Főmenü megnyitása

A Nők Lapja elsősorban nőknek szóló hetilap, melynek első száma 1949. október 20-án jelent meg. A nőket hagyományosan érdeklő témákat dolgozza fel.

Nők Lapja
Nők Lapja logó.png
Adatok
Típus hetilap

Ország Magyarország
Alapítva 1949. október 20.
Ár 295 magyar forint
Kiadó
Főszerkesztő Vékási Andrea
Példányszám 225 400[1]
Nyelv magyar
Székhely 1037 Budapest, Montevideo u. 9.
ISSN 0029-0963
A Nők Lapja weboldala

TörténeteSzerkesztés

Első megjelenésekor a Nők Lapja nőképe gyökeresen eltért a második világháború előtti magyar női- és családi lapokétól. A lap elődjét, az eleinte rendszertelenül, majd megszűnéséig (1949 októberéig) hetente megjelenő „Asszonyok” című lapot a Magyar Kommunista Párt (MKP) támogatását élvező Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) adta ki. A képes hetilap célkitűzéseit bemutató vezércikk a munkás, paraszt, illetve értelmiségi nőket szólította meg, s ezúttal a szerkesztők nyíltan megfogalmazták célkitűzését:„Meghitt baráti közelségbe akar hozni Téged ahhoz az országhoz, ahhoz a néphez, amely a békéért harcoló emberiség élén jár: a nagy Szovjetunióhoz, hogy ismerd meg embereit, tájait, művészetét.”[forrás?] Az új hetilap a hajdani szépirodalmi folyóiratok szerkezetét vette át, s az első oldalon irodalmi alkotást adott közre. A legtöbb fotón a szocialista táborhoz tartozó országok munkásnői és parasztnői szerepeltek, az illusztrációk tanúsága szerint a nőideál a militáns nő volt, a lap katonanőket, egyenruhás rendőrnőket ábrázoló képeket közölt.[2]

A természet nem mindenkit áldott meg 3-as számú alakkal, azaz olyan termettel, amely a konfekcióiparban a legnagyobbat, a valóságban pedig az átlagközepest jelenti. Ha egy vékony, kistermetű nő egyes számú szoknyát akar vásárolni magának, a zippzár felhúzása után két kézzel kell tartania a szoknyát, nehogy leessék. A vékony, magas nők ugyancsak bosszúsan nézik magukat az áruházak próbatükreiben, mert az ilyen sudár női termetre csak elhízott női alakra való ruhát készítenek. Ugyanaz a helyzet az átlagtól alig alacsonyabb férfiaknál is. Ha például egy kistermetű férfi a legkisebb számozású kész öltöny vásárolja meg, az áruházból egyenesen a szabóhoz siet, hogy felhajtassa a nadrágszárból a két tenyérnyit, ugyanígy az ujjából is, legalább 15 centit vétet be a nadrág és a kabát dereka, valamint a válla bőségéből.”
– Nők Lapja, 1951

A Nők Lapja riporterei a klasszikus újságírás szabályai szerint ott voltak a helyszínen, amikor Sztálinváros épült és amikor a 'téeszesítés' (mezőgazdasági termelőszövetkezetbe való kényszerítés) elől szöktek meg a falu férfijai. A lap mégis leginkább a nőkhöz szólt, tehát azt is megírták, hogy „ezen a télen a puha, bővülő vonalú télikabátokat vásároljuk” – külföldi modellekkel is illusztrálták a cikkeket.[forrás?] Nyíltan szóltak az olvasói levelekben arról, hogy a nőknek is szüksége van a három műszak mellett szabadon eltölthető szabadidőre. A lap olyan művészeket felvonultatott, akiket a rendszer máshol nem engedett volna megjelenni, lázadó természetük miatt. Ilyen volt például Galsai Pongrác és Korniss Péter fotóművész.[3]

A lapnak ma már nincsen semmilyen politikai ideológiai vagy pártkötődése. Az újságírók előre kiadott feladatok alapján dolgoznak. A lap kizárólag saját anyagokat használ fel, bár több külföldi, elsősorban francia és német magazint is mintának tekint. Közel 300 ezer példányban fogy hetente, s ezzel a klasszikus női hetilapok között az első.[forrás?] Piaci részesedése 20-22% volt 2007-ben. Kiadója, a Sanoma Budapest Zrt. portfóliójában a második legnagyobb példányszámban értékesített termék a Story magazin után.[3] A lap hatvanadik évfordulója alkalmából arculatot frissített.

Profitját elsősorban hirdetések, szponzorált felületek, behúzások, beragasztások és hozzácsomagolások partner által megfizetett árbevételeiből, valamint az árus és előfizetéses terjesztésben vásárolt lapok árbevételéből nyeri a lap.

FőszerkesztőkSzerkesztés

  • 1949–1959: Kovács Judit
  • 1959–1986: Németi Irén
  • 1987–1998: Révai Valéria
  • 1998–2011: Molnár Gabriella
  • 2011– : Vékási Andrea[4]

Más termékekSzerkesztés

„Nők Lapja” márkanév alatt 1999 óta futnak más termékek is. Az Egyesült Kiadói Holding (a VICO), a Sanoma Budapest Zrt. elődje 1999-ben indította el a Nők Lapja Évszakok negyedéves kiadványát. A lap 2003 vége óta havi rendszerességgel jelenik meg. 2003 óta a Nők Lapja neve alatt két időszaki kiadvány is megjelent: a „Nők Lapja Konyha” negyedéves gasztronómiai folyóirat (ősz, karácsony, húsvét, nyár), amelynek átlagosan eladott példányszáma 90 ezer,[forrás?] és az évente egyszer megjelenő „Nők Lapja Esküvő”.

Ezeken a kiadványokon külön szerkesztőség dolgozik. A felsorolt termékeket márkakiterjesztéseknek („brand extension”) nevezik. Minden lap neve a Magyar Szabadalmi Hivatalban bejelentett, levédett.

A Nők Lapja nevével fémjelzett könyvek a Sanoma Kiadó vállalkozásában jelennek meg. A laphoz kötődő szerzők kötetei Nők Lapja Műhely sorozatcímmel szerepelnek. Egyéb, a márka által támogatott műveket a Nők Lapja ajánlásával vagy Nők Lapja regények jelzéssel látnak el. 2004 karácsonyára jelent meg a „Nők Lapja Nosztalgia: A hetvenes évek”, amelyben régi írások bemutatásán túl az azokban szereplők közül néhánnyal ma készült interjúkat is közreadott.

Ezeken kívül sok olyan rendezvény van a kiadó/szerkesztőség szervezésében, mely a Nők Lapja előtagot kapta ugyanazon üzleti megfontolásból, mint a fenti termékek esetében. 2007-ben ilyen rendezvény volt többek között például a Nők Lapja Örökbefogadó Nap, a Születés Hete vagy a Nők Lapja Családi Hétvége. Ez utóbbit először 2003-ban rendezték meg; 2007 májusban a margitszigeti Nagyréten több mint 20 ezren látogatták.[3]

Internetes portálja a Nők Lapja Café.

JegyzetekSzerkesztés

  1. „MATESZ Gyorsjelentés 2014/III. negyedév”.  
  2. Női lapok a 19-20. században Archiválva 2009. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Somogyi Könyvtár virtuális kiállítása, 2007. február-március (Összeállította Dobosné Brezovszky Anikó)
  3. a b c Superbrands könyv 2004 (PDF)
  4. Új főszerkesztőt kapott a Nők Lapja. Index.hu (2011. okt. 17.) (Hozzáférés: 2018. szept. 1.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés