Csányoszró
Csányoszró község Baranya megyében, a Sellyei járásban.
| Csányoszró | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Sellyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagyfi Endre (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7964 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 597 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 22,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csányoszró
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 45° 52′ 54″, k. h. 17° 54′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 54″, k. h. 17° 54′ 29″ | |||
Csányoszró
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csányoszró témájú médiaállományokat. | |||
FekvéseSzerkesztés
Az Ormánságban, Sellyétől 4 km-re keletre, a Barcs–Villány-vasútvonal mellett található - itt azonban 2007 március eleje óta nem közlekednek vonatok.
TörténeteSzerkesztés
Csányoszró Árpád-kori eredetű település, területe a honfoglalás után a Kán nemzetség birtokai közé tartozott; itt állt az oszrómindszenti apátság kolostora. A későbbi Kiscsány neve 1257-ben szerepelt először az oklevelekben Chan alakban írva, Oszró nevét pedig 1475-ben említették először Osztro alakban. A középkorból a két említett település mellett egy harmadik falut is említenek ugyanerről a területről, Zsen néven, ez a török hódoltság alatt elpusztult. A mai Csányoszró Kiscsány és Oszró 1934-ben történt egyesítése nyomán jött létre.[3]
A falu szövőasszonyai híresek voltak a környéken, de a mintegy 800 lakosú kis ormánsági település még ma is azok közé a falvak közé tartozik, ahol jó néhány háznál megtalálható egy-egy régi szövőszék. Az itt készült, fehér alapon vörös mintákkal díszített szőttesek művészi szépségűek.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 11,8% cigánynak, 1,2% horvátnak, 0,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,5%, református 35,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,8% (11,6% nem nyilatkozott).[5]
NevezetességeiSzerkesztés
- Református temploma 1822-ben épült késő barokk stílusban, berendezése copf stílusjegyeket őriz. Korábban festett fakazettákkal díszítették, de ezek egy átalakítás során eltűntek.[6]
- A térség egyik legjobban felszerelt iskolája, melynek számítástechnikai terme és könyvtára 2005-ben épült. 2006-ban újjáépült az óvoda is.
- A település határában található az egykori vasútállomás negyedosztályú felvételi épülete, mely kivételes módon megőrizte eredeti arculatát.
ForrásokSzerkesztés
- ↑ a b Csányoszró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. július 28.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ http://www.dbhte.hu/index.php/dokumentumtar/category/8-hirek?download=19:toertenelmi-gyjtes-vazlat-sellyei-kisterseg
- ↑ Csányoszró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Csányoszró Helységnévtár
- ↑ http://www.dbhte.hu/index.php/dokumentumtar/category/8-hirek?download=19:toertenelmi-gyjtes-vazlat-sellyei-kisterseg
- Huba László: Dél-Dunántúl.
