Főmenü megnyitása

Straßburg osztrák város Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában. 2016 januárjában 2133 lakosa volt.

Straßburg
A Szt. Miklós-templom és a volt püspöki kastély
A Szt. Miklós-templom és a volt püspöki kastély
Straßburg címere
Straßburg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Karintia
Járás Sankt Veit an der Glan-i járás
Irányítószám 9341
Körzethívószám 0 42 66
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség
  • 2134 fő (2016. jan. 1.)
  • 2095 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság642 m
Terület97,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Straßburg (Ausztria)
Straßburg
Straßburg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 53′ 44″, k. h. 14° 19′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 44″, k. h. 14° 19′ 51″
Straßburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Straßburg témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Straßburg a Sankt Veit-i járásban
 
A püspöki rezidencia udvara
 
A pöcksteini kastély

Straßburg Karintia északi részén fekszik, a Gurk folyó (a Dráva mellékfolyója) völgyében, a Gurktali-Alpoknál. A városi tanács három katasztrális községben (St. Georgen, Straßburg-Land, Straßburg-Stadt) 50 falut és egyéb települést fog össze, amelyek lakossága 1251 (Straßburg-Stadt) és 0 (Buldorf) között változik.[2]

A környező települések: északra Friesach, keletre Micheldorf, délkeletre Althofen, délre Mölbling és Gurk, nyugatra Weitensfeld im Gurktal, északnyugatra Metnitz.

TörténeteSzerkesztés

Straßburg első említése 864-ből származik, amikor Német Lajos a salzburgi érseknek adományozta. A várat 1147-ben építtette a negyedik gurki püspök, I. Roman. A 15. században várkastéllyá bővítették és egészen a 18. századig a gurki püspökök rezidenciájaként szolgált. A településre már 1229-ben vásárjoggal bíró mezővárosként, 1382-ben pedig városként hivatkoznak. A városjogot hivatalosan Konrad von Helfenberg püspök adományozta neki 1402-ben.

Egy 1767-es földrengés után a püspöki rezidenciát a pöcksteini kastélyba helyezték át, 1787-ben pedig a püspök végleg Klagenfurtba költözött. A város így elveszítette korábbi jelentőségét. Az egyházmegyei hivatalok 1858-ig Straßburgban maradtak.

Az önkormányzat 1850-ben jött létre és egy 1924-es kisebb módosítástól eltekintve területe azóta nem változott.

A vasút (a déli fővonalhoz kapcsolódó Gurktalbahn) 1898-ban érte el a települést. A szárnyvonalat 1972-ben felszámolták.

LakosságSzerkesztés

A straßburgi önkormányzat területén 2016 januárjában 2133 fő élt, ami jelentős csökkenés a 2001-es 2335 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 95%-a volt osztrák, 1,3% pedig boszniai állampolgár. 90,8%-uk katolikusnak, 1% evangélikusnak, 2,2% mohamedánnak, 3,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

LátnivalókSzerkesztés

  • a straßburgi várkastély, a volt püspöki rezidencia
  • a pöcksteini kastély
  • a straßburgi Szt. Miklós-plébániatemplom
  • a liedingi Szt. Margit-templom
  • a volt városfal
  • Sankt Jakob temploma
  • a straßburgi Szentlélek-kápolna

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Bachl (9 lakos), Buldorf (0), Dielach (0), Dobersberg (19), Dörfl (0), Drahtzug (9), Edling (8), Gassarest (6), Glabötsch (8), Gruschitz (16), Gundersdorf (30), Hackl (20), Hausdorf (20), Herd (25), Hohenfeld (17), Höllein (5), Kraßnitz (19), Kreuth (17), Kreuzen (17), Kulmitzen (1), Langwiesen (31), Lees (13), Lieding (2), Machuli (53), Mannsdorf (18), Mellach (80), Mitterdorf (15), Moschitz (6), Olschnitz (19), Olschnitz-Lind (13), Olschnögg (20), Pabenberg (0), Pöckstein-Zwischenwässern (59), Pölling (13), Ratschach (10), Sankt Georgen (52), Sankt Jakob (7), Sankt Johann (31), Sankt Magdalen (8), Sankt Peter (19), Schattseite (35), Schmaritzen (22), Schneßnitz (33), Straßburg-Stadt (1251), Unteraich (11), Unterfarcha (13), Unterrain (9), Wildbach (29), Wilpling (6), Winklern (25) (2011 októberi népességadatok)

ForrásokSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Straßburg (Kärnten) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.