Klösz György

német-magyar fényképész

Klösz György (eredetileg Johann Justus Georg Kloess (Klöss), Darmstadt, Németország, 1844. november 15.Budapest, Erzsébetváros, 1913. július 4.[4]) fényképész, festő, a magyarországi városfotózás úttörője és egyik legjelentősebb alakja.

Klösz György
Klösz György
Klösz György
Született Johann Justus Georg Kloess
1844. november 15.[1][2][3]
Darmstadt
Elhunyt

Budapest
Állampolgársága német
Foglalkozása fényképész
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Klösz György témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

1844. november 15-én született Darmstadtban Klöss Pál és Gratz Ernesztina gyermekeként, evangélikus vallású családba. Neje Zeller Karolina, fia Klösz Pál (1874-1951). Gyógyszerészeti, vegyészeti és fényképészeti tanulmányok után Bécsben kezdte meg pályáját. Két társával 1866 körül érkezett Pestre. Közösen nyitottak fényírdát a Herrengasse, a mai Petőfi Sándor utca és Régiposta utca sarkán, melyet rövidesen egyedül működtetett, majd legkésőbb 1872-ben átköltöztetett a ferences templom mögötti épületbe, az akkori Hatvani utca 1. szám alá. Alapító tagja lett a Magyar Fényképészek Egyletének. 1873-ban egyike a bécsi világkiállítás fotózásának monopoljogával rendelkező hat fős csoportnak.

Ekkor kezdte meg a budapesti látképek készítését és forgalmazását. 1875-ben megörökítette a megáradt Ördög-árok pusztításait, 1876-ban pedig, csónakkal szállítva felszerelését, a Dunától elöntött partokat. 1877-ben az új Ferenciek Bazárában, a mai Kossuth Lajos utcai kapu felett rendezte be új, kétemeletes műtermét. 187879-ben újra árvizeket fotografált Miskolcon, Egerben, majd a legnagyobbat Szegeden. 1879-ben kőnyomdát állított fel, és ettől kezdve a sokszorosítóipar felé fordult. 1882-ben villát és nyári műtermet épített a Svábhegyen. Tagja lett a Svábhegyi Egyesület választmányának. 1884-ben a Hatvani utca 18. alá, a mai Semmelweis és Kossuth Lajos utca sarkán állott orvoskari épületbe helyezte át pesti műtermét.

 
Emléktábla, Bp. V., Kossuth Lajos utca 1. bejáratánál

1885-ben az Országos Általános Kiállításon bemutatta az egész Andrássy utat 1:100 léptékben leképező panorámasorozatát. A Siemens és Halske cég megbízásából fényképezte az első pesti villamosokat. 1890 és 1894 között társtulajdonosa volt a Budapesti Látogatók Lapja című többnyelvű idegenforgalmi folyóiratnak. 1894-ben operatőrcsapatával fényképezte Kossuth Lajos temetési menetét. A kilencvenes évek második felétől fényképsorozatokat készített a városrendezés miatt bontásra váró házakról. 1892-ben a Hunfalvy utcában épült fel saját villája, 1894-től házat, műtermet és nyomdát (a szomszédba pedig bérházat) emeltetett a Városligeti fasor 49. szám alatt.

A millenniumi kiállításról, a kizárólagos jogú Fényképészeti Szövetkezés égisze alatt legalább hétszáz képet készített, önállóan is kiállított, fotóit számos pavilon szerepeltette anyagában. Felvételei sorra jelentek meg a kor sajtójában, kitüntetései szaporodtak.

Az 1900-as párizsi világkiállításra készülve közel száz vidéki kastélyról készített külső és belső felvételeket. Fiát, Klösz Pált Bécsben a grafikai főiskolán taníttatta, de ő maga is fényképész lett. 1903-ban a 29 éves Pált társtulajdonossá tette, a céget ettől kezdve Klösz György és fia udvari fényképészeti, térképészeti és kőnyomdai műintézet néven jegyezték egészen az 1948-as államosításig. Az 1906-ban alakult Magyar Fényképészek Országos Szövetsége alelnökévé választotta. Bár fokozatosan visszavonult, ebből az időből valók a távbeszélő-hálózatról készített felvételei. 1913. július 4-én hunyt el. Sírja a Kerepesi temetőben található. Műhelye festmények készítésével is foglalkozott; ezekből az egyetlen ismert, Klösz által szignált alkotás az idős Ybl Miklóst ábrázolja (1881).

Galéria Klösz György fényképeibőlSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

 
Klösz György és felesége sírja Budapesten, Kerepesi temető: 18-1-37
  • Kiss Noémi: Fényképezés, szöveg, archiválás, Klösz György képeiről. Alföld folyóirat, 2004/5. szám Lásd még: Kiss Noémi: Fekete-fehér. Tanulmányok fotográfia és irodalom kapcsolatáról, Műút könyvek, Miskolc, 2011
  • Lugosi Lugo László: Klösz György élete és munkássága. 1844–1913. Monográfia. Budapest, 2002
  • Lugosi Lugo László: Klösz György. 1844–1913. Fényképek. Budapest, 2002
  • Kolta Magdolna: Klösz György. 1844–1913 In: Kolta Magdolna, Tőry Klára: A fotográfia története: előzmények, egyetemes fejlődés, jeles magyarok. Budapest, 2007, 141–147. oldal
  • Szépirodalmi vonatkozása: Pilinszky János: Szabadesés, 1980
  • Klösz György–Lugosi Lugo László: Budapest 1900, 2000; előszó Esterházy Péter, képleírások Ritoók Pál, utószó Lugosi Lugo László, angolra ford. Hegyi Júlia; Vince, Bp., 2001

MűveiSzerkesztés

Művei közgyűjteményekbenSzerkesztés

Egyes, Budapestet ábrázoló fényképeinek reprodukcióit 2013. március közepétől mozgó kiállításként a budapesti M2-es és M3-as metróvonalak szerelvényeiben mutatták be.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://www.lagis-hessen.de/en/subjects/rsrec/sn/bio/register/person/entry/%25E2%2580%259Ekloesz%2Bgyoergy%25E2%2580%259C, „Klösz György“, 2017. október 9.
  2. a b BnF források (francia nyelven)
  3. a b https://www.darmstadt-stadtlexikon.de/k/kloess-georg.html
  4. Halálesete bejegyezve a Budapest VII. kerületi polgári halotti anyakönyv 954/1913. folyószáma alatt.
  5. Klösz a Metróban

További információkSzerkesztés

  • Életrajza
  • Faragó Éva: Képek a századvégi Budapestről. Klösz György fényképei a Budapest Gyűjteményben. Adattár; Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Bp., 1975 (Tanulmányok. Új sorozat. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

WebgyűjteményekSzerkesztés