Copf stílus
A copf stílus vagy egyszerűen csak copf (egyéb elnevezései: klasszicizáló késő barokk, paróka stílus, protestáns barokk) művészeti stílus volt a német nyelvű régiókban a 18. század második felében,[1] ahonnan Magyarországra is átterjedt.[2] A rokokó stílussal együtt a barokk késői ága, mintegy átmenet a barokk és a klasszicizmus között. Francia megfelelője a XVI. Lajos-stílus volt.

A név eredete szerkesztés
- A copf a német "zopf" szóból ered, ami ósdit, elavultat, nagyképűt és unalmast jelent. A copf eredetileg hajfonatot jelentett, amint a középkori nők azt viselni szerették, később, a 18. század elején, a porosz katonai viseletbe vették át, míg a francia forradalom ennek a furcsa szokásnak véget nem vetett.
- Régebben magyarul is időnként „zopf” formában írták (például Kardos Gy.: A magyar barokk- és zopf-építészet rövid összefoglalása, 1952).
- A szó az oszlopfők és szemöldökpárkányok füzéres és a copfra mint hajviseletre emlékeztető díszítményeire utal. (füzérdísz)
Előzményei szerkesztés
A copf vagy paróka stílus a játszi, cicomás, kicsinyes rokokó stílusra, a XIV. és XV. Lajos stílusára következett és bizonyos fenségest és komolyságot jelentett a könnyűvérű, ledérkedő rokokóval szemben. Franciaországban e stílus megfelelőjét XVI. Lajos királyról „Louis seize”-ként, magyarul XVI. Lajos-stílusként ismerik.
Az irodalomban szerkesztés
A copf stílus ugyanazon korbeli irodalmi és művészeti termékeknél mutatkozik és rokonértelmű a paróka- vagy a barokk stílussal. A német irodalomban leginkább Gottschedet és a sziléziai iskolát lehet a copf stílus legjelentékenyebbjeinek tekinteni, akik ellen Lessing és utódai a klasszicitás újraélesztésével és nemzeti motívumok teremtésével a legélénkebben reagáltak. Franciaországban Voltaire törte meg úgy a rokokó-, mint a parókaízlést.
Nálunk a Bessenyei-korszak tulajdonképpen a copfhoz tartozik; felváltotta a modern kor, amely Kazinczy Ferenccel kezdődött.
Az építészetben szerkesztés
A copf épületek szakítanak a barokk mozgalmas, hullámzó formáival. Vonalvezetésük letisztult, áttekinthető. Mind alaprajzukban, mind pedig homlokzati kialakításukban egyszerűségre, világosságra törekednek. A templomok tornya nem, vagy csak alig lép ki a homlokzat síkjából. A szoborfülkék helyét átveszik a faltükrök és falmezők. A kastélyok esetében elmaradnak a sarokrizalitok, az épület megjelenését a timpanonnal koronázott háromtengelyes középrizalit uralja. A stílus formakincse nagymértékben támaszkodik az antik építészetre. Jellemző a füzérdíszek, konzolok, köténydíszek, tárcsák, rozetták, triglifek, gutták, urnák és szögletes voluták alkalmazása. A nyílások egyenesen, kosárívben, félkörívben, vagy szegmensívben végződnek. szemöldökpárkányuk általában az egyenes, timpanon és lunetta formákra, illetve ezek különböző változataira korlátozódik. A teret cseh- vagy csehsüvegboltozat fedi.
Fennmaradt példái Magyarországon szerkesztés
- A fertődi Esterházy-kastély (1762-84 között) részben copf [3]
- Reider Jakab: székesfehérvári püspöki palota (építés évei: 1788–1801)
- Fellner Jakab: veszprémi érseki (1993-ig püspöki) palota (építés éve: 1765)
- Fellner Jakab: egri líceum (építés évei: 1765–1785)
- Heféle Menyhért: szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház (építés évei: 1791–1814)
- Heféle Menyhért: szombathelyi püspöki palota (építés évei: 1778–1783)
- veszprémi tűztorony (építés évei: 1810–1814)
- Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
- Franz Anton Hillebrandt munkái
Az iparművészetben szerkesztés
Legjelentősebbek a copf stílusú bútorok, amelyek napjainkig fent maradtak nemcsak a múzeumokban, hanem a magánlakásokban és a műkereskedelemben is.
Galéria szerkesztés
-
A fertődi Esterházy-kastély belseje
-
A herceg hálószobája, Esterházy-kastély
-
Tipikus copf stílusú dísz, Pöckstein-kastély, Straßburg
-
Nepomuki Szent János szobrának copf talapzata, Bakonyszombathely
-
Szent István-templom, Pápa
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ DWDS – Digitales Wörterbuch der deutschen Sprache (német nyelven). DWDS. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
- ↑ copf stílus – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
- ↑ Esterházy-kastély. www.eszterhaza.hu. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
Források szerkesztés
- Művészeti kislexikon. Budapest : Corvina Kiadó, 2006. copf lásd 41. p. ISBN 963-13-5534-9
- Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981.
További információk szerkesztés
- Copf stílusú bútorok Archiválva 2012. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben