Szava község Baranya megyében, a Siklósi járásban, a Külső-Drávaszögben.

Szava
Látkép Szavára
Látkép Szavára
Szava címere
Szava címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállás község
Polgármester Haszillóné Lovas Beatrix (független)[1]
Irányítószám 7813
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség307 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szava (Magyarország)
Szava
Szava
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 54′ 09″, k. h. 18° 10′ 38″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 09″, k. h. 18° 10′ 38″
Szava (Baranya megye)
Szava
Szava
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szava témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Siklóstól északnyugatra, Diósviszló, Ócsárd, és Garé között található. A Drávaszög északnyugati végpontja.[3]

TörténeteSzerkesztés

Szava és környéke ősidők óta lakott település. Területén az újkőkorból, réz- és és bronzkorból származó leletek kerültek felszínre.

Az Árpád-kori települést az oklevelek 1290-ben említették először, Zawa alakban írva.[3]

A 13. század közepe körül a település Kórogyi Keled fia Gergely birtoka volt. 1290-ben birtoka harmadrészét Jolenthnek, Péc nemzetségbeli László feleségének adta át leánynegyed címén. 1296-ban Keled unokái osztozkodásakor a birtokot Philipus fiai kapták. 1320-ban Philipus fia Lőrinc tartozékaival együtt cserébe adta Szente-Mágócs nemzetségbeli Lubrech fia János baranyai ispánnak 1000 M. értékben.

A török időkben sem néptelenedett el teljesen, csupán a Vaskapu-puszta nevű településrésze vált lakatlanná. Lakossága mindvégig magyar volt. 1542-ben a somogyvári apát birtokai közé sorolták. 1554-es defteri összeírás szerint 26 adózó család lakta.[3]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 16,1% cigánynak, 16,4% németnek mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,4%, református 17,9%, görögkatolikus 1,8%, felekezeten kívüli 12,9% (15,2% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Református templom. Keletkezése bizonytalan. 1792-ben és 1805-ben jelentősen átalakították. 1805-ben tornyot emeltek neki. Az építéshez gróf Batthyány Theodor 4000 téglával járult hozzá, a torony gombját két szavai lakos, Jakab József és Pátkai József fizette.[5]

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szava települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. a b c Zentai, 99. o.
  4. Szava Helységnévtár
  5. Zentai, 103. o.

Önkormányzat címeSzerkesztés

  • 7813 Szava, Kossuth Lajos u.41.

További információkSzerkesztés

Babarcszőlős Ócsárd Garé
Babarcszőlős

 
   Szava   
 

Csarnóta
Diósviszló Márfa Harkány