alakot a szalántai horvátok használták.[11]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 7,8% horvátnak, 1,2% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,3%, református 20,3%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,1% (24,4% nem nyilatkozott).[12]

NevezetességekSzerkesztés

 
Római katolikus templom
 
Milleniumi emlékmű
 
Talpasház
 
A világháborús emlékmű névsora
  • Draskovich-kastély (barokk, 18. század)[13]
  • Arborétum a kastélyparkban (az 1760-as évektől)[13]
  • Katolikus templom és plébánia[14]
  • Református templom és parókia. A mai templom egy 16. századi templom helyén épült 1870 és 1873 között.[15]
  • Ormánsági Múzeum (népi talpasház, népi életmód)[16]
  • Sellyei termálfürdő: 38 °C-os vize káliumot, nátriumot, ammóniumot, kalciumot és magnéziumot tartalmaz - igen magas koncentrátumban. A medencék mellett csónakázótó is található.[17]
  • Milleniumi emlékmű, Vanyur István alkotása[18]
  • Világháborús emlékmű

Ismert sellyeiekSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Sellye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. a b Sölle
  4. http://magyarbarangolo.blogspot.hu/2009/11/sellye-es-dravaivanyi.html
  5. http://www.hmep.eu/testverek-vagyunk/40-az-ormansag-fvarosa-is-varja-a-horvat-unios-csatlakozast-.html
  6. http://sellye.hu/HUN~/fooldal.html
  7. első dunai gőzhajó
  8. Újabb fontos útszakasz készült el az Ormánságban
  9. Útfelújítások az Ormánságban
  10. Naperőmű épült Sellyén. Magyar Hírlap, 2013. október 31. [2014. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  11. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  12. Sellye Helységnévtár
  13. a b A kastély a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  14. A katolikus templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  15. A református templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  16. A múzeum a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  17. A sellyei fürdő honlapja. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  18. A turulmadár nyomán. (Hozzáférés: 2018. július 17.)
  19. http://www.hmep.eu/testverek-vagyunk/40-az-ormansag-fvarosa-is-varja-a-horvat-unios-csatlakozast-.html

ForrásokSzerkesztés

  • Gyógy- és termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül, 2008–2009) - (termálfürdő fejezet)

További információkSzerkesztés