Marcalváros

Győr városrésze

Marcalváros (korábbi nevén: Kun Béla lakótelep) Győr egyik városrésze.

Marcalváros (Győr)
Marcalvárosi háztömbök a Lajta (1982-1990 között Pogány Imre) úton 1987-ben
Marcalvárosi háztömbök a Lajta (1982-1990 között Pogány Imre) úton 1987-ben
Közigazgatás
Település Győr
Alapítás ideje1975
Irányítószám 9024
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség11 394 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4 km²
Távolság a központtól3 km
Elhelyezkedése
Marcalváros (Győr) (Győr)
Marcalváros (Győr)
Marcalváros (Győr)
Pozíció Győr térképén
é. sz. 47° 40′, k. h. 17° 38′Koordináták: é. sz. 47° 40′, k. h. 17° 38′
A Wikimédia Commons tartalmaz Marcalváros (Győr) témájú médiaállományokat.

Győr lélekszám-emelkedésének egyik nagy szocialista eredménye volt a több tízezres lakótelepek létrejötte a történelmi városmag körül. A győri lakótelepek kiépülése a hatvanas évek végén kezdődött meg. Ez egybeesett a nagymértékű lakásigények kielégítésével. Adyváros befejezése előtt a Kun Béla lakótelep kiépítése két ütemben történt meg, amelyet a GYSEV pályaudvar és a Gerence út választ el egymástól. A két településrész annak megépítése Győr legnagyobb lakótelepévé tették. (Marcalváros I. 11 500 lakos, 1974 és 1980 között készült el, Marcalváros II. 6900 lakos, pedig 1989-re épült meg.) Neve a rendszerváltás után lett Marcalváros. A város teljes lakosságának 14%-a él itt.[1]

Viszonylag rövid idő alatt kellett nagyszámú lakást építeni. (Ez azzal járt, hogy a lakótelepek urbanisztikailag és építészeti szempontból sivárra sikerültek, amely azok szociális hatásaira, a környezet élhetőségére és a társadalmi összetételre egyaránt rányomta a bélyegét.[2]) A város másik két lakótelepével, Adyvárossal és Nádorvárossal ellentétben a homlokzatok egyhangú szürkeségét oldandó, a Győri Házgyár (GYÁÉV) ide már nagyobb mennyiségben gyártott színes panellapokat. (Hasonlók állnak Jancsifalu szélén, a Heszky Erzsébet utcában /mai neve: Répce utca/ vagy akár a földszintes "papagáj" házak a szabadhegyi Páva utcában.) A telepen a fásítás, parkosítás szintén oldotta az egyhangúságot, de nem tudta azt megszüntetni. A rendszerváltás után Kolozsváry Ernő polgármester, aki nagy műgyűjtő volt, köztéri szobrok kihelyezésével akarta megoldani a problémát. Ez azonban több ok miatt elmaradt. A fiatalabb lakosság azonban megoldotta graffitik formájában. A városvezetés a Lajta utca Gerence úti torkolatánál a pályaudvar kihúzója alatt korábban összefirkált aluljáróban már szervezett formában adott lehetőséget a városképet javító falfestmények elhelyezéséhez. Sajnos Budapesthez és a többi településhez hasonlóan itt is megjelent vandalizmus.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Laczó Balázs - Nosztalgiázzunk a 750 éves Győr utolsó fél évszázadáról! (Új Szó, 2022.01.29.)
  2. Süli-Zakar Szabolcs - Panelprolikból a rendszerváltás vesztesei vagy elégedett lakók? Így változott a lakótelepi identitás ötven év alatt (HVG, 2022.07.03.)

Külső hivatkozások szerkesztés