Füredi utcai lakótelep

A budapesti Füredi utcai lakótelep (röviden Füredi lakótelep, Zuglói lakótelep néven is ismert) Magyarország hatodik, a főváros ötödik,[1] Zugló legnagyobb lakótelepe több mint 12 000 lakással az Örs vezér téri autóbusz-állomás, metróvégállomás és HÉV-végállomás közelében.

Füredi utcai lakótelep
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XIV.
Alapítás éve1967
Irányítószám 1144
Népesség
Teljes népesség24 000 fő (2010) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság119 m
Elhelyezkedése
Füredi utcai lakótelep (Budapest)
Füredi utcai lakótelep
Füredi utcai lakótelep
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 08′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 08′ 47″

TörténeteSzerkesztés

Az M2-es metróvonal első (Fehér útDeák tér) szakaszát 1970-ben adták át, ezt megelőzően a Fővárosi Tanács arra a döntésre jutott, hogy a keleti végállomás mellett koncentrált lakásépítésre van szükség a kialakuló kedvező közlekedés-földrajzi helyzet kihasználása céljából. A városvezetés döntése értelmében a jórészt lepusztult kertvárosias telep, Rákosfalva területe bizonyult erre a legalkalmasabbnak, a telepet 1966-ban kezdték elbontani, a szanálás előtt felmérték a bontásra ítélt 1500 lakás állapotát, ezek 15%-a jó állapotúnak, 32%-a még megfelelőnek, 55%-a bontandónak bizonyult, az összes lakás 40%-a állami tulajdonban volt, így jelentős értékek nem pusztultak el és a magántulajdont sem sértette jelentősen a rendezési terv. Rákosfalvából csak a kis katolikus templomot és a Kós Károly Gimnázium (korábban elemi iskola) épületét hagyták meg. 1966-ban 13 000 lakás megépítését irányozták elő jelentős szolgáltató létesítményekkel együtt.

A panelépületek összeállítását 1967-ben kezdték meg a dán Larsen-Nielsen cég nagypaneles technológiája alapján (a lakótelep épületeit a köznyelv ezért dán panelnek is nevezi). 3 ütemben tervezték felépíteni, az 1. ütem keretében a Füredi út – Rákos-patak – Fogarasi út – Zsálya utca – Vezér utca közötti területet, másodikként a Füredi út – Örs vezér tere – Kerepesi út – Szentmihályi út – Gvadányi utca által közrezárt területet, a 3. ütem a Nagy Lajos király útjának északkeleti oldalát érintette volna az Örs vezér terétől az Egressy térig, azonban ez a része nem épült meg. 1967 és 1978 között felépült 12 422[2] lakás (más források szerint 12 547,[3] illetve 13 000[4]), ebből 777 öröklakás, 4894 szövetkezeti, 6751 tanácsi lakás volt a megépülte után. 1966 és 1970 között átlagosan 1913 lakás épült évente.[5]

A felépült lakások közül 380 (3%) garzonlakás, 375 (3%) egyszobás, 8184, a túlnyomó többség (65%) másfél szobás, 1926 (15%) kétszobás, 1562 (13%) két és fél szobás és 120 (1%) háromszobás illetve nagyobb, a lakások átlagos alapterülete 50 m² és mindegyik távfűtéssel ellátott, 75%-uk tízemeletes, a többi 16, 4 és 5 emeletes panelépületekben helyezkedik el. A tervezésekor 15,3 m² alapterületet számoltak egy főre. A lakóegységek mellett kiszolgáló létesítmények; áruház, mozi, könyvtár, szakorvosi rendelő, vendéglátóipari egységek, óvodák és iskolák is épültek, összesen 1300 óvodai férőhely, 660 bölcsődei férőhely, 106 általános iskolai tanterem 22 tanulószobával, 8400 m² kereskedelmi üzlet, 3500 m² szolgáltató ipari üzlet, 600 m² orvosi rendelő, 350 m² gyógyszertár és 700 m² közösségi létesítmény. A városrész térszerkezetét Mester Árpád, a lakóépületeket Gáspár Tibor és Vadász György, a közösségi létesítményeket Ágoston Miklós, az üzleteket szintén Vadász György, az iskolákat és óvodákat Kévés György tervezte.

Közösségi közlekedésSzerkesztés

  • Először a 31B autóbusz járat indult meg 1970-ben, amely a telep első üteme és a 2-es metró Örs vezér terén átadott végállomása között teremtett kapcsolatot. 1977-ben 131-esre számozták át. Utána 1976-ban a második ütemet feltáró 31C jelzésű busz indult el, ami szintén az Örs vezér teréhez járt. 1977-ben átszámozták 133-asra.
  • A két járat forgalmát, a telep legsűrűbb követésű viszonylataként az 1979-ben kiépülő 81-es trolibusz vette át az Örs vezér tere és a Fogarasi út (Fischer István utca) között.
  • A Baross tér és a Csertő utca között közlekedő 19-es busz helyett szintén 1979 óta a 80-as troli jár azonos útvonalon. A két trolibusz viszonylat először a 2004-es metrófelújítás idején közlekedett összevonva, a Keleti pályaudvar és az Örs vezér tere között, ami 2005-ben és 2007-ben ismétlődött meg. 2008 óta csak munkanapokon este és hétvégén, 2020 nyarától a hétköznapi csúcsidőszak kivételével mindig az összevont 80-as jár. Már csupán a csúcsban válik külön a 81-es és 80A.
  • A városrész a Füredi utca - Vezér utca útvonalon Rákosszentmihályra és Rákospalotára tartó 131-es és 231-es buszjárattal is megközelíthető.
  • A Bosnyák tértől a Vezér utca - Füredi út sarkáig közlekedő 64-es villamos 1979-ben szűnt meg. Egy évvel később, szerepét részben a 82-es troli vette át.
  • Az Örs vezér téri végállomásról induló, Gödöllő és Csömör felé tartó H8-as és H9-es HÉV Rákosfalva megállóhellyel érinti a lakótelep délkeleti csücskét.

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Egedy Tamás: A magyar lakótelepek helyzetének értékelése, Földrajzi Értesítő, 2000. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
  2. Budapest lexikon p. 668-669
  3. Heim: a zuglói új lakónegyed, 1973
  4. Heim: Új városrész születik - a zuglói új lakónegyed részletes rendezési terve, 1966
  5. A Csertő utcai lakóház tűzesete, Fővárosi Tűzoltóparancsnokság. [2008. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 20.)

ForrásokSzerkesztés

  • Berza László (szerk.): Budapest lexikon, második kötet L-Z, Akadémiai Kiadó, Bp. 1993, p. 668-669, ISBN 963-05-6411-4
  • Fodor Béla (szerk.): Zuglói lexikon, Herminamező Polgári Köre, Bp. 2003, p. 124-125, ISBN 963-657-214-3
  • Heim Ernő: Új városrész születik - a zuglói új lakónegyed részletes rendezési terve, Budapest, a Főváros folyóirata, IV. évfolyam, 3. szám, 1966. június, p. 26-28
  • Heim Ernő: a zuglói új lakónegyed (különkiadás), Budapest folyóirat, Révay Nyomda, Bp. 1973

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés