Copf stílus
A copf stílus vagy egyszerűen csak copf (egyéb elnevezései: klasszicizáló késő barokk, parókastílus, protestáns barokk) művészeti stílus volt a német nyelvű régiókban a 18. század második felében,[1] ahonnan Magyarországra is átterjedt.[2] A rokokó stílussal együtt a barokk késői ága, mintegy átmenet a barokk és a klasszicizmus között. Francia megfelelője a XVI. Lajos-stílus volt.
A név eredete
szerkesztés- A copf a német Zopf szóból ered, ami ósdit, elavultat, nagyképűt és unalmasat jelent. A copf eredetileg hajfonatot jelentett, amint a középkori nők azt viselni szerették, később, a 18. század elején, a porosz katonai viseletbe vették át, míg a francia forradalom ennek a furcsa szokásnak véget nem vetett.
- Régebben magyarul is időnként „zopf” formában írták (például Kardos Gy.: A magyar barokk- és zopf-építészet rövid összefoglalása, 1952).
- A szó az oszlopfők és szemöldökpárkányok füzéres és a copfra mint hajviseletre emlékeztető díszítményeire utal (füzérdísz).
Előzményei
szerkesztésA copf vagy paróka stílus a játszi, cicomás, kicsinyes rokokó stílusra, a XIV. és XV. Lajos francia királyok stílusára következett, és bizonyos fenségest és komolykodót jelentett a „könnyűvérű, ledérkedő” rokokóval szemben. Franciaországban e stílus megfelelőjét XVI. Lajos királyról „Louis seize”-ként (e. luiszeez), magyarul XVI. Lajos-stílusként ismerik.
Az irodalomban
szerkesztésA copf stílus ugyanazon korbeli irodalmi és művészeti termékeknél mutatkozik és rokonértelmű a paróka- vagy a barokk stílussal. A német irodalomban leginkább Gottschedet és a sziléziai iskolát lehet a copf stílus legjelentékenyebbjeinek tekinteni, akik ellen Lessing és utódai a klasszicitás újraélesztésével és nemzeti motívumok teremtésével a legélénkebben reagáltak. Franciaországban Voltaire törte meg mind a rokokó-, mind a parókaízlést.
Nálunk a Bessenyei-korszak tulajdonképpen a copfhoz tartozik, s a modern kor váltotta fel, amely Kazinczy Ferenccel kezdődött.
Az építészetben
szerkesztésA copf épületek szakítanak a barokk mozgalmas, hullámzó formáival. Vonalvezetésük letisztult, áttekinthető. Mind alaprajzukban, mind pedig homlokzati kialakításukban egyszerűségre, világosságra törekednek. A templomok tornya nem, vagy csak alig lép ki a homlokzat síkjából. A szoborfülkék helyét átveszik a faltükrök és falmezők. A kastélyok esetében elmaradnak a sarokrizalitok, az épület megjelenését a timpanonnal koronázott háromtengelyes középrizalit uralja. A stílus formakincse nagymértékben támaszkodik az antik építészetre. Jellemző a füzérdíszek, konzolok, köténydíszek, tárcsák, rozetták, triglifek, gutták, urnák és szögletes voluták alkalmazása. A nyílások egyenesen, kosárívben, félkörívben, vagy szegmensívben végződnek. szemöldökpárkányuk általában az egyenes, timpanon- és lunettaformákra, illetve ezek különböző változataira korlátozódik. A teret cseh- vagy csehsüvegboltozat fedi.
Fennmaradt példái Magyarországon
szerkesztés- A fertődi Esterházy-kastély (1762–84 között) részben copf[3]
- Reider Jakab: székesfehérvári püspöki palota (1788–1801)
- Fellner Jakab: veszprémi érseki (1993-ig püspöki) palota (1765)
- Fellner Jakab: egri líceum (1765–1785)
- Heféle Menyhért: szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház (1791–1814)
- Heféle Menyhért: szombathelyi püspöki palota (1778–1783)
- veszprémi tűztorony (1810–1814)
- Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
- Franz Anton Hillebrandt munkái
Az iparművészetben
szerkesztésLegjelentősebbek a copf stílusú bútorok, amelyek napjainkig fent maradtak nemcsak a múzeumokban, hanem a magánlakásokban és a műkereskedelemben is.
Galéria
szerkesztés-
A fertődi Esterházy-kastély belseje -
A kastélyban Esterházy Miklós József herceg hálószobája -
Tipikus copf stílusú dísz, Pöckstein-kastély, Straßburg -
Nepomuki Szent János szobrának copf talapzata, Bakonyszombathely -
Szent István-templom, Pápa -
-
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ DWDS – Digitales Wörterbuch der deutschen Sprache (német nyelven). DWDS. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
- ↑ copf stílus – [[Magyar Katolikus Lexikon]]. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
- ↑ Esterházy-kastély. www.eszterhaza.hu. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
Források
szerkesztés- Művészeti kislexikon. Budapest : Corvina Kiadó, 2006. copf szócikk, 41. o. ISBN 963-13-5534-9
- Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981.
További információk
szerkesztés- Copf stílusú bútorok Archiválva 2012. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
